Megint a dollárbaloldal: így finanszírozza Márki-Zay Péter legújabb akcióját

Márki-Zay Péter

Márki-Zay Péter konzultációs kísérlete szolgálhat egyaránt a tiltott kampányfinanszírozási botrányára irányuló médiafigyelem elterelésére és egyben a magyar kormány válságkezelési érdemeit romboló, saját politikai tőkéjét növelő célok elérésére is - minderről ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász beszélt az Origónak. A Századvég igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy eddig a sajtóból kiderült, hogy az Action for Democracy által az Egyesült Államokból a Mindenki Magyarországa Mozgalom részére utalt 2 milliárd összegű, baloldali kampányra fordított támogatás körüli kérdések tisztázását a baloldal többi politikusa kínosan kerüli, míg a hódmezővásárhelyi politikus ugyanezen pénzt lobogtatva, a tanártüntetéseken résztvevő bizonyos tanároknak fejenként egymillió forintot ajánlott fel, kiemelve, hogy a felajánlott összeg egy része amerikai pénz. Mostani próbálkozása - szándéka szerint - arra is alkalmas lehet egyébként, hogy a brüsszeli szankciók ártalmassága helyett ne valós kérdésekkel kelljen foglalkozni.

Miért kezdett bele Márki-Zay Péter a mostani konzultációjába?

A hódmezővásárhelyi polgármester által indított, szembetűnően epigon kezdeményezés több szempontból hasonlít a korábban arra a Jobbik által indított konzultációs kísérletre, amelyet a Híd a Nemzetért Egyesület bonyolított le, amely szervezetnek akkoriban a Janiczak Dávid jobbikos alelnök vezette Ózdon volt a székhelye.

Akkor sokan úgy gondolhatták, hogy a Jobbik nemzeti konzultáció címén saját választói adatbázisát akarja formálni másfél évvel a 2018-as országgyűlési választások előtt. Erre a célra használhatta fel – az egyébként néhol erősen rasszista színezetű – kérdőívét. Bár a személyes adatok megadása a kérdőívben nem volt kötelező, adatvédelmi szempontból mégis aggályosnak volt minősíthető, mi lesz azoknak az adataival, akik mégis megadják őket? Elvileg ugyanis harmadik személynek a személyes adatok nem adhatók ki az adat tulajdonosának kifejezett hozzájárulása nélkül.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) rendelkezik a személyes adatok védelméről, amely törvény hatálya a természetes személyek személyes adataira terjed ki. Az adatvédelmi törvény az adatok jogszerűen kezelhetőségével, átadhatóságával kapcsolatban egyik lehetséges jogalapként felsorolja az érintett előzetes hozzájárulását is. Az adatkezeléshez az előzetes hozzájárulást az érintett maga adja meg. Minden esetben megfelelő garanciát kell az adatkezelőnek adnia arra vonatkozóan, hogy a konzultáció során megadott adatok esetén nem történik-e majd jogszerűtlen adattovábbítás.

Janiczak Dávid is belefogott korábban egy rasszista színezetű konzultációba Forrás: Janiczak Dávid Facebook oldala/Norbert Antal

Mennyire felel meg a törvényi előírásoknak, hogy egyik politikai szövetségese, Cserép János cégénél landolnak a résztvevők adatai?

A természetes személyek adatainak védelmét Magyarországon alapvetően az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó általános adatvédelmi rendelete (röviden „GDPR"), valamint a hazai Info. törvény határozza meg. Az előbbi jogszabály 9. cikke – amely a személyes adatok különleges kategóriáinak kezeléséről szól – rögzíti, hogy a politikai véleményre utaló személyes adatok kezelése bizonyos többletfeltételek alkalmazása esetén jogszerű, többek között az érintett személy kifejezett hozzájárulása esetén, vagy politikai célú egyesület esetén, megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége mellett, amely a szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, illetve olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan. Röviden és tömören, az adatok kezelése akkor jogszerű, ha ahhoz a kitöltő személy kifejezetten hozzájárul, vagy a Mindenki Magyarországa Mozgalommal rendszeres kapcsolatban áll.

