Varga Judit: A magyarok erős Magyarországot akarnak

2022. május 9-én zárult le a tavalyi év ugyanezen időszakában meghirdetett Konferencia Európa jövőjéről című sorozat. Zárásul a Polgári Magyarországért Alapítvány Quo vadis, Európa? – nemzetek Európája és a magyar érdek cím alatt szintén konferenciát szervezett. A rendezvény házigazdája Veisz Márton, a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója volt. Az eseményen felszólalt Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője és delegációvezetője, Gál Kinga, a nagyobbik kormánypárt EP-képviselője, a Fidesz alelnöke, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter. Deutsch Tamás arról beszélt, hogy „a brüsszeli gépezet a moszkvai modell alapján működik, mindenkit egyformává akar alakítani". Gál Kinga szerint „Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai vagyunk mi, magyarok, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásával egy szabadabb, demokratikusabb Európát kell létrehozni". Varga Judit több konkrét területet is felsorolt, ahol módosítani kell az uniós szerződéseket a tagállamok szuverenitásának a tiszteletben tartása érdekében. Ezek közül a legfontosabb: „ahogy 1979 előtt volt, a jövőben a nemzeti parlamentek delegáljanak képviselőket az Európai Parlamentbe".

Elsőként Veisz Márton, a Polgári Magyarországért Alapítvány külügyi igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd arról beszélt, hogy

Brüsszel az emberek véleményének a kikérése helyett arra a kérdésre kereste a választ a konferenciasorozat keretén belül, hogy lehet még föderálisabb az Európai Unió?

Ezt követően Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője és delegációvezetője kiemelte: „Merre is tart az EU, ez a kérdés". Véleménye szerint

Brüsszel "Európa-negyedéből" próbálják megmondani, hogy merre tartson Európa, de sem a szó fizikai, sem átvitt értelemben nem tették ki a lábukat az Európa-negyedéből.

Elmondása szerint

a konzultációs sorozat a szokásos brüsszeli stílusban zajlott: azért rendezték meg, hogy alátámasszák vele a már meglévő ideológiai berögződéseiket, nem az emberek véleményére voltak kíváncsiak.

„Társadalmi legitimációt kerestek a nemzetállamok nélküli, föderációs projektre, így a dolognak nem lett végül túl sok értelme" – közölte.

„Ezzel szemben mi, magyarok ténylegesen komolyan vettük a dolgot" – jegyezte meg az EP-képviselő.

Az EU tagjai vagyunk és tagok is akarunk maradni, továbbá támogatjuk a nyugat-balkáni bővítést.
Deutsch Tamás kiemelte: Brüsszel súlyos szereptévesztésben van. A bürokraták meg vannak győződve arról, hogy az övék az egyetlen reális magyarázat a világról.

A brüsszeli apparátus HR-politikája az ottani vezetők szemellenzős ideológiai nézetéből táplálkozik, és leginkább genderkérdésekkel vannak elfoglalva.

Közben a világ és Európa valós problémái elmentek mellettük, ezért a kontinens súlyos válsághelyzetbe került. A válságokra a brüsszeli apparátus nem készült fel, így válaszuk sincs ezekre a témákra. Ha valamit mégis kell mondjanak, akkor azt mondják, hogy mindent ők tudnak a legjobban...

Deutsch Tamás Forrás: Polgári Magyarországért Alapítvány/Facebook

Deutsch nézőpontja szerint

legkésőbb a brexit kapcsán meg kellett volna érteniük a valóságot, de ez elmaradt.

A Fidesz delegációvezetőjének a véleménye szerint

a brüsszeli gépezet a moszkvai modell alapján működik: mindenkit egyformává akar alakítani.

A brüsszeliek inkompetenciáját felismerték a versenytársak és – „jobbik esetben" – ki is használják ezt, rosszabbik esetben befolyásolják a döntéshozatalt a saját érdekükben.

Deutsch úgy véli, hogy a kontinens sikeres jövőjének a kulcsa a szuverenitásban rejlik. Ezt azonban Brüsszel elutasítja.

USE (United States of Europe) – rajzolják már ezt a három betűt Brüsszel valamelyik irodájában, a cél az Európai Egyesült Államok

– fűzte hozzá.

