Így válik a dohányos környezete is veszélyeztetetté

Smoke plume from industry emitting greenhouse gas into the atmosphere on forest trees background and blue cloudy sky. Philip Morris
Vágólapra másolva!
A világon nagyjából minden hetedik ember dohányzik, több ezer vegyi anyag van a füstben, amelyek közül több mint 90 káros vagy potenciálisan káros az egészségre: ez csak néhány adat a dohányzás negatív hatásait vizsgáló kutatásokból. A dohányzás káros egészségügyi következményei nemcsak a dohányost érintik, hanem a környezetében tartózkodókat is, azaz a passzív dohányosokat is, tehát a dohányzás ártalmainak csökkentése az egész társadalom érdeke.
Vágólapra másolva!

A nemzetközi felmérések szerint a Földön jelenleg több mint egymilliárd ember dohányzik, hazánkban pedig több mint 2 millióan cigarettáznak, amivel a dohányosok nem csupán a saját szervezetüket, hanem a környezetükben lévőkét is károsítják.
Mára köztudottá vált, hogy a cigarettázáskor nem csak a dohányost magát érik a füstben keletkezett káros anyagok, hanem a környezetükben lévőket is, ezért kiemelten fontos lenne, hogy az ártalmak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom, hiszen ily módon a dohányosok a környezetükben lévőket is veszélynek teszik ki. Napjainkra a legtöbben már tudják, hogy az égés és az égés során keletkező füst az, ami a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért elsősorban felelős, tehát a cigarettafüst megszüntetése legalább olyan fontos, mint a többi légszennyezést okozó egyéb tényező kiiktatása, ugyanis a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés mellett a környezeti ártalomcsökkentésre is kiemelt figyelmet kell fordítani.

A dohányzás káros egészségügyi következményei nemcsak a dohányost érintik, hanem a környezetében tartózkodókat is, azaz a passzív dohányosokat is, tehát a dohányzás ártalmainak csökkentése az egész társadalom érdeke. Forrás: Adobe Stock

A számos kutatás és tanulmány dacára még mindig rengetegen fogyasztanak rendszeresen dohány- és nikotintartalmú termékeket. Magyarországon az Eurostat 2014- es felmérése szerint az uniós átlagnál többen vannak azok, aki naponta rágyújtanak és még többen azok, akiknek az egészségét veszélyezteti a cigarettázás, hiszen ez nem csak a dohányosok problémája, azokra is káros hatással van, akik a másodlagos füstöt lélegzik be.

Könnyű belátni tehát, hogy az ártalomcsökkentés legjobb módja, ha az emberek egyáltalán rá sem szoknak a dohányzásra, melynek ártalmai úgy kerülhetők el, ha az adott személy egyáltalán nem fogyaszt dohány- és nikotintartalmú terméket, így nem csak saját magát, de szeretteit, barátait, kollégáit is megóvhatja a káros hatásoktól. Azáltal, hogy rá sem gyújt, megóvhatja őket a füstben keletkezett káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük ily módon történő károsításától. Dohányzás esetén a legjobb, ha mihamarabb abbahagyja a cigarettázást, hiszen ezzel egy időben csökken a hozzá köthető megbetegedések kockázata. Viszont sokan minden ismert egészségügyi kockázat ellenére sem szoknak le. A leszokni készülők kevesebb, mint tizede hagyja abba a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztást. Azok a felnőtt dohányosok, akik valamiért nem hagynak fel a dohányzással, ma már tájékozódhatnak a cigarettához képest kevesebb káros anyagot kibocsátó füstmentes technológiákról. Ezek nem leszokást segítő eszközök, céljuk az ártalomcsökkentés.

A világon nagyjából minden hetedik ember dohányzik, több ezer vegyi anyag van a füstben, amelyek közül több mint 90 káros vagy potenciálisan káros az egészségre: ez csak néhány adat a dohányzás negatív hatásait vizsgáló kutatásokból. Forrás: Shutterstock

Több különböző típusú füstmentes technológia létezik, amelyeknek a működése és a hatása is nagyon különböző, de még a hasonló elven működőkön belül is számottevő eltérések lehetnek. Ilyen füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta, a kémiai reakcióval működő vagy a dohányhevítéses technológiák. Utóbbiak olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés. Az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák ezzel szemben dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

Természetesen a nikotin ugyanúgy része marad a füstmentes technológiák használatának is, éppen ezért az említett alternatívák sem kockázatmentesek, de az már igazolható, hogy az ártalomcsökkentés egyik lehetősége a füst kiiktatásával ezekben a technológiákban rejlik. A dohányzás ártalmainak kiküszöbölését azonban kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosítja, ily módon, ha valaki dohányzik, akkor javallott azzal mihamarabb felhagynia, de a legjobb eleve el sem kezdeni.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás,
megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.