Mivel egy ember halála is tragédia, a különféle, vonatkozó statisztikák összevetését nem szabad egyféle „versenyként" kezelni, pláne járványhelyzet idején. Ennek ellenére számos helyen látott napvilágot olyan kimutatás, mely Magyarországot a világ „élmezőnyébe" sorolta a koronavírus-betegségben elhunytak aránya kapcsán. „A különböző országok eltérő adatközlési gyakorlata miatt jelenleg nem végezhető el megalapozott módon a COVID-19 betegségben elhunytak adatainak nemzetközi szintű összehasonlítása. Ellenőrizhető és összehasonlítható számaink a 2020-as évből az egyes országok teljes népességére vonatkozó többlethalálozásról vannak, és ezek alapján Magyarország jóval az uniós átlag alatt van" – fogalmazott Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója. Összefoglalónk arról, hogyan is érdemes nézni és értelmezni a különböző mortalitási mutatókat.

„Bár itthon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több alkalommal felhívta arra a közvélemény figyelmét, hogy az egyes országok, így a magyar Operatív Törzs által napi szinten közölt COVID-halálozási statisztikák és gyorstájékoztatók nem hasonlíthatóak össze egymással nemzetközi szinten, sajnos számtalan olyan cikk és publicisztika jelent meg egyes sajtótermékekben, amelyek ezeket az intelmeket figyelmen kívül hagyták" – fogalmaz Bozsonyi Károly. „Ugyan meggyőződésem, hogy ilyen nehéz időkben, amikor nap mint nap gyászol a nemzetünk, nem szabad a statisztikai adatokkal bűvészkedni, sajnos a téma aktualitása miatt szükséges pár dolgot tisztázni" – folytatta.

Elsőként azt, hogy a koronavírus-megbetegedéssel összefüggő nemzeti adatsorok nemzetközi összevetését szorgalmazó elemzések gyakran tévesek, ugyanis  az egyes országok a közvélemény gyors tájékoztatásának szükségessége miatt közel sem használnak egységes standardokat.  Magyarország például a járvány elleni küzdelem hatékony szervezése érdekében nagyon szigorú protokollt követ, ami miatt itthon nem a COVID-19 betegség miatt „közvetlenül" bekövetkező halálesetek bonyolult és lassú módszertannal meghatározható számát, hanem a koronavírussal kapcsolatba hozható esetek egyszerű és gyors módszertannal megállapítható adatát közlik,  ami értelemszerűen jóval nagyobb az előbbi egységnél – mutat rá Bozsonyi. A magyar eljárás szerint amennyiben például egy koronavírus-pozitív beteg – aki egyébként egyáltalán nincs súlyos állapotban – autóbaleset áldozata lesz, majd a kórházban nem tudják megmenteni az életét, úgy az ő esete a „covidos" statisztikák közé számítódik. Sok más állam azonban más besorolási eljárásmódot alkalmaz ilyen vagy hasonló esetekben – világít rá az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.

Az előbb elmondottak miatt azonban a WHO által is hitelesített nemzetközi „koronavírusos" adatok megjelenéséig – melyekre vélhetően őszig még várni kell – az egyes országok teljes éves halálozási számainak növekményét érdemes országok közötti összevetések alapjául használni (ebben a COVID-ban elhunytak száma értelemszerűen benne van). Erre már értelemszerűen kidolgozott módszertan áll rendelkezésre, melyeken alapuló tagállami adatokat az Unió statisztikai szerve, az Eurostat összesíti.

Forrás: KSH

 

Dr. Bozsonyi Károly, Ph.D. az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. Doktori disszertációját a kollektív emberi viselkedés matematikai modellezéséről írta. Kutatási területe a komputációs társadalomtudomány és a kvantitatív módszertan. Több mint 80 magyar és nemzetközi tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője. 2014-17 között az Országos Statisztikai Tanács elnöke. 2010-től a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja. Több mint száz adatvezérelt viselkedéselemzésen alapuló kutatást vezetett az elmúlt két évtizedben. Dolgozott multinacionális kutatócégnél és vezetett állami vállalatot is. Legutóbbi tudományos közleménye a Springer kiadónál jelent meg New Yorkban.

Magyarországon 2020-ban a KSH hivatalos és Eurostat által is ellenőrzött adatai szerint 8,7%-kal (11 297 fővel) többen haltak meg, mint 2019-ben. Az EU-s átlagnövekmény mindeközben 10,6% volt, tehát a magyar adat jóval az uniós átlag alatt van és jóformán fele a spanyol (18,9%), a lengyel (17,3%), a belga (17,2%), szlovén (16,7%) vagy olasz (15,9%) mutatóknak.Az EU tagállamai közül mindössze hét országban regisztráltak 2020-ban a magyarnál kisebb halálozási többletet (Ciprus, Görögország, Németország, Észtország, Lettország, Finnország, Dánia)– mutatott rá Bozsonyi Károly. A volt szocialista, ma uniós országok Magyarország nélkül számított átlagos növekménye 12%, ami szintén jóval meghaladja a hazai értéket. „A 2020-as év vonatkozásában tehát nincs okunk azt gondolni, hogy a halálozási többlet hazánkban EU-s összehasonlításban kiugróan magas lenne, sőt" – emelte ki.

Az természetesen az elsődleges igazság, hogy akár csak egy honfitársunk elvesztése is óriási tragédia, ezért sem emberi, sem szakmai szempontból nincs itt annak az ideje, hogy államok közötti „versenyként" írjuk le a koronavírus-betegségben elhunytak halálozási statisztikáinak összevetését. És bár ugyan az évesnél rövid időszakok halálozási többleteinek összehasonlítása nem ad végleges képet – ugyanis a halálozások éven belüli ingadozása véletlenszerűen ki is lenghet –, az Origo utánajárt a vonatkozó idei, 2021-es hazai és nemzetközi adatoknak. Ezek – legalábbis az év első 7 hetének jelenleg elérhető számsorai – alapján kijelenthető, hogy a Magyarországra vonatkozó adatok itt sem kirívóan rosszak. Ugyanis ezen időszakban az Európai Unióban átlagosan 19,7%-kal többen haltak meg, mint 2020 azonos időszakában. 10 országban volt az átlagot meghaladó a halálozási többlet, Magyarországon az uniós átlagnál jóval kedvezőbb (már ha lehet ilyen témában e jelzőt használni) 7,2%-os volt a növekedés.