Az ellenzéki roncsderbi új fordulata: a balliberálisok adót emelnének

2019.06.13. 09:58

Karácsony Gergely, az ellenzéki roncsderbi egyik résztvevője, ahogy az a baloldali politikusoktól szokás, kitalálta, hogy adót emel. A mostani ingatlanadós ötletről a Magyar Nemzet Boros Imre egykori minisztert kérdezte, aki szerint ez azt mutatja, hogy az MSZP-Párbeszéd alkalmatlan főpolgármester-jelöltje visszavonulóban van, és az általa jelenleg vezetett Zuglóban próbálkozhat ősszel a jelöltséggel. Karácsony hat éven át látta el tanácsokkal a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányokat, akkor, amikor az ingatlanok és más vagyontárgyak megterhelésére több baloldali ötletroham is született, ám ezeket vagy nem merték, vagy nem tudták megvalósítani. Miközben az ellenzéki roncsderbi résztvevői adóemelésben gondolkoznak, addig a Fidesz minden téren folyamatosan csökkenti az adókat. 

Igazi, Karácsony Gergelyre jellemző megnyilvánulás volt az ingatlanadó ötlete, az MSZP-Párbeszéd főpolgármester-jelöltje ismét jó nagyot fújt közelről a nullás lisztbe – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Boros Imre, az első Orbán-kormány minisztere, aki azt is elmondta, az ötlet miért teljesen abszurd. A Karácsony által említett módon ingatlanadót bevezetni egy kerületi testületnek – polgármesternek pedig végképp – nincs jogi lehetősége.  A javaslatot át kellene futtatni a parlamenten, és adott esetben az adótörvények átírása is szükséges lenne.

Továbbá azt sem lehet tudni, hogyan húznák meg az 500 milliós értékhatárt, például bekerülési vagy becsérték alapján, és az sem világos, hogy mennyiben befolyásolná a lokáció az ugyanolyan méretű és minőségű, de az ország különböző részein elhelyezkedő ingatlanok árát – fejtette ki a közgazdász, hozzátéve: súlyos társadalmi igazságtalanságokhoz vezethetne Karácsony elképzelésének megvalósítása. Karácsony ötletében az is meglehetősen visszatetsző, hogy miközben a Fidesznél minden adónem területén a csökkenés a jellemző, addig az ellenzék csak emelésben tud gondolkozni. 

Karácsony Gergely és az ellenzék ingatlanadóban gondolkozikFotó: Polyák Attila - Origo

Bárkire vonatkozhat az ingatlanadó

Megjegyezte: az is felmerül, hogy csak a személyes tulajdonra vonatkozna-e az adó vagy cégingatlanokra is. Érdemes megjegyezni azt is, ha kivetnék az ingatlanadót, az eredeti értékhatárt később bármikor meg lehetne változtatni, így az 500 milliónál kisebb értékű házakat, lakásokat is terhelhetné. A szakember arra is emlékeztetett: a balliberális Horn-, majd a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányokat végigkísérték az ingatlanadóval kapcsolatos tervek, kísérletek. 

Először a Horn-kormány idején, 1997-ben került szóba az ingatlanok megadóztatása,  de a közelgő választások miatt a parlament elnapolta az ötletet. Legközelebb Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején, 2003-ban a László Csaba irányította PM állt elő egy tervezettel, amely a sajtón keresztül kiszivárgott, és az MSZP vezérkarának nyomására a tárca végül visszavonult.

Néhány évvel később, az Élet és Irodalom 2006. április 29-i számában jelent meg az Utolsó esély című tanulmány, amelynek balliberális közgazdász szerzői – Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter – leszögezték, hogy terveik szerint az ingatlanadó lenne a közteherviselés átalakításának sarokpontja. Ugyanezen év őszén több cikk is megjelent pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva, hogy új – közte az ingatlanokat terhelő – adóterhek bevezetésén gondolkodik az MSZP–SZDSZ-kormány.

Az ellenzéki ingatlanadós terveknek az lehet a vége, hogy mindenkinek fizetnie kellForrás: MTI/Jászai Csaba

Az Alkotmánybíróság semmisítette meg

Az ezt követő egy évben az ingatlanadóügyben tapasztalt kommunikációs zűrzavart Gyurcsány Ferenc miniszterelnök zárta le a parlament 2007-es első őszi ülésnapján, egy időre újra elvetve az új adónem bevezetésének lehetőségét.

Amikor a világválság és a rossz gazdasági, társadalmi döntések miatt már csak vergődő Gyurcsány-kormány 2009-re tolta az egységes ingatlanadó bevezetését, megszegte az Európai Uniónak a konvergenciaprogramban tett ígéretét. Karácsony ebben az időszakban, 2002 és 2008 között a Miniszterelnöki Hivatal koordinációs államtitkárságán dolgozott politikai tanácsadóként.

Bajnai be is vezette az ingatlanadótFotó: Tuba Zoltán - Origo

Gyurcsány utódja, Bajnai Gordon a Magyar Televízió Este című műsorában 2009. május 21-én beszélt újra az ingatlanadóról, amely szerinte csak az emberek öt százalékát érintené. Az Országgyűlés 2009 júniusában szavazta meg az új adóterhek bevezetését, azonban végül az Alkotmánybíróság 2010. januári ülésén alkotmányellenesnek találta,  és visszamenőleg megsemmisítette a vagyonadó lakóingatlanokra vonatkozó részeit.

Karácsony Gergelyt megelőzően Botka László, az MSZP kérészéletű miniszterelnök-jelöltje kampányolt 2017-ben vagyonadó bevezetésével. Szeged szocialista polgármesterének „Fizessenek a gazdagok!" szlogenje órásplakátokon kísértett a házfalakról, és az utak mentén addig, amíg a miniszterelnök-jelöltséget kénytelen volt átadni a zuglói polgármesternek.

A Fidesz folyamatosan csökkenti az adókat

Miközben az ellenzéki roncsderbi szereplőinek megint csak adóemelés jut eszébe, a kormány történelmi költségvetést és adócsomagot nyújtott be. Soha nem volt még olyan, mint jövőre lesz: egyetlen adó sem emelkedik, csak adócsökkentések lesznek. Többek között csökken a kisvállalati adó, a szálláshely áfája, nem kell reklámadót fizetni, a feltöltési kötelezettség és az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) megszűnik. Az adórendszer alapjai nem változnak, a családi adórendszer megtartása, a négygyermekes anyák élethosszig tartó szja-mentességének bevezetése mellett a gazdaság minden szereplőjének könnyebb lesz 2020-ban.