A Soros-szervezetek folyamatos üzletet akartak csinálni a kártérítésekből, ezt akadályozza meg az új törvény

2020.06.06. 10:27

A frissen benyújtott, az iskolai erőszak megszüntetéséről és megelőzéséről szóló törvényjavaslat egyértelmű célja, hogy a jövőben ne történhessen meg a gyöngyöspataihoz hasonló eset, amikor egy egész települést büntet a bíróság egy kisebbség vélt vagy valós sérelmei miatt, ami akár az érintett önkormányzatot is csődbe viheti. A törvényjavaslatot Horváth László miniszterelnöki megbízott, Gyöngyöspata országgyűlési képviselője nyújtotta be. A kártérítéseknek a jövőben ezért a Soros-szervezetek iparággá fejlesztett, az állami költségvetés megcsapolására irányuló biznisze helyett a képzésre és az oktatásra kell fektetniük a hangsúlyt, ami mindig a legbiztosabb hosszú távú befektetés.

Horváth László, a Fidesz országgyűlési képviselője a héten az iskolai erőszak megszüntetéséről és megelőzéséről szóló törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek többek között célja, hogy a jövőben a gyöngyöspataihoz hasonló perekben, ha valakit oktatásban ér hátrány, pénzbeli kártérítés helyett oktatásban és képzésben kell a kártérítést elrendelni.

A képviselő úgy fogalmazott ennek kapcsán, hogy

Nem fordulhat elő még egyszer, hogy szegregációra hivatkozva Soros-szervezetek cigány családokat eszközül felhasználva pénzszerzési akciókat indítsanak, felrúgják a társadalmi békét, és olyan modellt díjazzanak, ahol az is kap milliókat, aki nem járt iskolába, és aki erőszakos volt.

Horváth László szerint az iskolai erőszak gyökere nem az iskolában, hanem az elkövető családjában van, ezért a család felelőssége a gyermek iskolai viselkedése. Ha viszont a családnak nem szándéka, hogy gyerekének értékként mutassa be az iskolába járást, nem lehet előrébb jutni a probléma megoldásában - mondta.

Horváth László országgyűlési képviselőForrás: Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A javaslat kezdeményezi a diákok és tanárok biztonságát növelő iskolaőrség felállítását is. Az iskolaőrség tagjai a tanítási időben jogosultak az iskola egész területén szakszerű és arányos intézkedésekre, szükség esetén kényszerítő intézkedést is alkalmazhatnak. Az országgyűlési képviselő az M1-en elmondta:

A legalapvetőbb iskolai követelmény, hogy tanárt megfenyegetni, bántalmazni, megalázni, megfélemlíteni szigorúan tilos. Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartania származástól és szociális helyzettől függetlenül. Abban az iskolában, ahol erőszak van, sem tanítani, sem tanulni nem lehet.

A kormány ezeken kívül indítványozta a büntethetőségi korhatár 12 éves korra csökkentését a tanárokat bántalmazó diákok esetében. Horváth László ezzel kapcsolatban elmondta, erre azért van szükség, mert a jelenlegi iskolai büntetések - jellemzően írásbeli figyelmeztetések - nem nevezhetők igazán büntetésnek, és azoknak nincs visszatartó erejük. Súlyosabb fegyelmi vétség esetén pedig túl hosszú és bonyolult az eljárás - tette hozzá.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón elmondta, hogy az iskolaőrségek létrehozása mintegy 500 iskolát érint, ebből körülbelül 140-150 szakiskola.

Százmilliós kártérítés a Gyurcsány-kormány alatt kezdődött szegregáció miatt

Mint ismert, a bíróság a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában 2004-ben, tehát az első Gyurcsány-kormány alatt kezdődött szegregáció ügyében hozott ítéletet. A pert Soros egyik magyarországi szervezete indította. Érdekes módon, amíg a Gyurcsány-Bajnai-kormányok voltak hatalmon, nem pereltek, csak miután az Orbán-kormány megalakult. Az eljárásban arra jutottak, hogy 62 roma diák számára 100 millió forint kártérítést kell fizetnie a tankerületnek és a gyöngyöspatai önkormányzatnak, ami így csődbe is menne. A bíróság döntését a Kúria is megerősítette.

