A Soros-alapítványok itt maradnak Budapesten, csak más formában

A Nyílt Társadalom Alapítványok itt maradt Budapesten más formában, leányszervezetein keresztül – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy bejelentették, kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations. A Századvég Alapítvány tanácsadója szerint az EU intézményi világa és fontos politikai szereplői már kiépítették a maguk hosszabb távú kapcsolatait az NGO-kkal, vagy éppen most partnerségeket alakítanak ki, de itt már inkább „finomhangolás" történik, hogy leküzdjék a hatalmi egyensúlyhiányokat, és még hatékonyabbá tegyék a gépezetet. Soros György jelenléte tehát nem vész el, csak átalakul – tette hozzá.

Kivonul Európából a Soros Györgyhöz köthető Open Society Foundations. A bejelentés szerint a változás 2024-től lesz várható és az Európai Unió összes tagállamát érinti majd. Mi állhat ennek hátterében, és lehetett-e számítani erre a döntésre? Volt-e előzménye?

2018 áprilisában "az egyre nyomasztóbb magyar politikai és jogi környezet miatt" a Nyílt Társadalom Alapítványok részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy "áthelyezik nemzetközi tevékenységüket és a munkatársakat átköltöztetik a német fővárosba, Berlinbe". Abba a Berlinbe, ahol a France 24 információi szerint rendszeresek a dzsihadista civilek elleni támadások, a Pride felvonulásokat rendre homofób incidensek zavarják meg és az arab klánok egész kerületeket tartanak ellenőrzésük alatt.

Ettől függetlenül persze az OSF itt maradt Budapesten más formában, leányszervezetein keresztül.

Hasonló módon értékelendő, hogy egyes, sajtóban megjelent információk szerint az OSF vezetése „radikális stratégiai irányváltásról döntött" annak érdekében, hogy a szervezet forrásai a lehető legnagyobb hatást tudják elérni.

A döntést azzal indokolják, hogy az uniós intézmények és kormányok jelentős összegeket fordítanak az emberi jogok, a szabadság és a sokszínűség témáira, és épp ezek a területek azok, ahol az OSF is aktív. Azt írják, hogy a jövőben Európára csak „a nagy, globális témákban betöltött szerepével összefüggésben" fognak összpontosítani. Magyarán bizonyos feladatok, célok megvalósítása hatékonyan kiszervezésre került. Előzményként akár hivatkozni lehet Soros György azon döntésére, miszerint az OSF vezetését fiára, Alexander Soros-ra bízza, vagy hogy alapítványoknál 40 százalékos létszámleépítést hajtanak végre, amely hír egyébként időközben eltűnt a Washington Post online felületeiről.

Reális megközelítésnek tartom, hogy az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek számos intézményét valójában már jelentős mértékben „megszállták" a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz köthető szereplők, mint ahogy a European Center for Law and Justice (ECLJ) több tanulmánya részletesen bemutatja, nemcsak az Európai Unióban, de a jogvédelemmel foglalkozó Európa Tanácsban és az Emberi Jogok Európai Bíróságán is megjelentek Soros György emberei, és jelentős befolyással bírnak a strasbourgi testület ítélkezési gyakorlatára.

Soros György jelenléte nem vész el, csak átalakul Forrás: Imaginechina via AFP/dycj - Imaginechina/Dycj

Az EU intézményi világa és fontos politikai szereplői már kiépítették a maguk hosszabb távú kapcsolatait az NGO-kkal, vagy éppen most partnerségeket alakítanak ki, de itt már inkább „finomhangolás" történik, hogy leküzdjék a hatalmi egyensúlyhiányokat, és még hatékonyabbá tegyék a gépezetet. Soros György jelenléte tehát nem vész el, csak átalakul.

A Szabad Európa arról írt, hogy múlt pénteken levelet kapott minden olyan magyarországi szervezet, amely részesül a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványai támogatásából. Mi lehet velük ezután, és csökkenhet-e például az általuk végzett tevékenységek száma, aktivitása?

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az OSF nem teljesen szünteti meg tevékenységét Európában, mivel Ukrajnában, Moldovában, Kirgizisztánban és a Nyugat-Balkánon továbbra is küzdeni szándékoznak a demokráciáért és az emberi jogokért.

Emellett természetesen fontos számukra az ázsiai, illetve a posztszovjet térség, valamint Afrika is, jelentős részben Kína és Oroszország miatt. Az OSF oldala szerint az európai és közép-ázsiai térségen belül nem minden országban van irodája, de Ukrajnában valamiért 5 iroda is üzemel egymás mellett (Dnyipró, Odessza, Kharkiv, Lvov, Kijev).

Függetlenül az európai irodák számától, Soros Györgynek és a hozzá közel álló érdekeltségeknek befolyási képessége az EU intézményein belül az utóbbi időben megnőtt, így jelentősen érzékelhető tevékenységi csökkenésre nem lehet ésszerűen számítani, inkább az ilyen jellegű „támadások" irányának megváltozására.

Miután 2024-ben mind az Európai Unión belül, mind az Egyesült Államokban fontos politikai, választási események lesznek, aligha várható az OSF-aktivitás tényleges csökkentése a transzatlanti világban.

