Így segítik az árstopok a magyarokat

Lassan egy éve, tavaly november közepén lépett életbe az üzemanyagárstop, melyet nem sokkal később az élelmiszerárstop követett. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány gátat szab bizonyos alapvető termékek árnövekedésének, és most újabb termékekre vezethetnek be ársapkát.

Az orosz-ukrán háború, az annak nyomán kialakuló energiaválság, a szankciós infláció és az árak növekedése egész Európa gazdaságát komoly gondok elé állítja, amit az átlagpolgár is a saját bőrén érez. A magyar kormány több intézkedéssel is védi a családokat a háborús inflációtól, többek között a rezsicsökkentés fenntartásával, benzinár- és élelmiszerárstoppal.

Üzemanyagárstop

Tavaly november közepe óta, csaknem egy éve van érvényben Magyarországon az üzemanyagárstop, ami a 95-ös oktánszámú motorbenzin és a dízelgázolaj lehetséges legfelső árát literenként 480 forintban határozta meg.

Abban bízunk, hogy az ár felső határának rögzítése segítséget jelent a gazdaságnak, és hozzá tud járulni az infláció mérsékléséhez is

- közölte a benzinárstop bevezetésekor Gulyás Gergely.

2022. december 31-ig biztosan marad a 480 forintos maximum-üzemanyagár Fotó: Koncz Márton - Origo

Az intézkedést eredetileg három hónapra vezették be, majd többször meghosszabbították, így

2022. december 31-ig biztosan marad a 480 forintos maximum-üzemanyagár.

Az üzemanyagokra vonatkozó árstop szabályozása az elmúlt hónapokban többször változott, a magánszemélyek számára azonban végig fenntartották az árat, ennek köszönhetően pedig a magyarok fizetik a legalacsonyabb árat az üzemanyagért egész Európában.

Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára októberben arról beszélt, hogy

a kormány kiemelt célja, hogy a lakosság és a gazdaság számára folyamatosan biztosított legyen a megfizethető üzemanyag.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány a hazai üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében augusztusban 184 millió liter dízelolajat szabadított fel az ország stratégiai tartalékaiból, aminek a jelentős hányadának visszatöltése még az idén megvalósulhat, a felszabadított készlet fennmaradó részének visszatöltésére pedig további pályázatok keretében kerül majd sor. Kiemelte,

a magyar benzinkutakon folyamatosan biztosított az ellátás, a hazai üzemanyag-termelés és a készletek elegendőek arra, hogy kiszolgálják a lakosság igényeit.

Élelmiszerárstop

Az üzemanyagárstop bevezetése után hat alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról is döntött a kormány. Az intézkedést januárban jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, a szabályozás pedig február 1-jén lépett életbe.

Egész Európában nőnek az árak az energiaárak emelkedése miatt - mondta a miniszterelnök.

Magyarország védi a családokat, sikerült megfékeznünk a benzinár-növekedést, bevezettünk egy kamatstopot a jelzáloghitelek esetében, és van egy rezsicsökkentéses politikánk, vagyis fix áron kapják a magyar családok az energiát, ez megvédi őket

- tette hozzá.

Közben azonban más termékek ára is nőtt, ezért a kormány úgy döntött, hogy hat élelmiszer árának esetében beavatkozik. Ez a hat termék: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8%-os tehéntej.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ akkori közleménye kiemelte,

e nagy mennyiségben fogyó élelmiszerek árának csökkentésével havonta több ezer forintot takaríthatnak meg a vásárlók, az árstop különösen védi a gyermekes családokat és az időseket.

Az intézkedés első körben május 1-ig tartott volna, azonban a kormány ezt az intézkedést is fenntartotta, így december 31-ig marad az árstop ezeknél a termékeknél, és bővülhet az ársapkás élelmiszerek köre.

Erről Orbán Viktor a Kossuth Rádióban beszélt. Mint mondta, a kormány mindent megtesz, hogy az inflációt csökkentse, ennek keretében bővíthetik a szabályozott árú élelmiszerek listáját.

Az újabb árstopos élelmiszerekről hamarosan döntés születhet. (Frissítés: két újabb élelmiszer lesz árstopos.)

Kamatstop és rezsicsökkentés

Az árstopok mellett a kormány a kamatstop bevezetésével és a rezsicsökkentés fenntartásával is segíti a magyar családokat.

A kamatstop januári bevezetése azt jelentette, hogy már februártól alacsonyabbak voltak a lakossági jelzáloghitelek törlesztőrészletei, mint korábban. Ezt az intézkedést szintén meghosszabbította a kormány, majd októberben döntött arról, hogy 2023. június 30-ig meghosszabbítja a januárban bevezetett kamatstopot és hogy kiterjeszti annak hatályát.

Ennek értelmében a kamatstop már a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől.

Összességében így a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetniük

- áll a kormány közleményében.

Ebből a 350 családból 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma, őket érinti a hosszabbítás, valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre, rájuk vonatkozik a kiterjesztés.

A kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetniük Forrás: shutterstock

A kormány döntése értelmében a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy

a kamatstopnak köszönhetően 2022-ben egy család 282 ezer forintot takarít meg, 2023 első félévében pedig 174 ezer forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetnie.

Hozzáteszik, hogy 2023 első félévében a kamatstop intézménye nélkül egy átlagos család törlesztőrészlete 55 százalékkal emelkedne.

A magyar családok havi kiadásait a rezsicsökkentés fenntartása is csökkenti.

A kormány kitart a rezsicsökkentés mellett, ami azt jelenti, hogy minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül

- erről Orbán Viktor a múlt héten beszélt az Országgyűlésben.

Ezt alátámasztja, hogy az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat megnézte, hogy 2021 első félévéhez viszonyítva 2022 első félévében hogyan változott a lakossági gázár és a villamos energia ára az Európai Unió tagállamaiban.

A gáz ára Magyarország kivételével mind a 24 vizsgált uniós tagállamban emelkedett, hazánkban viszont 0,5 százalékkal csökkent.

A statisztikai hivatal kiemeli, ennek az az oka, hogy Magyarországon az energiaárak szabályozottak.