Juhász Péter változatlanul kapcsolatban áll a DatAdattal és az Action Networkhöz küldi a követői adatait

A Tűzfalcsoport legújabb írásában feltárja, hogy Juhász Péter, a dollárbaloldal politikusa hogyan fonódik össze a Bajnai Gordon-féle DatAdattal. mint kiderült, a politikus átadja a politikus támogatóinak az adatait a 4 milliárd forintnyi külföldi támogatást eltüntető hálózatnak.

Szövevényes adatháló

Juhász Péter, a baloldali influenszerré transzformálódott botránypolitikus egy pénzgyűjtő platformon, a Patreonon keresztül igyekszik magának pénzügyi forrást összegyűjteni saját videós tartalmak segítségével. Juhász Péter itt ún. tényfeltáró és ismeretterjesztő videók készítéséhez kéri fel anyagi támogatásra saját Patreon-oldala olvasóit, akik így mecénásai (angolul: patron) lehetnek. Ehhez tagsági szint is választható: egyéni, családi vagy közösségi támogatóként is lehet minden adott hónapban a meghatározott összegekkel támogatni Juhász munkáját (de ő nem elégszik meg ezzel, emellett közvetlenül kriptovalutás támogatásért is kuncsorog, például a Bitcoin, Binance Coin, Cardano stb. digitális fizetőeszközök révén) – írja a Tűzfalcsoport.

Juhász Péter, a dollárbaloldal bukott politikusa Fotó: Mudra László - Origo

Emellett a juhaszpeter.eu oldalon is lehet a bukott politikust követni, aki feliratkozik Juhász hírlevelére az az adatkezelési szabályok szerint egy meglehetősen szerteágazó cégháló kapcsán veszi tudomásul, hogy a "személyes adatait a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó, a közös adatkezelők hozzáférési jogosultsággal rendelkező tagjai, munkavállalói, kollégái, illetve a közös adatkezelő részére szerződés alapján adatkezelési/adatfeldolgozási tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a közös adatkezelő által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben." Az adatkezelési/adatfeldolgozási tevékenységet végző "címzettek":

Forrás: Tűzfalcsoport

Van itt észt, osztrák, több amerikai, de írországi adatkezelést folytató szervezet is. Ezekből különösen érdekes lehet a DatAdat-cégcsoport tallinni és bécsi részlege, illetve az Action Network nevű donációs felület,

ahol baloldali tüntetések kapcsán adományokat gyűjtöttek az általuk státusztörvénynek bélyegzett jogszabály-módosításra hivatkozva, de a 2022-es baloldali összefogás szervezésében is aktív felületnek bizonyult.

Forrás: Tűzfalcsoport

Az Action Network a honlapon elérhető információk szerint bárki lehet szervező ingyenes fiók létrehozásával, ám ezt később megcáfolják, amikor deklarálják, hogy: „Az Action Network csak progresszív egyének, szervezetek és jelöltek számára nyitott". A platform hasonló szoftverrel működik, mint amit az Obama-kampány 2008-ban és 2012-ben használt az e-mail- és mobillistáik összeállításához és kezelés. Mostanában leginkább palesztin-barát kezdeményezések dominálnak az oldalt illetően.

Forrás: Tűzfalcsoport

A rendszer működésének lényege: Amint a más aktivisták kitöltik a szervező által közzétett űrlapokat, feliratkoznak a szervező e-mail- és/vagy mobillistájára. A platform beépített tömeges levelező és mobil sms-küldő eszközének segítségével a szervezők bármikor kapcsolatba léphetnek az aktivisták listájával, és a listán szereplő adatokat le is tölthetik!

Az Action Network integrálja az ActBlue (amerikai nonprofit technológiai szervezet, amely lehetővé teszi baloldali beállítottságú nonprofit szervezetek, demokrata jelöltek és progresszív csoportok számára, hogy az interneten pénzt gyűjtsenek egyéni adományozóktól online adománygyűjtő szoftverek biztosításával), valamint a Stripe és a WePay online fizetési szolgáltatót az adományozási rendszerébe.

Legutóbb a Molnár Áron színész-aktivista nevével fémjelzett NoÁr mozgalom saját weboldaláról derült ki, hogy kik is az adatkezelésbe bevont további elsődleges, illetve másodlagos adatfeldolgozók, és a DatAdat és az Action Network nyomaira leltünk itt is.

Forrás: Tűzfalcsoport

Mindkét szervezet érintett a választások előtt Magyarországra érkező - Karácsony Gergely bizalmasának tekinthető - Korányi Dávid-féle gyanús amerikai kampánypénzek ügyében.

Az Action Network volt egészen konkrétan az a weboldal, amely lebuktatta Korányiékat, hiszen ott derült ki, hogy csupán 11 adományt érkezett be hozzájuk, és mégis sikerült 4 milliárd forinttal megtámogatniuk a baloldal kampányát (a korábban hangoztatott ezres nagyságrendű mikróadományok helyett). Erre a felületre hivatkozott a dollárbaloldal színe-java, hogy itt gyűjtötték Amerikában a magyarországi kampányra szánt pénzeket.

