Kizárólag Jakab Péter jelöltjeit választották be a Jobbik frissen megválasztott elnökségébe a szombati tisztújító kongresszuson, ezzel a kérdés eldőlt: Gyurcsány Ferenc komoly befolyást szerzett a pártban. A baloldallal való szoros kapcsolatot ellenző Szávayék súlyos vereséget szenvedtek: a Jobbik balratolódásának folyamata ezzel befejeződött, az egykori radikális párt minden bizonnyal fel fog oldódni a balliberális olvasztótégelyben.  

Szombaton sorsdöntő kongresszust tartottak a Jobbikban, hiszen az alapszervezetek delegáltjai többek között az új elnök személyéről, az elnökség tagjairól, és ezáltal a további politikai stratégiáról döntöttek.

Gyurcsány útjára lépett a Jobbik

A nagy tét érthető módon ismét felszínre hozta az ellentéteket, amelyek elsősorban az ellenzéki összefogás mikéntjével és a szervezet önállóságával voltak kapcsolatosak. Ezek mentén két erőcsoport alakult ki a párton belül: az egyik az ideológiamentességet hangsúlyozó Jakab Péter frakcióvezető, a másik a csak feltételes ellenzéki működést támogató Szávay István volt parlamenti képviselő körül. Jakab régóta a baloldallal való szoros kapcsolat híve, ő volt az első vezető jobbikos politikus, aki hajlandó volt Gyurcsány Ferenccel mutatkozni. Éppen ezért leegyszerűsítve a következő volt a tétje a tisztújításnak: sikerül-e a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének az eddiginél is nagyobb befolyást szereznie a párton belül?

A "veszély" megmozgatta a párt radikálisabb szárnyát: ugyan képtelenek voltak elnökjelöltet kiállítani, abban bíztak, sikerül többséget szerezniük az új elnökségben, kontroll alatt tartva Jakabot. Összesen tizennégyen érték el az induláshoz szükséges 10 százalékos jelölési küszöböt, közülük többen a párt belső ellenzékét képviselték, nem szerepeltek Jakab alelnökjelöltjei között. Ez utóbbi csoportosuláshoz tartoztak Bencsik János, Stummer János, Gyüre Csaba és Varga-Damm Andrea parlamenti képviselők is, akik összehangoltan a párt nemzeti karakterének megőrzésének üzenetével kampányoltak a tisztújítás előtt. 

Szombaton a küldöttek kimondták a végítéletet: miután Jakabot elnökké választották, kizárólag a hozzá köthető jelölteknek szavaztak bizalmat. Így a párt elnökségébe került Ander Balázs, Dudás Róbert, Lukács László György, Potocskáné Kőrösi Anita, Szilágyi György és Z. Kárpát Dániel. A Jobbik országos elnöksége egyébként a korábbihoz képest egy fővel bővült, a korábbi öt helyett hat alelnök került be. Mint ismert, Ander volt az, aki az elsők között tette egyértelművé a Jobbikban, hogy szövetkezne Gyurcsányékkal. Jakab tehát totális győzelmet aratott, hiszen a párt belső ellenzékét teljesen kiszorította az új vezetésből: a Szávay-szárnyból senki nem került be a testületbe. 

Az új elnök így komolyabb belső ellenállás nélkül irányíthatja a pártot, és határozhatja meg a stratégiáját. Ebben segítségére lesz az ismét elnökhelyettesnek választott Gyöngyösi Márton, akire egyes pletykák szerint jóval nagyobb feladat fog hárulni, mint Sneider idején: Jakabnak túl nagy falatot jelent egy párt irányítása, így a háttérből feltehetően ő fogja mozgatni a szálakat. A Jakab-Gyöngyösi páros megválasztásával a Jobbik balratolódásának folyamata befejeződött: 

Gyurcsány Ferenc az eddiginél is komolyabb befolyást szerzett a pártban.

Nincs akadálya az összeborulásnak: Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének, és Jakab Péternek, a Jobbik új elnökének közös az útjaForrás: MTI

Az elnök, az elnökhelyettes és a hat alelnök mellett - az Országos Választmány elnökeként - bekerült az elnökségbe Szabó Gábor is, aki éppen a tisztújítás előtt mondott le furcsa körülmények között a pártigazgatói posztról. Korábban Vona Gábor volt elnökkel ketten vezették a pártot, sokan úgy tartották, hogy Szabónak még nála is nagyobb befolyása volt a jobbikos ügyekben. Szabó nem tartozik Jakab bizalmasi köréhez, így nem zárható ki a konfliktus közöttük. Ezt vetíti előre, hogy Szotyori-Lázár Zoltán, korábbi jobbikos önkormányzati képviselő, Vona Gábor keresztfia facebookos kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Szabó az elmúlt években tanúsított, "finoman szólva is ellentmondásos tevékenysége külön bejegyzést érdemelne".

Jobbik Mandátumért Mozgalom

Nemcsak a "Gyurcsány-befolyás" miatt volt nagy jelentősége a szombati kongresszusnak, hanem a 2022-es listás helyek és egyéni körzetek miatt is. A párt alapszabályának értelmében ezekről az elnökség dönt, így ez tovább emelte a tétet. Mint ismert, 

a tavalyi uniós választáson a Jobbik megroppant: 

2022 után nyilvánvalóan jóval kevesebb képviselői hellyel kell beérniük. A küldöttek ebben is döntöttek: a Jakab-kör fogja meghatározni, kik lesznek rajta a '22-es listán, és kik indulhatnak el az egyéni körzetekben. A pártban uralkodó állapotokat elnézve Jakabék ezeket jó eséllyel maguk között fogják elosztani, kiszorítva a jól fizető pozíciókból a többieket. Értelemszerűen ez újabb komoly konfliktusokat generálhat az egymással nem túl jó viszonyban lévő felek között.

Már elkötelezték magukat a DK mellett

Azt, hogy mi várható a Jobbiktól, arra Jakab Péter adta meg a választ megválasztását követő első sajtótájékoztatóján. Az új elnök ugyan először arról beszélt, hogy Gyurcsánnyal "képtelen közösséget vállalni", mivel a bukott kormányfő rendszerét "az emberek nagyon egyértelműen leszavazták". Csakhogy pár perccel később újságírói kérdésre már azt mondta, hogy a Fidesz leváltása érdekében hajlandó a DK-val együttműködni. A balliberális párt elnökét Gyurcsány Ferencnek hívják.