A következő felszólaló, Gál Kinga EP-képviselő arról beszélt, hogy

valódi vitákat kellett volna folytatni az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozaton, de ez nem történt meg, így a kezdeményezés kudarcot vallott.

Pedig a rendezvénysorozat hangzatos célkitűzése volt „közelebb vinni Európát az emberekhez". Gál Kinga kijelentette, hogy

a konferencia folyamata nem volt demokratikus, noha ennek keretén belül 819 regisztrált esemény volt Magyarországon, ezzel elsők vagyunk a tagállamok közül, de a rendezvény összesítésében ez a szám még sem szerepel, mivel az Alapjogokért Központ és az MCC eseményeit egyszerűen törölték a brüsszeli digitális platformokról.

A konferencia alatt a demokrácia elvét megsértették, már az elején a szelektáltak:

a föderalisták jóval nagyobb arányban vehettek részt a rendezvényeken, mint a szuverenitáspártiak.

Lehetett olyan „ajánlásokat" hallani, hogy

transznacionális listák bevezetése az EP-választásokra, és az Európai Tanácsban történő egyhangú döntéshozatal eltörlésének követelése.

Gál Kinga véleménye alapján az európaikat nem e két téma foglalkoztatja, a kudarcot pedig mi sem szemlélteti jobban, minthogy

az európaiak 95 százaléka nem hallott a konferenciasorozatról.

A konferencia vezetői predesztinált módon irányították a rendezvénysorozatot, és fizetett brüsszeli szakértők által manipulálták annak végeredményét.

Ezen ferdítések miatt úgy tűnik, mintha mindenki mindennel egyetértett volna, de a valóság nem ez

– magyarázta álláspontját a fideszes EP-képviselő.

Gál Kinga Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az erdélyi magyar hátterű Gál Kinga külön kezdeményezte, hogy a hagyományos nyelvi és etnikai kisebbségek problematikája is jelenjen meg a konferenciákon, hiszen több millió ember az aláírásával támogatta a Minority Safe Pack és a kisebbségi régiós kezdeményezést.

Az erőfeszítéseik ellenére mindebből egy mondat került fel a hivatalos platformra, dacára annak, hogy hozzávetőlegesen háromszor annyi ember támogatta az etnikai, nyelvi kisebbségek ügyét, mint ahányan részt vettek az egy éven át zajló uniós konferenciasorozaton.

„Ez utóbbi tény azonban Brüsszelben senkit sem érdekelt" – tette hozzá az EP-képviselő.

A nemzeti szuverenitás veszélyeztető döntéshozatali előterjesztések is felmerültek, a végcél az USE (United States of Europe), a minősített többség bevezetése a Tanácsba, magyarán:

a kisebb tagállamokat megfosztanák az érdekérvényesítéstől.

Az európai kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek is több jogot adnának.

Megjelent újra a migránsok szétosztásának kérdése, illetve az európai oktatás egységesítése, külön kiemelve a szexuális nevelés témáját.

Gál Kinga nézőpontja alapján

a konferenciasorozat tanúsága az, hogy Európa valójában a nyílt társadalmak helyett demokratikus társadalmakat akar.

Válságok sorozata elbizonytalanította az embereket, meg kell újulni, de nem ideologikus, nem centralista alapon. Közép-Európa volt a XX. század nagy vesztese, a XXI. században győztesnek kell lennünk. Közép-Európának közösen van esélye érdekérvényesítésre Brüsszelben.

Nem szabad megkerülni a nyugat-balkáni bővítés kérdését.

Az EP konzervatív frakciója (a lengyel-olasz dominanciájú ECR-szerk.) bejelentette a konferenciáról való kivonulást annak az antidemokratikus, átláthatatlan jellege miatt.

Gál Kinga kihangsúlyozta:

Európa utolsó, máig élő szabadságharcosai vagyunk mi, magyarok, a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartásával egy szabadabb, demokratikusabb Európát kell létrehozni.

Varga Judit, Magyarország igazságügyi minisztere arról beszélt, hogy egyesek saját ideológiai véleményük alátámasztására, demokratikus köntösbe való öltöztetésére használták a konferenciát.

Mit kíván a magyar nemzet? Egy erős Magyarországot egy erős Európai Unióban. A mi helyünk Európában van

– nyomatékosította a kormányzat álláspontját.

