Erdő Péter: a világjárvány arra tanít, hogy felelősek vagyunk egymásért

Vágólapra másolva!
A világjárvány a nemzedékek közötti szolidaritásra és arra tanít, hogy felelősek vagyunk egymásért - mondta esztergom-budapesti érsek az MTI-nek húsvét alkalmából. Erdő Péter bíboros arról is beszélt: a járvány pozitív hozadéka lehet, hogy "tudatosodik bennünk a saját gyengeségünk", hogy az "életünk nem csak a mi döntéseinktől és cselekedeteinktől függ". "Megéljük, hogy az emberiség része a világmindenségnek."
Vágólapra másolva!

Az ember egyrészt sebezhető, másrészt "Isten kegyelméből" vannak képességei, hogy "felvegye a kesztyűt" a kihívásokkal szemben, és keresse a megoldásokat - mondta Erdő Péter bíboros.

"társadalmat alkotó természete" révén pedig képes rá, hogy akár az élet központi szervezésével megvédje magát a természet kihívásaival szemben - tette hozzá.

Erdő Péter szerint a járvány arra is megtanít, hogy jobban megbecsüljük azokat, akiknek a munkáját a szórakozott hétköznapokban alig vesszük észre, és akikre most különösen nagy teher hárul, példaként említve az egészségügyi dolgozókat, a takarítókat és a bolti eladókat.

Ahogy fogalmazott, azt tapasztalja, hogy a járványhelyzetben

nőtt a nemzedékek közötti szolidaritás.

Elmondta: a Katolikus Karitász önkéntesei között szép számmal vannak nyugdíjas korúak, akiket most védeni kell, ezért a plébániákon külön kérték a fiatalokat, hogy vállaljanak több munkát. Ezt meg is teszik, segítenek az időseknek bevásárolni, ételt vinni. Emellett

sok komoly szervezést igénylő munkát is elvégeznek, például fertőtlenítőszereket, védőfelszereléseket szállítanak - nem csak egyházi fenntartású - szociális otthonokba, idősotthonokba.


A bíboros kiemelte: az idei húsvét a koronavírus-járvány miatt egészen sajátos lesz.

A templomok ugyan továbbra is nyitva vannak, de nyilvános szentmisét, szertartást nem tartanak, a papok hívek nélküli, magánmiséket mondanak.


Ugyanakkor a templomi együttlétek elmaradásával párhuzamosan érzékelhetően nőtt az emberekben az igény a közösség másfajta megélésére, például a közösségi médiában.


A bíboros megjegyezte: nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez, és megtanultak rendszeresen élni a korábban kevesebbet használt lehetőségekkel, eszközökkel.

Példaként megemlítette, hogy a Magyar Kurír katolikus internetes újság olvasóinak száma az ötszörösére nőtt az elmúlt időszakban.
Fontosnak nevezte, hogy

amikor a templom nyitva van, a híveknek lehetőségük adódik az oltáriszentség előtt imádkozni, sőt, egyszer-egyszer gyónásra és áldozásra is, természetesen szigorú higiéniai szabályok betartásával.


Sok rendkívüli szabály lépett életbe, ugyanakkor ez a helyzet nem teljesen új, hiszen a nyugati világ és az egyház számos világjárványt élt már túl. Az egyház a múltban is rendkívüli szabályokat vezetett be járványok idején, és ezeket sokszor kötetekbe, úgynevezett pestiskönyvekbe rendezték - mondta, hozzátéve, hogy ő maga is őriz két ilyen gyűjteményt, az egyik 1635-ből, Firenzéből való, a másikat Budán adták ki 1739-ben.

Az Apostoli Szentszék most is különleges szabályokat alkotott, de megvan a helyi egyházak és püspökök felelőssége is, hiszen a helyzet nem teljesen azonos a különböző országokban.

Erdő Péter azt mondta,

nem tart attól, hogy az emberek a járvány alatt elszoknak a templomba járástól, hiszen ez "nem pusztán szokás kérdése",

ennél sokkal "mélyebb dolog a hitünk gyakorlása".

Hozzátette: a járványok elmúltával általában "egyfajta hálaadási időszak szokott következni", erről tanúskodnak Európa-szerte a Szentháromság-oszlopok, amilyen a Mátyás-templom előtt is áll vagy a fogadalmi templomok, szobrok.