Újabb hat egyetem modellváltásával javul a felsőoktatás versenyképessége

Egyetem, épület, főépület, bejárat, illusztráció, Miskolci Egyetem
Miskolc, 2020. március 12. A Miskolci Egyetem üres épülete 2020. március 12-én. Rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett a kormány az ország teljes területére az új koronavírus-járvány miatt. Intézménylátogatási tilalmat rendeltek el a magyarországi egyetemeken, csak távoktatásban folytatható az oktatás. MTI/Vajda János
Vágólapra másolva!
A hatékonyabb és korszerűbb felsőoktatásért hat egyetem alapítói és fenntartói jogai vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek 2020. augusztus 1-jétől az Országgyűlés keddi ülésén elfogadott törvények szerint - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium .
Vágólapra másolva!

Az új finanszírozási formában az intézmények rugalmasabban működhetnek, gyorsabban reagálhatnak térségük gazdasági igényeire, így a magyar fiatalok versenyképesebb képzésben és a munkaerőpiacon is értékesebb oktatásban részesülhetnek.

A modellváltó egyetemeken továbbra is biztosított lesz az állami ösztöndíjas képzés,

az oktatók pedig teljesítményalapú, megemelt bérezésben részesülnek - hangsúlyozta a tárca.

A Miskolci Egyetem épülete Forrás: MTI/Vajda János

Alapítványhoz kerülnek a fenntartói jogok

Kiemelték: a kormány célja, hogy a jelenleginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet növelje a felsőoktatás versenyképességét és így a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek. Ennek érdekében

  • az Állatorvostudományi Egyetem,
  • a Miskolci Egyetem,
  • a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem,
  • a Neumann János Egyetem,
  • a Soproni Egyetem
  • és a Széchenyi István Egyetem

új struktúrában működik tovább. Az egyetemek alapítói és fenntartói jogai a közvetlen állami fenntartás helyett kifejezetten erre a célra létesített vagyonkezelő alapítványokhoz kerülnek - közölték.

Garancia a stabil működésre

Bódis József, az ITM felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárát idézve azt írták: az állami felsőoktatási intézmények működési modellje az elmúlt évtizedekben érdemben nem változott, miközben az új tendenciák teljesen új kihívások elé állítják az intézményeket. A modellváltás általános célja, hogy az egyetemek "a helyi társadalmi élet, az értelmiségképzés és a gazdaságfejlesztés motorjaként", az igényekre rugalmasan reagálva biztosítsák a képzési, kutatási, innovációs, művészeti, sport- és kulturális szolgáltatási hátteret régiójuk és az egész ország tovább javuló versenyképességéhez.

A közleményben kitértek arra is:

a modellváltás következtében növekedhet az intézmények saját bevételszerző képessége.

Az állam a felsőoktatási intézményekkel 2022-től hosszú távú keretszerződések keretében alakítja ki a finanszírozási alapelveket, ami garanciát jelent a stabil és tervezhető működésre - tették hozzá.

Az új működési modell az érintett egyetemek mindegyikén a jövőben is biztosítja minden hallgatónak az állami ösztöndíjas képzés lehetőségét - hangsúlyozta a minisztérium.

Regionális tudásközponttá válhat Magyarország

Megemlítették azt is, hogy a törvényjavaslatok elfogadásával az oktatók közalkalmazotti státuszból munkaviszonyba kerülnek át, így lehetőség nyílik a többletteljesítmény elismerésére, amelyre "a merev bértábla mellett" eddig nem volt mód.

A jogszabályok egyéves átmenetet biztosítanak,

amikor még kötelezően érvényben maradnak a közalkalmazotti foglalkoztatás egyes feltételei, ezen kívül öt évig garantálják a közalkalmazotti jogállás alapján járó jubileumi jutalmakat is.

Kiemelt cél, hogy az egyetemek központi szerepet töltsenek be a kutatás-fejlesztésben és innovációban, intézményközi, vállalati és nemzetközi kapcsolataik tovább erősödjenek. A magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének, oktatási színvonalának növelésével, minőségi képzési infrastruktúrájának felépítésével Magyarország regionális tudásközponttá válhat - emelte ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium a változásokkal összefüggésben.