A hódmezővásárhelyi polgármester által bejelentett konzultációs oldalon pedig a hozzájárulást kizárólag a hírlevelek küldésére lehet megadni, a kérdések megválaszolása elvileg anonim. Az elvileg szó használata már csak azért is indokolt, hiszen a korábbról ismert DatAdat-botrány szintén hozzájárult ahhoz, hogy a magyar választók adatainak kezelését az ellenzék nem mindig kezeli a magyar választók kifejezett akarata szerint.

Ami pedig az esztergomi ellenzéki önkormányzati képviselőt illeti, kevés bizalomra adó okot találni, ugyanis ő volt az, aki a közelmúltban – Márki-Zay Péter volt miniszterelnök-jelölt után szabadon – egyszerű gombáknak nevezte a kormánypártra szavazó embereket, továbbá a magyar Facebook moderálását az amerikai nagykövetség Facebook-oldalán követelte, végül, de nem utolsósorban a 2019-es önkormányzati választások idején, pünkösdvasárnap talált a magyar választópolgárokra utalva olyat mondani, amely még a „papírt sem bírja el". Ez mindenre, csak nem bizakodásra adhat okot.

Mennyiben szolgálja ez a konzultáció azt, hogy elterelje a figyelmet a finanszírozási botrányáról?

A volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt által indított konzultációnak a célja számos lehet, a valós célra viszont ennél nehezebb egyértelmű megállapítást tenni. A sajátos kísérlet szolgálhat egyaránt a tiltott kampányfinanszírozási botrányra irányuló médiafigyelem elterelésére és egyben a magyar kormány válságkezelési érdemeit romboló, saját politikai tőkéjét növelő célok elérésére is. Eddig a sajtóból kiderült, hogy az Action for Democracy által az Egyesült Államokból az MMM részére utalt 2 milliárd összegű, baloldali kampányra fordított támogatás körüli kérdések tisztázását a baloldal többi politikusa kínosan kerüli, míg a hódmezővásárhelyi politikus ugyanezen pénzt lobogtatva, a tanártüntetéseken résztvevő bizonyos tanároknak fejenként egymillió forintot ajánlott fel, kiemelve, hogy a felajánlott összeg egy része amerikai pénz. Míg korábban erre az összegre azt volt hivatott mondani, hogy az Egyesült Államokban élő magyarok pénze. Ha a konzultáció nem is a figyelemelterelő célt szolgálja, attól még a külföldi kampányfinanszírozás kérdése továbbra is vitatott és egyben számos hivatalos vizsgálat tárgya.

Márki-Zay Péter legújabb akciójának a célja a figyelemelterelés is lehet a különféle botrányairól Fotó: Polyák Attila - Origo

A bejelentett egypárti ellenzéki konzultáció irányulhat továbbá a rekordalacsony választói támogatottságának, az ellenzéki belharcokon vagy a kormány ellen felhasználni kívánt fegyvererő esetleges növelésére, valamint szolgálhat a volt ellenzéki miniszterelnök-jelöltet érő, tiltott kampányfinanszírozási kérdésekről történő figyelemelterelés céljára is, továbbá nem merő bátorság arra gondolni, hogy az ellenzék ezen része ismételten próbálja erodálni a magyar kormány válságkezelési érdemeit saját haszonszerzése érdekében.

Miből finanszírozhat egy ilyen akciót?

A pénzügyi forrást nem feltétlenül belföldön kell keresnünk, tekintettel arra, hogy a Márki-Zay Péter által bejelentett konzultáció az MMM nevével fémjelzett, és arra már a tanártüntetések során az ellenzéki volt miniszterelnök-jelölt is utalást tett, az MMM vagyona részben az Egyesült Államokból származó támogatásból, (vélhetőleg kisebb) részben pedig a befizetett tagdíjakból áll.

Ugyan ez a konzultáció a lemásolt megnevezése kivételével nem összehasonlítható a magyar kormány által szervezett és évtizedes sikertörténetet felmutatni képes nemzeti konzultáció intézményével, annyi mégis megállapítható, hogy egy jelentős választópolgári kört elérni szándékozó konzultáció megszervezése, akár postai úton vagy az utcán történő terjesztése jelentős költségvonzattal jár.

Nem zárható ki teljes mértékben, hogy a guruló dollárok áramlása a baloldalra nem fejeződött be, erre utalhat az ellenzéki mozgalom újabb "nagyívű" figyelemfelhívó kísérlete is.