Az igazságügyi miniszter kiemelte, hogy több szász Brüsszelt megjárt tapasztalt diplomatával rendelkezünk, továbbá mögöttünk van a választás eredményeképpen egy nagy tömeg, nemzeti konzultációk sokaságát indítottuk el, mi kikértük az emberek véleményét.

Kész a diagnózis, ezt 3 millió magyar állampolgár hitelesítette április 3-án

– egyértelműsítette a magyar nézőpontot.

Összehasonlításképpen az Európa jövőjéről szóló konferencián hasonlatosan 700 ezer ember vett részt, ez nagyon kevés.

Varga Judit Forrás: Grazmel-Photography/Grazmel-Photography/Varga Judit/Facebook

Varga Judit kihangsúlyozta, hogy az integrációt mi szabadságunk kiteljesedésének eszközeként látjuk. Brüsszel azonban a saját értékeit tagadja meg, az idegen kultúrákat éljenezi, nem a hagyományos európait. A hagyományos értékek nélkül az EU zátonyra fog futni.

Az EU ma véleményhegemóniát, önigazolást, öncenzúrát épít, mi pedig a szabadság Európáját, külön kiemelve a szabad véleménynyilvánítást.

Az EU ma nemzetek nélküli Európát épít az NGO-kkal, az EP-vel és az Európai Bírósággal, közösen alkalmazva zsarolási tendenciákat, például a jogállamiság területén. Ennek ékes példája a Bíróság év eleji döntése az „ever closer union" jegyében a kondicionalitásról.

Varga Judit véleménye alapján

kizárólag a tagállamok kellene döntsenek arról, hogy miket akarnak közösen gyakorolni.

A járványhelyzet megmutatta, hogy a nemzetállamok hatékonyabban, gyorsabban tudtak reagálni, ezután az EU is megtalálta a helyét: koordinálta a dolgokat, és ez jó volt.

„Az együttműködésnek a siker gyarapítása kellene legyen a célja" – szögezte le.

Az EU ma az európaiak nélküli Európát építi, példának okáért a bevándorláshoz nyújt támogatást.

„Április 3. viszont felhatalmazást ad a terveink világgá kürtöléséhez. A szerződéseket módosítani kell az eredeti Európához való visszatérés érdekében" – fejtette ki a miniszter.

Varga Judit felsorolt számos olyan területet, ahol módosításokra, változtatásra van szükség:

• Nemet kell mondani az európai birodalomnak, a szerződésekben rögzíteni kell a szuverén nemzetállamok önkéntes együttműködésének az elvét.
• Minden tagállamnak a területét, népességét illetően szuverén joga van.
• Az integráció eszköz és nem cél: törölni kell az „ever closer union" célkitűzést.
• Rögzíteni kell a nemzeti érdek és az alkotmányos identitás védelmét: vészfék klauzula.
• Könnyíteni kell a blokkoló kisebbség szabályait.
• A döntéseket az arra megválasztott vezetők és ne NGO-k, vagy hatáskörrel nem rendelkező brüsszeli intézmények hozzák meg; az álcivil politikai szervezetek hatalmának letörése.
• Fel kell állítani egy uniós jogállamisági monitoring testületet; kölcsönösnek kell lennie a jogállam tiszteltének, lehessen vizsgálni, hogy a brüsszeli intézménynek betartják-e a szabályokat: be kellene vezetni az egységes mércét, a valódi nemzetközi jogi összehasonlító mechanizmust.
• A gyermekvállalás segítése legyen uniós cél.
• A családjog tagállami határkör kell legyen.
• Az EU ne vegyen fel közös hiteleket, a mostani helyreállítási alap egyszeri intézkedés kell maradjon.
• A bevándorlók befogadására ne lehessen egy tagállamot sem kötelezni.
• Stratégiai célként tűzzük ki, hogy az EU legyen képes a saját élelmiszer-ellátását kielégíteni.
• Meg kell erősíteni a nemzeti parlamentek szerepét: ahogy 1979 előtt volt, a jövőben a tagállami parlamentek delegáljanak EP-képviselőket.

Gyarmati reflexek versus a tagállami jogok és a demokrácia tiszteletben tartása. Mi vagyunk Európa lelkiismerete. A sokféleség kihasználásból erősebb Európa épülhet, mint a szürke egyformaság által

– zárta mondanivalóját, és egyben a Polgári Magyarországért Alapítvány konferenciáját Varga Judit.