Márki-Zay Péter fűszoknyája és mojitója

Budapest, 2019. december 9. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a Transparency International Magyarország konferenciáján egy VI. kerületi étteremben 2019. december 9-én. MTI/Mohai Balázs

Apáti Bence írása az Origónak. 

Ha kell, akkor fűszoknyás lányok mojitót szolgálnak föl, hogyha valakinek a biztosítása vagy a saját pénztárcája azt is fedezi.

Aki csak a balliberális sajtót olvassa, azoknak mondom, hogy a fenti gondolatokat nem más, mint a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter osztotta meg még 2021. novemberében Gárdonyban egy lakossági fórumon.

A közeli dátum ellenére minden bizonnyal sértett primadonnaként fog újfent arról beszélni, hogy csúnya fideszes propagandisták már megint aljas módon kiforgatták a szavait: dehogyis akar ő fizetős egészségügyet, vizitdíjat, meg kórházi napidíjat.

Mindezeket még a hét elején, Márki-Zay Péter legújabb, egészen botrányosra sikerült atv-s szereplése előtt írtam.
Így jövő időben.
Tényleg.
És lőn: a jelölt a hét elején bement az ellenzéki televízióba, és szemrebbenés nélkül letagadta a néhány hónapja tett kijelentéseit.
Én meg kezdhettem elölről a publicisztikámat.

„A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet."

Nos igen, ezek a gondolatok is tőle származnak, tavaly nyáron mondta, és a nyilvánvaló és egyértelmű bizonyítékok, kép- és hangfelvételek ellenére, a hét elején ezeket is hadarva, rezzenéstelen arccal, simán letagadta.

Csábító lenne elkezdeni megcáfolni az állításait például a fizetős egészségügy hatékonyságáról, vagy megvitatni a koktélos példáját - nyilvánvalóan sehol, de tényleg sehol nincs az a pénz és az a biztosítási csomag, ahol úgymond fűszoknyás hölgyek a csípőjüket ringatva mojitót szolgálnak fel egy műtét után a lábadozó klienseknek, és a fizetős egészségügy sem a győzelem és a gyógyulás receptje -, de mindez teljesen felesleges.

Hiszen az erről szóló vita már 2008-ban, akkor, amikor az emberek elmondták a véleményüket egy népszavazáson a gyurcsányi reformokról, eldőlt.
Lényegében abba bukott bele a szemkilövető.

De a vizitdíjjal, a tandíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatban is egészen nosztalgikus gondolatai támadtak; 2018-ban még búsan keseregve idézte fel Márki-Zay, hogy micsoda gonoszság volt az Alkotmánybíróság részéről átengedni ezeket a kérdéseket.

Ezt a nyilvános szomorkodást igen nehéz lenne akképpen értelmezni, hogy ha Márki-Zay hatalomra kerülne, nem szeretné újra bevezetni ezeket az intézkedéseket.

De ismerve azt a szuperképességét, ami lényegében abból áll, hogy bármikor képes mindent és mindennek az ellenkezőjét is letagadni, és látva a hét eleji szereplését, erről is el fogja mondani, hogy a Fidesz propagandistái már megint kiforgatva a szavait hazugságokat terjesztenek róla.
Pedig a vak is láthatja, és a süket is hallhatja azokat az elmúlt napokban felbukkant nyilatkozatait, amelyek pont hogy azt bizonyítják, hogy Márki-Zay úr igenis a gyurcsányi modellt tartja az egyetlen járható útnak.

A magyar emberek ellenben nagyon nem szeretnének újra vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat fizetni.

"Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet."

A magyarok viszont pont ellenkezőleg; kimondottan nyugtalanok lesznek, ha egy miniszterelnök-jelölt a fizetős egészségügyről kezd álmodozni.