Szijjártó Péter: Brüsszel nem akar békét, ők a háború folytatásában érdekeltek

Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter interjút ad az Origónak a háború és annak következményei kapcsán 2023. január 24-én, Budapesten

Szlovákiai választási eredmények, európai uniós politikai kérdések, kapcsolatok Oroszországgal, energiabiztonság, ukrajnai háború és jószomszédi viszony – többek között ezekben a témákban kérdezte a Magyar nemzet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, aki elárulta a lapnak azt is,  mit tenne azokkal a nagykövetekkel, akik beavatkoznak az adott ország belügyeibe. A tárcavezető világossá tette továbbá, mi segítheti a svédek NATO-tagságát.

Megfenyegette őket

Szijjártó Péter szerint nyilván az amerikai nagykövetre mindig nagy figyelem hárul, mert az Amerikai Egyesült Államokat képviseli.

De nem csak ő van így, pont ezért ültem le tavaly a parlamenti választás előtt az Európai Unió tagállamainak nagyköveteivel és mondtam el nekik világosan, hogy mindenki jól értse:

ne avatkozzanak bele a magyar választási folyamatba, ne játsszanak helytartósdit, ne szervezzenek akciókat, ne mondjanak véleményt, egyszerűen ne avatkozzanak be. Ezt már úgy szivárogtatták ki, hogy én burkoltan megfenyegettem őket.

Ami nem igaz, mert én teljesen nyíltan fenyegettem meg őket, hogy a szakmai együttműködésünk el fog lehetetlenülni, hogyha ők beavatkoznak a magyar választási folyamatba. Ennek olyan evidensnek kellene lennie, mint az, hogy kétszer kettő négy.

Ukrajna átlépte a határokat

Szijjártó Péter szerint Ukrajna kapcsán elfogadhatatlan, hogy egy Európai Unióba igyekvő ország folyamatosan szorítsa vissza a területén élő nemzeti közösségeket jogai gyakorlásában. Az is elfogadhatatlan, hogy egy Európai Unióba igyekvő ország európai uniós tagállamok ellen kereskedelmi ügyekben bírósági eljárást indítson. Ugyanúgy az is elfogadhatatlan, hogy miközben a magyar adófizetők pénzére ácsingóznak például az európai békekeret kapcsán, aközben a magyar emberek egy jelentős részének bankszámláit vezető, a magyar gazdaság teljesítményét alapvetően meghatározó bankot a háború nemzetközi szponzorainak listáján tartják. Három olyan vitatéma, amelyet nagyon könnyű lenne lezárni, ha az ukránok úgy akarnák.

A magyar nemzeti közösség anyanyelv használathoz fűződő jogait a mindenkori ukrán állam kezdte el jelentős mértékben visszaszorítani 2015-től. Az, hogy Ukrajna visszaadja-e a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség számára azokat a jogokat, amelyekkel 2015-ig már rendelkeztek – semmi extrát, csak amik már léteztek –, kizárólag Ukrajnán múlik. Ebben mi nem tudunk segíteni, nem mi hozzuk a törvényeket Ukrajnában.

Az, hogy a legnagyobb magyar bankot az ukránok leveszik-e a saját maguk által kreált listáról, a háború nemzetközi szponzorainak listájáról, szintén csak az ukránokon múlik, hiszen ők tették oda, ők is tudják levenni. Ráadásul négy teljesen hazug ok miatt tették oda az OTP-t, majd miután kiderült, hogy ez a négy ok nevetséges és tarthatatlan a külvilág felé, akkor elkezdtek újabb és újabb feltételeket támasztani, ami nyilvánvalóan zsarolás – tette hozzá a miniszter.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke beszédet mond az ukrán gabona behozatali tilalmát eltörlő, szeptember 15-én meghozott brüsszeli döntés ellen tartott gazdatüntetésen a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhely közelében 2023. szeptember 17-én. A demonstrációt a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és a NAK szervezte. Forrás: MTI/Balázs Attila

Arról szó sem volt, hogy az ukránok idehozzák a gabonát

A harmadik pedig a gabona kérdése, amiben szintén az ukránoknak kell belátniuk azt, hogy volt egy megállapodás. Mivel a Fekete-tengeren nem tudnak gabonát szállítani az ukránok Afrikába, a Közel-Keletre, Ázsiába és oda, ahol arra szükség van, a közép-európai országok, köztük Magyarország is, megnyitottuk a tranzitútvonalakat.

