Mráz Ágoston Sámuel: Magyarországot büntetné leginkább az új "migránskvóta-döntés"

BERLIN, GERMANY - FEBRUARY 06: A man from Guinea waits outside the Berlin Immigration Office (Landesamt für Einwanderung), formerly known as the Ausländerbehörde (Foreigners' Office), for assistance in regulating his legal residency status on February 06, 2020 in Berlin, Germany. The head of Germany's Federal Office for Migration and Refugees (BAMF) has suggested that the country focus on attracting skilled workers from countries in southern Europe, who, citing high illiteracy rates, he claims will be easier to integrate into the labor market compared to those from developing countries. Next month, BAMF will additionally implement a new skilled labor immigration law with the goal of facilitating the legal status of highly-qualified workers from non-EU countries. Sixteen percent of employees in the capital are foreigners, and the government office regulating them recently changed its name to reflect that increasing figure. (Photo by Adam Berry/Getty Images)

Magyarországnak évente mintegy 8500 migránst kellene befogadnia, vagy pénzben - fejenként 20 ezer euró értékben - megváltania, és viselnie ezzel a legnagyobb terhet az új EU-s "migránskvóta-döntés" értelmében - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Mitn ismert, az uniós tagországok belügyminiszterei néhány napja többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról, amelynek értelmében a jövőben a visszautasítási kísérletek alapján számolnák ki, hány migránst kellene befogadnia egy-egy országnak évente.

Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, mivel Magyarország a nyugat-balkáni migrációs útvonalon fekszik, évente 8500 migránsról lenne szó, ami az összes EU-ba érkező bevándorló majdnem harminc százalékát teszi ki. "Azaz ennyi személyt kellene az uniós belügyminiszterek többségének döntése értelmében Magyarországnak befogadnia" - emelte ki a politikai elemző.

Álláspontja szerint a tervezet nóvuma, hogy akár pénzben is meg lehetne váltani a migránsok befogadását, egy-egy be nem fogadott migráns után 20 ezer eurót kellene befizetni az Európai Unió kasszájába az államoknak.

Ez négy év alatt majdnem 300 milliárd forintos terhet jelentene Magyarország számára, ha az évi mind a 8500 személyt vissza akarná utasítani.

Az unió menekültügyi reformjáról szóló tanácsi álláspont alapján Magyarországra komoly teher hárulhat Forrás: Getty Images/Adam Berry

Mráz Ágoston Sámuel úgy vélekedett, az EU-s belügyminiszterek többsége azért hozta meg a Magyarország számára rendkívül hátrányos döntést, mert közeleg a 2024-es uniós választás,

a "baloldali, föderális körök" pedig tartanak attól, hogy a voksolás eredményeként az Európai Parlamentben a jelenlegitől eltérő erőviszonyok alakulnak ki.

Emellett a svéd elnökség azért is gyorsíthatta fel az egyeztetéseket, próbálta meg kihasználni az aktuális baloldali többséget, mert július végén Spanyolországban is választások lesznek, amelynek eredményeként "előfordulhat, hogy összeáll egy jobboldali, úgynevezett blokkoló kisebbség" az Európai Tanácson belül. Ha Lengyelországban, Spanyolországban is jobboldali kormányokat választanak a következő hónapokban a választópolgárok, akkor küszöbön áll az erőviszonyok átrendeződése - értékelt a szakértő.

Az új migránskvóta-döntés az egy év múlva esedékes uniós választások kampánytémájává válhat, hiszen "az Európai Parlament összes képviselőjének egyértelműen állást kell foglalni arról, hogy hogyan gondolkodik" a kérdésben. Mráz Ágoston Sámuel azt is kiemelte rádióinterjújában: a magyar baloldali pártok 2015 óta folyamatosan tagadják, hogy a migráció veszélyt jelentene Magyarország szempontjából, és hogy a migránskvóta intézkedése az Európai Unióban létezne.