Gyurcsányhoz hasonlóan nyilatkozott 2022. április 20-án Dávid Ferenc, gyurcsányista képviselő.
A rezsicsökkentés kérdése, ez így tarthatatlanná válik, és egyre inkább tarthatatlanabbá fog válni, ahogy késlekednek az európai uniós pénzek.
Egyébként én azt gondolom, hogy a későbbiekben a kormány is rá fog majd arra mindenképpen szorulni, hogy valami jelentős módosításokat hajtson végre, mert ez a fajta rezsicsökkentés a továbbiakban nem tartható, az teljesen egyértelmű, és teljesen nyilvánvaló. Tehát a benzinárat föl kell emelni, nyilván a hatósági árakat is, és ha ezeket fölemeli, akkor ez egy magasabb inflációt fog mindenképpen okozni
- minderről Mellár Tamás párbeszédes képviselő beszélt még 2022. április 12-én.
Érdemes még arról is megemlékezni, hogy az MSZP előválasztási programja szerint korábban nem is volt a rezsiben extraprofit. A párt szerint a 2014-es választások előtt csalárd kampányt indítottak rezsicsökkentés címen. Csalárd volt, mert nem volt jellemző az extraprofit az energetikában, ráadásul az energiaszektorban elérhető nyereség szintjét már a Fidesz-KDNP-kormány idején határozták meg - szerepelt a programban. Ennek alapján teljesen világos, hogy a szocialisták szerint sem volt szükség rezsicsökkentésre, tehát hatalomra kerülve eltörölték volna.
Hangsúlyoznunk kell, hogy a rezsicsökkentést rövid távú, nem fenntartható lépésnek tituláló – és később megalapozatlannak bizonyuló – baloldali vélemények egyidősek a szóban forgó intézkedéssel,
E KRITIKÁK UGYANIS 2013 ÓTA A BALOLDAL POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓJÁNAK MEGHATÁROZÓ ELEMÉT KÉPEZIK.
Többek között a Magyar Szocialista Párt részéről Gúr Nándor 2013-ban úgy vélekedett a rezsicsökkentésről, hogy a „végkifejlet meg az lesz, hogy nem csökkenni fog, hanem adott esetben még nő is a terhelés mértéke"; az LMP egykori országgyűlési képviselője, Vágó Gábor kijelentette, hogy „a kormány intézkedése hosszabb távon nem fog működni, nem lesz alacsonyabb a rezsi", míg egykori párttársa, Schiffer András „rövid távú megoldásnak" nevezte a kormány említett intézkedését. Szintén 2013-ban, a Jobbik részéről Kepli Lajos „borítékolta", hogy a 2014-es országgyűlési választások után a rezsicsökkentést – kormánypárti győzelem esetén – „egy díjemelés" fogja követni. Az exradikális párt színeiben Kiss Sándor továbbá azt vizionálta, hogy a lakosságnak a 2014-es voksolást követően vissza is kell majd fizetnie a rezsicsökkentéssel megtakarított összeget.
EZZEL SZEMBEN A VALÓSÁG AZ, HOGY A KORMÁNYZAT REZSICSÖKKENTÉSI PROGRAMJA ÉVEK ÓTA – MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL – ÉRVÉNYESÜL.
Korábban az Origo is beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság szerdán bemutatta az európai szemeszter tavaszi csomagját, emellett pedig ajánlásokat fogalmazott meg a tagállamoknak.
A Magyarországra vonatkozó részben azt követelték, hogy a kormány számolja fel a rezsicsökkentést, az ebből befolyt összeget pedig az államháztartási hiány csökkentésére használja fel Magyarország.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos részletesebben is elmondta, hogy pontosan mikorra várják az energiatámogatási intézkedések kivezetését. Gentiloni arra szólította fel a tagállamokat, hogy 2023 végéig számolják fel a hatályban lévő intézkedéseket. Amennyiben mégis ilyen intézkedésekre van szükség, az csak a cégekre és a kiszolgáltatott háztartásokra vonatkozhat.
BRÜSSZEL TEHÁT ÚJABB TÁMADÁST INTÉZETT MAGYARORSZÁG ELLEN, MÁR A SOKADIK FRONTON.
Most viszont egy olyan egyedülálló intézkedést támad és akar megszüntetni, amely a magyar családok életszínvonalát javítja, hiszen a rezsicsökkentés által a magyarok zsebében marad több pénz.
A rezsicsökkentésit még 2014-ben vezette be a magyar kormány és egy valóban egyedülálló kormányprogramról van szó egész Európában. A bevezetett intézkedés elsődleges célja az volt, hogy a magyarok pénzt takarítsanak meg azt követően, hogy a Gyurcsány-kormány alatt elszabadultak az energiaárak, az embereket pedig gyakorlatilag kifosztották.
Az elhibázott brüsszeli szankciók, valamint a szomszédunkban dúló háború miatt Magyarország mellett számos más ország is fontolgatta a rezsicsökkentés bevezetését, hiszen ez egy rendkívül hatásos módja annak, hogy a családok ne kerüljenek kiszolgáltatott helyzetbe a szolgáltatók folyamatos áremelései miatt. A kormány egy másik fontos lépést is tett, tavaly július 13-án energia-vészhelyzetet hirdetett, amely a korábban, május 25-én létrehozott rezsivédelmi alapnak köszönhetően továbbra is biztosítani tudja a rezsicsökkentést a magyarok számára. Így Magyarországon senkinek sem kell megfizetnie a teljes piaci árú rezsit.
Az átlagfogyasztás szintjéig az elhibázott szankciók ellenére továbbra is száz százalékig biztosítva maradt a rezsicsökkentett ár. Tehát nem csak azoknak, akik átlagos mértékben fogyasztanak, hanem mindenkinek az átlag szintjéig. Magyarul az átlagfogyasztó háztartások a mai napig és ezen túl is a korábbi áron kapják a villamos energiát, illetve a gázt. Vagyis számukra minden maradt a megszokott.
DE MÉG AZOK IS A PIACI ÁRNÁL ALACSONYABB, KEDVEZŐBB ÁRON KAPJÁK AZ ENERGIÁT, AKIK AZ ÁTLAGON FELÜL FOGYASZTANAK.
A kormány által tavaly bevezetett lakossági piaci ár a valódi piaci árhoz képest a villany esetében 74 százalékkal, a gáz esetében pedig 27 százalékkal volt kevesebb, vagyis a kormány intézkedésének köszönhetően a limit felett fogyasztók is a világpiaci ár töredékét kell fizetniük a határ túllépése esetén, hiszen az átlagfogyasztásig számukra is marad a teljes kedvezmény.
Brüsszel viszont most újabb zsarolásba kezdett, azt akarják elérni, hogy Magyarországon szűnjön meg a családok százezreit segítő, rendkívül népszerű intézkedés, amely az egekbe emelné az energiaárakat és megnyomorítaná a magyarokat. A cél egyértelmű:
Brüsszel ezzel akarja elérni, hogy a kormány veszítsen a népszerűségéből és így hatalomra juttassák a mindenben engedelmeskedő dollárbaloldalt.