Cél, hogy Magyarország ellátásbiztonságát semmi ne veszélyeztesse

Szudzsa
Szudzsa, 2009. január 13. Elzáró csap az orosz gáztovábbító állomáson az ukrán határtól 200 méterre, a Kurszki területen lévő Szudzsában 2009. január 13-án. Ezen a napon újraindult az orosz földgáz szállítása Ukrajnán át az EU tagországaiba. A Naftogaz ukrán állami gázszolgáltató vállalat és a Gazprom orosz gázipari monopólium közötti gázvita nyomán január 7. óta nem érkezett orosz földgáz Európába. (MTI/EPA/Makszim Sipenkov)
Vágólapra másolva!
Az elmúlt időszak fejlesztéseinek eredményeként a hazai földgáz infrastruktúra erős, de továbbra is cél, hogy Magyarország ellátásbiztonságát semmi ne veszélyeztesse - mondta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a Trend FM Nap Vendége című műsorában, ahol a határkeresztező kapacitások fontosságáról és a földgáz jövőjéről beszélt.
Vágólapra másolva!

Ságvári Pál elmondta, hogy Magyarországra továbbra is Oroszországból, Ukrajnán keresztül érkezik a legtöbb földgáz. A vezeték kapacitása évente húsz milliárd köbméternyi, ami kétszerese a hazai fogyasztásnak, ennek ellenére továbbra is fontos a szállítási útvonalak diverzifikációja.

A MEKH elnökhelyettese kiemelte, hogy idén októberben átadják az új magyar-szerb határkeresztező földgáz vezetéket, amin keresztül hat milliárd köbméternyi gáz érkezhet Magyarországra, rövidtávon Oroszországból, hosszabb távon akár a Kaszpi-térségből is. Magyarországnak egy tizenöt kilométeres rövid szakasz megépítésével kell kipótolnia az infrastruktúrát Szerbia irányába. Az új szakasznak köszönhetően a magyar piac ellátása abban az esetben is biztosított, ha Oroszország és Ukrajna 2024 után nem tud egymással megállapodni a tranzit szerződés megújításában.

Forrás: MTI/Makszim Sipenkov

Ságvári Pál beszélt a magyar-román összeköttetésről is. Mint mondta, magyar oldalról elkészült a szükséges infrastruktúra a fogadóállomásokkal, a kompresszorokkal; és a román fél is megerősítette a csővezeték-rendszert Bukarest és a magyar határ között. Ennek ellenére bizonyos szabályozási nehézségek miatt a fekete-tengeri kitermelés még nem indult meg – mondta az elnökhelyettes, aki hozzátette, hogy Romániának is nyilvánvaló érdeke, hogy minden akadály elháruljon az új forrás szállításának megindulása elől.

A zöld gazdaság megteremtése, a hagyományos energiahordozók fokozatos visszaszorulása hosszú távon nem kedvez a fosszilis földgáz piacának – fejtette ki Ságvári Pál, aki emlékeztett, hogy az Európai Unió elkötelezte magát, hogy 2050-re karbonsemlegessé teszi gazdaságát. Mint mondta a relatív alacsony kibocsátású földgáz a jövőben egyfajta híd szerepet tölthet be a fosszilis és a megújuló energiatermelés világa között.