Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az orosz-ukrán háború egyre csak fokozódik. Mi most a legsürgetőbb feladat a béke mielőbbi megteremtése érdekében?
Sajnos még mindig túl sokan beszélnek a háború folytatásáról, és nagyon kevesen a békéről. Rendkívül veszélyes például Ylva Johansson brüsszeli belügyi biztos nyilatkozata, aki szerint a válságnak akkor lesz vége, ha Oroszország elveszíti a háborút.
Vagyis a békét egy katonai eredményhez köti, amelyről nem tudjuk, hogy mikor jön el, ha lesz ilyen egyáltalán.
Tehát a brüsszeli álláspont egy háborúpárti álláspont, amely a háború és a szenvedés elhúzódásához vezet, ezzel szemben a magyar kormány azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akar.
Magyarország energiaellátása biztonságban van? Fel vagyunk készülve a téli időszakra?
Határozottan kijelenthetjük, hogy
Magyarországon lesz elegendő gáz a hideg hónapok alatt is, nálunk nem fordulhat elő, hogy a családok nem tudnak fűteni, és az sem, hogy munkahelyek kerülnek veszélybe a gázhiány miatt.
Van hosszútávú megállapodásunk Oroszországgal, ez az energiabiztonságunk alapja, a gáz akadálytalanul érkezik a Török Áramlaton keresztül déli irányból Magyarországra. Sokat támadtak minket, amikor részt vettünk a vezeték építésében, de megépítettük, és ma már ez az egyetlen vezeték, amely százszázalékos kapacitással és zavartalanul hozza az orosz gázt Európába.
A tározóink fogyasztásarányos töltöttsége 50 százalék, vagyis újabb szállítások nélkül is hat hónapra elegendő gáz áll rendelkezésre, de a szállítás továbbra is folyamatos.
Az uniós átlag a tározókat illetően 27 százalék, tehát mi óriási előnyben vagyunk. A német kancellár azt nyilatkozta, hogy „valószínűleg" átvészelik a telet. Orbán Viktor meg azt mondta, hogy nálunk nem lesz semmi gond. A különbség világos.
A baloldal szerint a gáztárolók megvásárlása pénzkidobás volt, és azt mondták, hogy feljelentést tesznek a visszavásárlásuk miatt. Hogyan értékelhető a magyar baloldali politikusok szankciópárti hozzáállása?
Valóban, ez egy olyan fontos kérdés, amiről kevés szó esik. Amikor a tárolókat visszavásároltuk, a magyar baloldal folyamatosan támadott bennünket. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció politikusa még 2016-ban azt mondta, hogy „az elmúlt évek egyik legnagyobb pénzkidobása volt a gáztárolók megvásárlása", a Gyurcsány-párt még feljelentést is tett. Tóth Bertalan MSZP-elnök pedig az állította, hogy „értelmetlenül költöttük a pénzt vasak, vezetékek és csövek megvásárlására".
Ezek a vasak, vezetékek és csövek jelentik most az ország biztonságát.
Akkor is felelőtlenül és a magyar érdekekkel ellentétesen beszéltek és cselekedtek, és most is így tesznek a szankciókkal kapcsolatban.
A baloldal sajnos háború- és szankciópárti.
Kiváló példa a Gyurcsány-féle árnyék-külügyminiszter, Rónai Sándor, aki azt akarja, hogy Magyarország szállítson fegyvereket a háborúba, pedig tudjuk, hogy aki ezt teszi, már fél lábbal a háborúban van. Azt is nyilatkozta, hogy a szankciók jók és működnek, illetve arról is beszélt, hogy leállítaná a paksi atomerőmű bővítési folyamatát. Ebből is látszik, hogy
a baloldal képes lenne lerombolni az ország fizikai és energetikai biztonságát is.
Orbán Viktor miniszterelnök Berlinben Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt, ezt megelőzően Angela Merkellel is találkozott. Számíthat Magyarország szövetségesekre a brüsszeli szankciók elhárítása tekintetében?
Azért kellenek szankciók – mondták Brüsszelben –, hogy véget érjen a háború. Látjuk, hogy a háború nem ért véget, sőt a helyzet egyre súlyosabb. Azt is mondták Brüsszelben, hogy a szankciók jobban fognak fájni Oroszországnak, mint nekünk. Nem így van. Az energetikai szankciók következményeként az energiaárak elszálltak, így az lehet, hogy Oroszország kevesebb gázt ad el, de sokkal drágábban. Az oroszok nemhogy a pénzüknél vannak, messze a pénzük fölött, a Gazprom rekordnyereségre tett szert. Ezzel párhuzamosan Európában energiahiány van, az árak pedig rendkívüli módon emelkedtek. Az inflációért is az energiaárak emelkedése a felelős, 50 százalékban közvetlen, 30 százalékban pedig közvetett módon.
Brüsszel nem azt ígérte, ami történik, ezért az emberek dühösek, és igazuk van, jelenleg szankciós felárat fizetünk az energiáért, és elszenvedői vagyunk a szankciós inflációnak. Pedig nem vagyunk felelősek a háborúért, így az árát sem mi akarjuk megfizetni.
A szankciós politika értékelése az év végén esedékes, bízom benne, hogy egyre több lesz az olyan európai vezető, aki hajlandó számot vetni a valósággal.
AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!
