Koncz Zsófia, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte az október 11-i időközi országgyűlési választást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hatos számú körzetben. A fideszes politikust a szavazatok több mint 50 százalékával választották meg. Az utóbbi azért is nagy eredmény, mivel a tragikus körülmények között meghalt édesapja, Koncz Ferenc 2018-ban a szavazatok 49,3 százalékával lett képviselő. Bemutatjuk, hogy mi változott ebben a választókerületben két év alatt.
Az elemzésünk során a baloldal 2018-as szereplését úgy kaptuk meg, hogy összeadtuk az LMP, az MSZP-DK és a Jobbik jelöltjeinek akkori eredményét.
Mindezek alapján két évvel ezelőtt a most közösen induló pártok jelöltjei összesen 48,81 százalékot kaptak. Ehhez képest Bíró László most 45,9 százalékot kapott, tehát közel három százalékpontot gyengültek,
miközben a Fidesz jelöltjének a támogatottsága 1,55 százalékpontot emelkedett. Már ebből az adatból is világos, hogy a Gyurcsány-koalíció nem tudta maga mögé felsorakoztatni azokat, akik 2018-ban az akkori ellenzék valamelyik jelöltjére szavaztak. Az is igaz: ha sikerült volna legalább ugyanolyan arányban szerepelniük, mint két évvel ezelőtt, az még kevés lett volna, mivel időközben a kormánypártok is növelték a támogatottságukat.
De nézzük meg jobban, hogy milyen változások történtek még. Megnéztük, hogy a részvétel változásának a fényében, hogyan változott a Fidesz-KDNP és az ellenzék jelöltjének a szereplése. Fontos megemlíteni, hogy egyetlen olyan szavazókör sem volt, ahol 2018-hoz képest nőtt volna a részvétel a választókerületben. Az adatok függvénybe rendezése után azonban azt láttuk, hogy
sem a baloldal, sem a Fidesz esetében nem lehet összefüggést látni a részvétel csökkenésének a mértéke, és a jelölt szereplése között.
Mind a kormánypártok, mind az ellenzék esetében volt olyan szavazókör, ahol a részvétel több mint 30 százalékpontos esése után kiugró javulást, vagy éppen kiugró romlást lehetett látni a jelölt szereplésében 2018-hoz képest. A részvétel változása tehát nem adott magyarázatot arra, hogy miért növelte előnyét a Fidesz.
Igazán látványos átalakulásokra akkor lettünk figyelmesek, amikor a szavazóköri eredményeket erősorrendbe állítottuk. Kezdjük az ellenzékkel. 2018-ban 21 olyan szavazókör volt a térségben, amelyben az ellenzék 60 és 75 százalék között szerepelt, és csupán hét olyan szavazókör, ahol nem érte el a 25 százalékos támogatottságot. A két évvel ezelőtti országgyűlési választáson a tiszaújvárosi hármas számú szavazókörben szerepelt a legjobban az ellenzék 74,71 százalékos eredménnyel, míg legrosszabbul Kiscsécsen (2,83 százalék).
Ezzel szemben 2020-ban a közös baloldali jelöltnek csupán 19 olyan szavazóköri eredménye volt, ahol 60-75 százalék között szerepelt, és 14 olyan szavazókör, ahol 25 százalék alatti eredményt ért el.
Jól látszik tehát, hogy két év alatt csökkent azon szavazókörök száma, ahol a baloldal kiemelkedő eredményt ért el, miközben megduplázódott azon szavazókörök száma, ahol nagyon rosszul szerepelt.
A Fidesz-KDNP jelöltjének 2018-ban 29 szavazókörben sikerült 60 százalék feletti eredményt elérnie, miközben egyetlen szavazókörben sem szerepelt 25 százalék alatt. Koncz Zsófia múlt vasárnap 31 szavazókörben szerepelt 60 százalék fölött, miközben 3 szavazókörben ment le a 24-25 százalékos támogatottsági sávba.
Jól látszik tehát, hogy a Fidesz jelöltjének két év alatt a legjobb és a legrosszabb eredménye közötti távolság bár növekedett, de a legjobb és legrosszabb szavazókörei között nem történt jelentős eltolódás, sőt a legerősebb körzetei száma növekedett is.
Ezzel szemben az ellenzéki oldalon azt láttuk, hogy miközben a legjobban szereplő szavazókörök száma kettővel csökkent, addig a legrosszabb szavazóköröké 7-ről 14-re ment fel. Mindez azt mutatja, hogy a Gyurcsány-koalíció nemhogy szavazatokat hozna az ellenzéknek, hanem inkább taszítja azokat.
Mint arról korábban beszámoltunk, több mint 50 százalékos eredményt ért el a Fidesz-KDNP a 2020-ban tartott fontosabb időközi választásokon. Az összesített eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a Gyurcsány-féle koalíció megbukott, mivel azokban a körzetekben, ahol idén választásokat tartottak, korábban még jobban szerepelt a baloldal. A Fidesz viszont azóta erősödött.