Mutatjuk a legnagyobb és legfontosabb fideszes győzelmeket

GYOPÁROS Alpár Ádám
Magyarnándor, 2022. január 31. Gyopáros Alpár, a Miniszterelnökség modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosa a Magyar falu programban elvégzett fejlesztésekről szóló sajtótájékozatón a magyarnándori művelődési házban 2022. január 31-én. Felújított játszóteret és járdát adtak át Magyarnándorban. MTI/Komka Péter
Vágólapra másolva!
Történelmi győzelmet arattak a kormánypártok a vasárnapi országgyűlési választáson. Az egyelőre nem hivatalos végeredmény szerint a 199 „kiadó” parlamenti helyből a Fidesz–KDNP 135-öt, a baloldali összefogás 56-ot szerzett meg. A jelentős kormánypárti siker hátterében jó néhány nagyarányú választókerületi győzelem húzódik meg – az alábbiakban bemutatjuk ezeket, illetve kiemelünk néhány, ha nem is arányaiban, de végeredményét tekintve kiemelkedő kormánypárti sikert is.
Vágólapra másolva!

Sorozatban a negyedik országgyűlési győzelmét aratta a Fidesz–KDNP pártszövetség vasárnap. Emlékezetes: 2010-ben még a kétfordulós választási rendszerben került kormányra; azt követően, 2014-ben az ellene önállóan induló baloldali pártokkal szemben győzött.

2018-ban a részlegesen, 2022-ben pedig az immár teljesen egyesült baloldalt győzte le.

Ez utóbbit történelmi sikerként volt kénytelen elismerni még a baloldal több képviselője is.

A szavazatösszesítés jelenlegi állása szerint az erős kétharmados többséggel bíró kormánypártok sikerének hátterében – ha megnézzük a választókerületi eredményeket –, számos kimagasló, akár több mint háromszoros arányú fideszes győzelmeket is találhatunk.

Ezeken túlmenően azonban komoly fegyvertényeket könyvelhetnek el a régi-új kormányzó pártok települési és választókerületi szinten is.

Kormánypárti „legek”

A legnagyobb arányú győzelmet a Győr-Moson-Sopron megyei Csornán Gyopáros Alpár aratta, aki a Fidesz-KDNP színeiben 2018-ban is egyértelmű (közel háromszoros) előnyre tett szert legerősebb, akkor jobbikos kihívójával szemben. Ezúttal azonban még annál is nagyobb,

majdnem 3 és félszeres szavazatszámmal győzött a baloldal közös jelöltje, Kovácsné Varga Ildikó ellenében.

A szavazatkülönbség jelenleg több mint 25 ezer 200, ami 71/20 százalékos szavazatarányt jelent – természetesen Gyopáros Alpár javára.

A Fidesz–KDNP-s Tilki Attila

több mint 19 ezer 600 szavazattal „húzott el” a baloldali összefogás jelöltje, Sápi Mónika mellett

a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban. A százalékok tekintetében az állás itt hozzávetőleg 70/24. Tilki Attila 2018-ban mintegy 30 százalékkal verte meg akkor legerősebb, jobbikos ellenfelét.

Balassagyarmaton a fideszes Balla Mihály

jelenleg 19 ezer 300-as szavazatkülönbséggel vezet az egyesült baloldal jelöltje, Gyenes Szilárd előtt, a százalékarány is nagyon látványos: 61/23.

Balla most több mint 5 százalékkal több szavazatot szerzett, mint 2018-ban, amikor a Jobbik jelöltjét verte meg mintegy 14 ezer szavazattal.

Sárváron, Körmenden és Kisvárdán is bőven 19 ezer szavazat fölötti különbséget produkáltak legerősebb kihívójukhoz képest a kormánypárti jelöltek.

Sárváron Ágh Péternek sikerült nyernie (2018-ban úgy 22 ezer szavazattal húzott el a jobbikos jelölttől), Körmenden V. Németh Zsolt a korábbinál jóval nagyobb arányban aratott győzelmet baloldali – 2018-ban jobbikos – riválisa, Bana Tibor felett. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán a Fidesz–KDNP színeiben Seszták Miklós több mint 66 százalékot szerzett a baloldali összefogás jelöltjével (Tóth Viktor, 25 százalék) szemben.

Nagyarányú, 18 ezer feletti szavazatkülönbséget hozott Mátészalkán Kovács Sándor, illetve Lezsák Sándor Kiskunfélegyházán; Nyírbátorban pedig az ugyancsak kormánypárti Simon Miklós kapott közel 67 százaléknyi szavazatot a baloldali Tóth Viktor nagyjából 26 százaléka ellenében.

Valamivel kisebb, de

ugyancsak rendkívül nagyarányú győzelem született 40 százalék körüli fölénnyel

Sárbogárdon (Varga Gábor), Hajdú-Bihar megye 3-as számú választókerületében, debreceni központtal (Tasó László), Mezőkövesden (Tállai András), Karcagon (F. Kovács Sándor) és Gyurcsány Ferenc szülőhelyén, Pápán (Kovács Zoltán).

A fenti, látványosan nagyarányú győzelmek mellett a kormánypártok olyan körzeteket is „behúztak”, amelyek más okból számítanak jelentősnek.

Márki-Zay megsemmisült a saját városában

Az egyik legnagyobb fegyverténynek talán az számít, hogy

Lázár János – korábbi kancelláriaminiszter – ezúttal a baloldali összefogás „arcát” és miniszterelnök-jelöltjét, Hódmezővásárhely jelenlegi polgármesterét, Márki-Zay Pétert győzte le meggyőző, mintegy 7000-es szavazattöbbséggel.

A fideszes politikus 2018-ban a jobbikos Kiss Attilát verte meg ugyanitt.

Fordulat Dunaújvárosban

A városban 2018-ban a Fidesz elvesztette a városvezetést, jobbikos, majd teljes baloldali hatalomátvétel történt; az országgyűlési választáson pedig ugyancsak jobbikos győzelem született 2018-ban. Vasárnap azonban jelentős fordulat következett be itt, amikor

közel 2000 szavazattal a kormánypárti Mészáros Lajos aratott győzelmet a baloldali pártok által közösen támogatott Kálló Gergellyel szemben.

Miskolcot is „behúzta” a Fidesz

A baloldal másik ikonikus megyéjében, Borsod-Abaúj-Zemplénben is kivétel nélkül kormánypárti képviselőket szavaztak be a parlamentbe. A két miskolci székhelyű választókerület egyikében jelentős és egyértelmű felhatalmazást kapott a fideszes Csöbör Katalin, közel 3000-es szavazatkülönbséget hozva a baloldali Szilágyi Szabolccsal szemben.

Ebben a választókerületben 2018-ban még rendkívül szoros versenyben győzött Csöbör Katalin a jobbikos Jakab Péterrel szemben.

Mint az ismeretes, Kriza Ákos miskolci kormánypárti polgármester súlyos betegsége miatt nem indult a választáson 2019-ben, akkor a független Veres Pál foglalhatta el a városvezetői széket.

Kósa Lajos jelentős győzelme

Hajdú-Bihar megye 1. számú, debreceni központú választókerületében Kósa Lajos kormánypárti politikus a szavazatszámlálás igen korai szakaszában egyértelmű előnyre tett szert, és végül mintegy 5000 szavazattal többet gyűjtött be, mint a baloldali pártok által egyesült erővel támogatott Varga Zoltán.