Arról szó sem volt, hogy az ukránok idehozzák a gabonát, elárasztják vele a közép-európai piacokat, tönkreteszik a közép-európai gazdákat, bezsebelik a nagy hasznot, aztán hazamennek. Arról volt szó, hogy átviszik ezeken az országokon keresztül olyan kikötőkbe, ahol hajókra rakják, és elviszik oda, ahol arra szükség van. Mi végrehajtottuk a szükséges beruházásokat. Ukrajna nyugati határán Magyarországon van a legnagyobb átrakodási kapacitás.

Európa fokozza a háború támogatását

Szijjártó szerint az Európán kívüli világ már nagyon várja ennek a háborúnak a végét, ugyanis több dolgot nem értenek. Nem értik például, miként lehet az, hogy amikor nem Európában van egy háború, akkor az Unió egy fantasztikus morális magaslatról letekintve békére inti a feleket, tárgyalásokat szorgalmaz és az erőszak azonnali abbahagyására szólít fel.

Amikor viszont Európában van a háború, akkor meg az Európai Unió tüzeli a konfliktust és fegyvereket szállít. Aki békéről beszél, azt azonnal megbélyegzik. És azt sem értik, az miért van, hogy Európa globalizálta ezt a konfliktust.

Nem értik, miért van az, hogy van egy háború Európában, és ázsiaiaknak, latin-amerikaiaknak, afrikaiaknak kell megfizetniük az árát, az égbe szökő infláció, a magas energiaárak vagy a bizonytalanná váló élelmiszer-ellátás miatt.

Ezek közül van, amit sajnos mi is testközelből ismerünk, ezért ránk nagy megbecsüléssel tekintenek Európán kívülről. Most többször is szembesültem ezzel az érzéssel az ENSZ közgyűlésén. Vannak olyan kollégák a Külügyminiszteri Tanácsban itt, Európában is, akik zárt ajtók mögött, négyszemközt, tanácsülések előtt elmondják, hogy szuper álláspontot képviselünk, és remélik, hogy sikerül átvinnünk. De amikor kérem őket, hogy na, de akkor mondjál te is valamit, akkor jön az, hogy azt nem lehet meg nagy rajtuk a nyomás meg egyebek. Tehát Európában a politikai vezetőkön még mindig ott van a háborús pszichózis. Plusz van még egy fontos szempont – tette hozzá a miniszter.

Minél több fegyvert szállítanak, annál több ember hal meg

A tények azt mutatják, hogy Európa rendkívül súlyos hibákat követett el és rendkívül rossz döntéseket hozott a háború kapcsán. Előbbit akkor, amikor a szankciós politikával elkezdte tönkreverni az európai versenyképességet, utóbbit pedig akkor, amikor belement az amerikaiakkal egy fegyverszállítási versenybe Ukrajna tekintetében. Minél több fegyvert szállítunk, annál több ember hal meg, annál hosszabb lesz a háború és annál nagyobb lesz a pusztítás. És minél több szankciós csomagot fogadunk el, annál jobban tönkreverjük az európai versenyképességet.

Akik erőltették és károkat okoztak ezzel, azokat felelősségre kell vonni. Mi a politikai felelősség megállapításának a módja? Lemondás? Nyilvánvalóan ezt nem akarják fölvállalni a még hivatalban lévő európai politikusok. Ez a szlovákoknál annyiban megoldódott, hogy ott leváltották a szlovák választópolgárok az eddigi vezetőket és választottak másokat – zárta szavait a miniszter.

A teljes interjú ITT tekinthető meg!