Áder János: Magyarország a 2030-ra elhatározott klímavállalásait teljesíteni fogja

2019.06.28. 08:46

Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit – jelentette ki Áder János köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a klímapolitikáról adott interjúban.

Áder János idézte az uniós környezetvédelmi ügynökség adatait, amelyek szerint

az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás – több uniós tagállammal ellentétben – Magyarországon csökkent, 31,9 százalékkal, ugyanannyival, mint Dániában.

Az államfő kiemelte továbbá, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett Magyarországon nő a szén-dioxid elnyelésében segítő erdők területének nagysága.100 év alatt megkétszereztük az erdőink területét, miközben a világ erdei fogyatkoznak.

Áder János köztársasági elnökForrás: MTI/Balázs Attila

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország azon kevés állam közé tartozik - 21 ilyen ország van az egész világban -, amely 1990-hez képest úgy tudta növelni a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást is. Ennek csak egy része adódott a szocialista nagyipar 1990-es összeomlásából, e teljesítmény másik, nagyobbik része a 2000 utáni technológiaváltás eredménye - közölte.

Magyarország 2010 óta 24%-al csökkentette az egységnyi nemzeti jövedelem előállításához kapcsolódó kibocsátását és az egyik legalacsonyabb klímalábnyomot érte el az iparosodott országok között.

A jövőben pedig ha folytatódik a naperőművi kapacitás bővülése, és megépül a paksi beruházás, akkor 2030-ra a magyarországi áramtermelés legalább 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz - fejtette ki Áder János.

Arra is kitért, hogy 2030-ra a szénerőművek nagy részét, de lehet, hogy mindegyikét, be kell zárni, vagy át kell alakítani más fűtési módra, például földgázra. A köztársasági elnök jó iránynak nevezte továbbá azt a kormányzati célt, hogy a geotermikus energia használatára több forrást biztosítsanak.Azt is fontosnak tartja - tette hozzá -, hogy a szennyezőbb tömegközlekedési járműveket környezetbarátabbakra cseréljék.

Megjegyezte: a jelenlegi európai uniós vita arról zajlik, hogy 2030-2050 között milyen további vállalásokat tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében.

A klímavédelem ügyében nem ünnepélyes deklarációkra és látványos szándéknyilatkozatokra van szükség, hanem arra, hogy „végre lássunk hozzá a munkához” – mondta Áder János, hozzátéve: ha a mostani prognózisokat is figyelmen kívül hagyjuk, azt mondjuk, ráérünk még ezzel foglalkozni, kicsit patópáloskodunk még, akkor a helyzet 5-10 év múlva még rosszabb lesz.

1990 óta Magyarország mintegy 32%-kal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátástForrás: Origo

Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a párizsi klímamegállapodás óta eltelt időben világszerte nemhogy csökkent volna a szén-dioxid-kibocsátás, hanem nőtt.

Ezzel szemben Magyarország nemzeti klímastratégiájának kibocsátás-csökkentési célszáma az egyik legerősebb Európában. Az ország 24 legnagyobb városa tagja a legambíciózusabb nemzetközi klímaszövetségeknek. Ez lefedi az ország lakosságának 40%-át és a gazdasági teljesítmény 2/3-át. A fejlesztések legalább 80%-os kibocsátás-csökkentést céloznak meg 2050-re.

Azt a példát is megemlítette, hogy Kanadában a parlament klímavészhelyzetről döntött, majd egy nappal később az észak-amerikai ország kormánya egy közel 1200 kilométer hosszú olajvezeték kapacitásának megháromszorozásáról határozott. Az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás egyébként Kanadában háromszorosa a magyarnak - jegyezte meg az államfő.

Arra a kérdésre, hogy a nagyobb cégeket rá lehet-e venni a klímavédelemre, Áder János azt felelte: egyrészt meg lehet győzni, üzletileg érdekeltté lehet tenni a vállalatokat, másrészt viszont ha ezt nem akarják, akkor jogszabályokkal kényszeríteni is lehet őket. Mindegyik eszköz elfogadható a cél érdekében, de nagyon sok a jó példa a vállalati világból, a magyar gazdasági szereplők nagy részénél megtörtént a szemléletváltás - hangsúlyozta.