A gyöngyöspatai intézmény vizsgálatát az az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, CFCF) nevű szervezet kezdeményezte, amelynek legfőbb támogatója a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok. Maga a CFCF 2004-ben jött létre, ugyanakkor 2016-ban meg is szűnt (vagy inkább csak átalakult). Papíron a hátrányos helyzetű, főként roma származású gyerekek segítését tűzte ki célul, a valóságban a kártérítési bizniszen akartak nyerészkedni.

Forrás: MTI/Komka Péter

Ujlaky András, az alapítvány egyik alapítója 2016-ban gyakorlatilag elismerte, hogy politikai indíttatásból cselekednek:

Mindenképpen érdemes lenne megkísérelni, hogy valamilyen roma iskolai szegregációs ügy eljusson a luxemburgi Európai Unió Bírósága (European Court of Justice) elé - mondta az SZDSZ egykori lapjának, a Beszélőnek. Mindez azt jelenti, hogy céljaik között szerepelt az, hogy Magyarország ellen nemzetközi kampányt indítsanak.

A Figyelő egy korábbi cikke szerint „a szervezet munkatársai – köztük Mohácsi Erzsébet, aki Mohácsi Viktória, volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő testvére – voltak az eszmei megalapozói a hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek bukott EP-képviselő által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárásnak, amely a romák hazai szegregációjának a vádjával indult.

A lap beszámolója alapján, annak ellenére is pereskedtek a roma tanulók „érdekében", hogy azzal a szülők és a helyi közösség nem értett egyet. Ujlaky a korábban említett interjúban arról is beszél, hogy az SZDSZ-es Mohácsi Viktóriával egy CEU-s kurzuson, Soros György egyetemén ismerkedett meg, testvérével, a már említett Mohácsi Erzsébettel közösen kezdték el kitalálni a "CFCF-projektet":
Ujlaky ugyanis mindenáron perelgetni akart.

A szervezet indulásakor a kezdőtőkét Eleőd és Ujlaky adták, de nem kellett sokat várni Soros György első utalására sem: már a legelső miskolci per után kaptak pénzt a Nyílt Társadalom Intézettől (OSI). Minden évben milliós összeget kaptak Soroséktól, amiről Ujlaky ezt mondta: 
Gyakorlatilag mindig ez volt a fix bevételünk. Lényegében ebből élt az alapítvány.

A Soros-féle jogvédők csupán pénzszerzésre törekedtek, a romákat pedig a kézzel fogható és hasznos tudás megszerzése helyett az ingyen állami milliók felé terelték, mindezt az első Gyurcsány-kormány alatt kezdődött iskolai szegregáció miatt. A gyöngyöspatai ügyben megítélt 100 milliós kártérítésről többen azt mondták: azt uzsorahiteleik törlesztésére fordítják, vagy a házra - oktatásra, felzárkózásra azonban nem.

Ez a döntés rossz és igazságtalan! Igazságtalan, mert egy egész települést büntet egyoldalúan és túlzóan egy kisebbség vélt vagy valós sérelmeiért. Rossz és káros azért, mert felrúgja a társadalmi békét. - mondta Horváth László ezzel kapcsolatban.

Januárban a szegregáció miatt elmarasztalt iskola egykori igazgatója a HírTV-nek nyilatkozva elmondta: verbálisan és fizikailag is bántalmazták a gyöngyöspatai tanárokat. Molnár Károly tavaly szeptemberig vezette a Nekcsei Demeter Általános Iskolát, mint mondta, a tanárok csak verbálisan fegyelmezték a tanulókat az oktatás rendjének fenntartása érdekében. Azonban a szülők közül többen bántalmazták a tanintézet dolgozóit, volt olyan nagymama, aki az unokája tanítóját ütötte meg.

Azt is hozzátette: Nagyon sok olyan eset volt, amikor minősíthetetlen hangon beszéltek velünk, volt fizikai bántalmazás is az elmúlt évtizedben, s azt gondolom, hogy egy tanár, aki erre teszi az életét, nem ezért indul a tanári pályán, hogy ezt kelljen nap mint nap elviselni. És az utóbbi időben mindennapossá váltak ezek - mondta a korábbi intézményvezető.

A HírTV tudósítását itt nézheti meg: