A lap szombati számában elmondta, a koronavírus-törvény kiállja a jogállamiság próbáját, és az élet bizonyítja, nincs veszélyben a sajtószabadság Magyarországon.
A miniszter kitért rá, hogy azért is publikált a Die Welt című német lapban a kormány politikájáról, mert tudja, milyen képet közvetít a sajtó Magyarországról, és úgy érezte,
szükség van ellenpontra, hogy az olvasók kiegyensúlyozott tájékoztatás mellett maguk dönthessék el, mi az igazság, és ne legyenek félretájékoztatva.
A magyar emberek ítéletében lehet bízni, hiszen ők ismerik a gazdasági helyzetet, ők látják a társadalompolitikánk hatását, továbbá nekik van joguk megítélni a kormány intézkedéseit és politikai stílusát, amit a nyugaton megszokottnál valóban őszintébb, közvetlenebb kommunikáció jellemez - mondta.
Beszélt arról is, hogy az elérhető információk alapján összevetették az összes tagállam veszélyhelyzeti intézkedéseit, amelyet a tagállami miniszterek mellett megküldtek az Európai Bizottságnak is.
Talán a legfontosabb különbség a tagállamok között, hogy van-e egy országnak az alkotmányában előre rögzített különleges jogrendi állapot. Magyarország abba a csoportba tartozik, ahol van ilyen, de vannak olyan tagállamok, ahol nincs, és nekik most kellett új törvényeket alkotniuk
- mondta.
Az igazságügyi miniszter szerint az is megkérdőjelezhető, milyen legitimitása van annak az ülésnek, amelyen Magyarországról lesz szó az Európai Parlamentben, és néppárti képviselők is támogatták az erre vonatkozó kezdeményezést. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az EPP egy tömegpárt, ami nehezen küzd meg saját belső feszültségeivel.
A pártcsalád évek óta egy se hús, se hal formáció.
Olyan kardinális kérdésekben sem volt egyértelmű néppárti álláspont, mint hogy a keresztény gyökereket az EU alapvető értékeinek tekintjük-e. Egykor szebb napokat látott pártcsaládunk szinte minden kérdésben belső vitákat folytat, így talán nem is az a fontos, hozzánk hogy viszonyulnak, vagy hogy mi lesz a Fidesszel, hanem az, hogy
mi lesz a néppárttal, visszafordulnak-e a konzervatív irányba, vagy egyre liberálisabbá válnak, engedve egy szűk, de hangos kisebbség nyomásának.
Varga Judit szerint biztosan mérföldkő lesz az, hogy a német alkotmánybíróság a héten felülbírálta az Európai Bíróság egyik határozatát. Régóta várták a jogászok a pillanatot, amikor dönteni kell, ki mondhatja ki a végső szót az uniós és a tagállami hatáskörök ütközése esetében.
Kinek van joga arra, hogy megmondja, milyen kérdésben kinek van joga dönteni?
- fogalmazott. "Az erős nemzetállamokra épülő uniós álláspontunk szerint ez egyértelműen a szuverén tagállam, ezen jog végső letéteményese pedig az Alkotmánybíróság. A német alkotmánybíróság döntése azt az álláspontot erősítette meg, hogy ilyen szempontból az Európai Unió nem egyenlő az Európai Egyesült Államokkal."
A miniszter a rémhírterjesztésre vonatkozó jogszabály kapcsán kitér rá, hogy a különleges jogrend lényege, hogy míg békeidőben az egyéni jogok a közösség érdekei felett állhatnak, addig
veszélyhelyzetben a közösség érdeke és biztonsága mindenképpen az egyén önmegvalósítása elé kerül.
Ilyenkor mindenkinek fegyelmezettebbnek kell lennie, hiszen a tömegkommunikációs eszközök révén - földrajzi helytől függetlenül - ma már egy kattintással milliókhoz lehet eljuttatni egy hamis hírt.
Az igazságügyi tárca vezetője elmondta azt is, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése óta elképesztő mennyiségű munkát végeztek el, sok rendelet született, és a jogászok munkája minimum megduplázódott. Hozzátette: sok jogszabály kodifikációja most kicsit háttérbe szorult, de teljesíteni akarják az éves jogalkotási tervet is.