A Soros Alapítványok is támogatják az LMBTQ-mozgalmakat Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Továbbá tekintettel arra, hogy a filantróp-milliárdos portfoliója nem csak az OSF-ből állt, hanem számos más szervezet (gondolva itt a Sigrid Rausing Trust-ra, a TASZ-ra, az Amnesty International-re, a Magyar Helsinki Bizottságra, az OAK Alapítványra) is hasonló célok érdekében járt el, így nem lehet biztosan a tevékenységük csökkenését prognosztizálni, mivel az OSF is nagymértékű stratégiaváltásra hivatkozva szervezi át finanszírozási irányait. Ráadásul Európa, az Unió valójában „ütközőzónaként" Afrikával és Ázsiával alkot egy gazdasági, és népvándorlási szempontból is kiemelt jelentőségű földrajzi háromszöget, ezért aligha gondolható komolyan, hogy Sorosék „lemondtak" volna erről a kontinensről.

A szervezet lényegében megszünteti tevékenységét az Európai Unióban, a világ más részeire helyezi át forrásait. Mit akarhatnak ezzel elérni?

Alexander Soros, aki önmagát „inkább politikus alkatnak" nevezte, korábbi elmondása szerint nagyon nem nézi jó szemmel Donald Trump amerikai aktivitását és támogatottságát, így

valószínűsíteni lehet, hogy a Soros-család által felállított „Democracy PAC" szuper PAC-en keresztül kíván nagyobb részt kivenni a 2024-es amerikai elnökválasztás finanszírozásában, és egyben formálásában.

Jelenleg senki sem tudja, hogy meddig tart az orosz-ukrán háború, de az említett 5 állandó iroda fenntartásával és üzemeltetésével az OSF erősen valószínűsíthetően hozzá kíván járulni az új ukrán állam és ország felépítéséhez. Az egyes támogatások és kifizetések alapfinanszírozása kritikus jelentőségű az ilyen civil látszatú nem kormányzati szervezetek életben tartásához, és ez így van az Európán kívüli Soros-NGO-k esetében is.

Azokkal értek egyet, akik szerint Sorosék most valójában átstrukturálják az EU-n belüli és kívüli működésüket, például akár az „alulról építkezés" látszatának erősítésével, a várhatóan még szövevényesebbé tenni kívánt alapítványi hálózat (és szereplők) legitimitásának elmélyítése érdekében.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere és Kunhalmi Ágnes, illetve Szabó Tímea. A dollárbaloldal nagy híve a Soros-birodalomnak Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Kiváló példa erre a 2022-es magyar országgyűlési választások külső befolyásolási kísérleteit részletesen feltáró jelentés, amelynek fontos attribútuma lehet, hogy a külső szereplőket változtatásra, átszervezésre ösztönzi.

Az idén 93 éves Soros György egyébként júniusban nyilatkozott arról, hogy átadja pénzügyi birodalma irányítását fiának, Alexander Sorosnak. Elképzelhető, hogy ez az első nagyobb döntése?

Tekintettel arra, hogy az amerikai elnökválasztás demokrata finanszírozása Alexander Soros korábban már megnevezett célja, valamint annak időpontja 2024. november 4. napjára lett tűzve, továbbá az az univerzális gyakorlat, hogy a választásokra nagyjából egy évvel azelőtt kezdenek készülni, alappal feltételezhető, hogy Alexander Sorosnak ez az első nagyobb döntése, amelyet azért sem szeretne elhibázni, mivel apja után méltó utódként való nemzetközi bemutatkozása múlhat ezen, és ahogyan láthatjuk, az OSF európai „üzletágának" felszámolását is hajlandó beáldozni ezen céljának elérése érdekében. A rendelkezésre álló információk szerint

már elsősorban Alex Sorosra vár az a feladat, hogy levezényelje az átstrukturálás folyamatát: ennek paradox lényege az, hogy valójában még kevésbé átláthatóbbnak kell lenniük, hogy az NGO-k, illetve donorok bátrabban támogassák az OSF küldetését.

Alex Soros és Joe Biden Forrás: Origo

Valószínűleg Soros György és fia is úgy látja, hogy most az OSF igazi felelőssége „emelni a tétet". E körben közismerten komoly összegekről van szó: Alex kezeli a családi alapítványt (Soros Family Foundation), és a Nyílt Társadalom Alapítványt, amely

évente körülbelül 1,5 milliárd dollárt oszt szét a NGO-k, különböző intézmények és kormányok között.

Caroline B. Glick, ismert izraeli újságíró Soros globális káoszkampánya című a The Jerusalem Postban megjelent írásában rögzítette, hogy az első dolog, amit látunk, az Soros jótékonysági projektjének megalomán természete. Valójában „nincs olyan sarka a világnak, amelyet ne érintenének erőfeszítései. Nincs politikai terület, amely érintetlen maradt." Ez az a pozíció, amelyet nem kívánnak bizonyosan kiengedni a kezükből, bárki is vegye át a nagyfőnöktől a stafétabotot.