Aktív, közvetlen és autonóm

Novák Katalin Köztársasági elnök ünnepi beszédet mond Székesfehérváron

Három államfői karakterjegyre vezethető vissza Novák Katalin elismertsége – olvasható a Nézőpont Intézet legfrissebb elemzésében, ami az államfői tevékenység első fél évével foglalkozik. Az írás rámutat, hogy a magyarok 63 százaléka elégedett a köztársasági elnök eddigi munkájával, amelyben hangsúlyos szerepet kaptak a béke érdekében tett diplomáciai erőfeszítések.

Jelentősen megnőtt a Novák Katalin államfői tevékenységével elégedettek aránya – foglalta össze az új köztársasági elnök társadalmi megítélését szombaton megjelent elemzésében a Nézőpont Intézet. A Magyar Nemzet által elsőként közölt kutatásban azt vizsgálták, hogy az éppen fél évvel ezelőtti beiktatást követően milyen irányban fejlődött az elnök asszony államfői szerepfelfogása, és ez milyen hatással volt a népszerűségére. Még augusztusban, Novák Katalin hivatali idejének az első száz napját követően szintén kiadott egy elemzést a Nézőpont. Az akkori, 53 százalékos eredményhez hasonlóan novemberben is a magyarok többsége – 54 százaléka – össze tudta kötni az államfői pozíciót és Novák Katalin személyét. „Azok viszont, akik tájékozottak, nagyobb arányban gondolják úgy, hogy összességében megfelelően tölti be az államfői tisztséget” – rögzítette az írás. Jelezték:

közel három hónap alatt 52 százalékról 63 százalékra nőtt a Novák Katalin eddigi tevékenységével elégedettek aránya, míg az elégedetlenek aránya ötödével csökkent, 30 százalékról 24 százalékra.

A Nézőpont szerint a növekvő elismertség három államfői karakterjegyre vezethető vissza: aktív és hídépítő diplomáciai tevékenységére, a hétköznapi emberek kihívásaira nyitott, közvetlen személyiségére, valamint a saját értékrendjén alapuló, autonóm politikai szerepfelfogására.

Első számú nagykövet

„A szomszédos háborúnak köszönhetően már Novák Katalin megválasztásakor tudni lehetett, hogy hivatalának meghatározó eleme lesz a diplomáciai tevékenysége” – fogalmazott az elemzőintézet. Kiemelték: az elmúlt fél évben elvégzett nemzetközi munka kétségtelenül hozzájárult az elnök asszony növekvő népszerűségéhez.

Novák Katalin az elmúlt fél évben „első számú nagykövetként" összesen 19 országot látogatott meg, és 37 külföldi diplomáciai vagy azon túlmutató eseményen vett részt Forrás: Novák Katalin hivatalos facebook oldala

A felmérések szerint ezt támasztja alá, hogy az államfő személyét ismerő magyarok döntő többsége, 57 százaléka szerint Novák Katalin jól képviseli Magyarországot a nemzetközi diplomáciában, s mindössze negyedük vélekedik ezzel ellentétesen.

"A háborús kontextus egyértelműen meghatározta szerepfelfogását, amelynek központi eleme a magyarok többségének akaratát kifejező békepártiság. Már hivatali ideje kezdetekor előrevetítette, hogy a »békesség embere« szeretne lenni, s hogy »mi a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút«"

– hangsúlyozták. Az elemzés kitért arra, hogy Novák Katalin az ENSZ plenáris ülésén is a béke előmozdítása mellett érvelt, a héten pedig Emmanuel Macron francia elnök meghívására elutazott Párizsba, ahol egy békekonferencián szintén Magyarország hídszerepét kívánja képviselni. Emlékeztettek:

az elmúlt fél évben „első számú nagykövetként” összesen 19 országot látogatott meg, és 37 külföldi diplomáciai vagy azon túlmutató eseményen volt az elmúlt hat hónapban.

Ezek közül a legkiemelkedőbbnek nevezték, hogy személyes audencián fogadta Ferenc pápa a Vatikánban, ahol szintén a béke helyreállításának fontosságáról értekeztek, beszéltek a családokat támogató magyar módszerről, s hivatalosan is meghívta a szentatyát Magyarországra.

Emberközeli államfő

„Novák Katalint közvetlenség jellemzi, ami tükröződik az online kommunikációs csatornák aktív használatában, a közéleti események mellett a családjával kapcsolatos eseményekről való rendszeres tudósításokban, illetve közösségi programokban való részvételben is” – ismertette az államfő népszerűségének egy másik okát a Nézőpont. Szerintük a mutatott közvetlenség több volt, mint egy jól kitalált politikai termék. Mint írták, a sajátos közvetlenség nemcsak a hétköznapi élethelyzetekben és a hétköznapi emberekkel való találkozásban mutatkozott meg, hanem a családok hétköznapi kihívásainak politikai képviseletében is.

Elnöki programjának részét jelentette például a nők szabad kiteljesedésének támogatása, de fontos volt számára az elesettek felkarolása, valamint a fiatal tehetségek kibontakozása is

– rögzítették. Emiatt a Nézőpont nem tartja meglepőnek, hogy a magyarok többségének véleményében tükröződik Novák Katalin közvetlensége, 53 százalékuk gondolja úgy, hogy érti a hétköznapi emberek problémáit.

Kritikai szemlélet

Az elemzés megemlíti, hogy bár Novák Katalin a politika világában kipróbált szereplőnek számít, elnökségét mégsem a politikai érdekeknek való megfelelés kényszere, hanem egy autonóm pozíció határozza meg. Hangsúlyozták, hogy

közvetetten választott államfőként nem méreti meg magát választáson, ezért népszerűsége mögött nem a politikai versenynek való megfelelés, hanem személyes meggyőződésének őszinte felvállalása áll.

„Autonóm politikai szereplőként határozta meg magát, amelyben döntéseinek kiindulópontját saját ítélőképessége jelenti, amelynek alapja »személyes magyar világnézete« és konzervatív értékrendje” – értékeltek.

Népszerűsége mögött nem a politikai versenynek való megfelelés, hanem személyes meggyőződésének őszinte felvállalása áll Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Részletezték, hogy a köztársasági elnök saját értékrendjének felvállalásában kulcsszerep jutott hitének nyilvános vállalása és gyakorlása. Példaként említik, hogy Novák Katalin elnöki beiktatása istentisztelettel kezdődött, s ez volt az első alkalom, amikor katolikusok, reformátusok, evangélikusok és a zsidó felekezet tagjai közösen kérték Isten áldását az államfőre. Azonban az autonóm szerepfelfogás másik sarkalatos pontjának nevezték, hogy az államfő az önazonosság mellett kritikusan szemléli az övétől eltérő politikai szándékokat, illetve képes politikai befolyástól mentesen dönteni. „Novák az elmúlt fél évben sikeresen emelkedett felül a pártos vitákon, eddigi államfői tevékenységét nem befolyásolta sem az ellenzéki pártok, sem a média nyomásgyakorlása, s nem hagyta szó nélkül a kormánypárti többség döntéseit sem” – zárul az elemzés.

A teljes elemzést ITT lehet elolvasni.