Érdekes módon a későbbiekben ugyanez az amerikai „adatakezelő és pénzgyűjtő" weboldal tűnt fel nagyon sok más hazai baloldali tömörülés weblapján is. Véletlenek? Aligha!

Kiderült, hogy ez a szervezet infrastrukturális támogatást nyújt olyan kormányellenes szervezeteknek, amelyek rendre tüntetéseket, utcai megmozdulásokat szerveznek.

S(z)oros-kapcsolat

A Milla Egyesület elnöke, Juhász Péter, valamint Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért akkori elnöke volt a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesületének vendége 2012. november 20-án, kedden 18:30-kor a Tisza Lajos krt. 76. alatti Kaptár Pubban, ahol a sajtóról, szólásszabadságról és az állampolgári tudatosságról is folyt az eszmecsere. A párosítás nem véletlen, hiszen Juhász és Dénes a jelenleg kényszertörlés alatt lévő Szabad Média Nonprofit Kft.-ben tulajdonostársak is voltak.

Dénes Balázs azóta az Európai Polgári Szabadságjogi Unió (Civil Liberties Union for Europe, röviden: Liberties) ügyvezető igazgatója, amely magára úgy tekint, mint „az Európai Unióban mindenki emberi jogainak védelmét ellátó őrkutya". A honlapjuk szerint a csapatuk emberi jogi és kommunikációs szakértőkből áll. Mint írják, szorosan együttműködnek brüsszeli és 18 uniós országban működő taghálózatukkal. Berlinben vannak bejegyezve, és Brüsszelben is jelen vannak.

A Liberties 2022-es jogállamisági jelentése sötét képet fest az Európai Unió helyzetéről. Ám semmi nem lehet annyira elszomorító a balliberális Soros-katonák számára, mint a 2022-es magyarországi országgyűlési választás eredménye, így természetes, hogy a helyzet szerintük itt a legrosszabb. Na meg persze a szintén renitens konzervatív Lengyelországban. Az 507 oldalas jelentés összegzésében így fogalmaznak: „Amint arról az előző években már beszámoltunk, Magyarország és Lengyelország továbbra is a legrosszabb bűnelkövetők. Bár az EU beindította az újonnan létrehozott feltételességi mechanizmusát, hogy visszatartsa a forrásokat Magyarországtól, ez még nem eredményezett valódi javulást a helyszínen. Hasonlóképpen, a Lengyelországgal az uniós COVID helyreállítási alapok felszabadításáért cserébe tárgyalt reformok is csak szerény javulást eredményeznének, amelyek nem szabadítják fel a bírákat a politikai ellenőrzés alól. Ezek a kormányok továbbra is egy sor olyan intézkedést hajtanak végre, amelyek célja a hatalom központosítása, ellenfeleik elhallgattatása, a közvélemény ellenőrzése, és a jövőbeni választások elvesztésének megnehezítése."

Természetesen más európai jobboldali kormányokról is csak rosszat tudnak mondani: „Bár még túl korai lenne megmondani, a 2022-ben Olaszországban és Svédországban megalakult új kormányok első jelei arra a kockázatra utalnak, hogy ha a meglévő intézményi fékek és ellensúlyok nem maradnak erősek, a kormánykoalíciók a tekintélyelvűség felé fordulhatnak. Például már most láthattuk, hogy mindkét új kormány részéről erőteljesen megnőtt a nem kormányzati szervezetek és a média elleni retorikai támadások száma.

Ezzel szemben a szlovéniai fejlemények a szélsőjobboldali kormány leváltása óta azt mutatják, hogy az országok rehabilitálhatják demokráciájukat. Például lépéseket jegyeztünk fel az olyan intézmények függetlenségének helyreállítására, mint a közszolgálati műsorszolgáltató, és jogorvoslatot kínálunk azoknak a polgároknak, akiket az előző szélsőjobboldali kormány alatt tiltakozásért jogtalanul megbírságoltak."

Az utóbbi pár sor idézetből kiviláglik, hogy egy kormány a szemükben csak akkor lehet jó és demokratikus, ha baloldali. Sejtettük eddig is, de most feketén-fehéren itt van leírva.

A Magyarországról szóló részt a TASZ jegyezte, amelynek a Liberties elnöke, Dénes Balázs korábban elnöke volt.

Nem fogadunk el finanszírozást kormányzati szervektől, ügynökségektől vagy más, ezek tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervektől, függetlenül attól, hogy függetlennek tüntetik-e fel magukat. Weboldalunkon egyszerűen és biztonságosan adományozhat. Ez segít nekünk abban, hogy erősebbek, hangosabbak és fenntarthatóbbak legyünk"

– írják a weboldalukon. Természetesen nem akadály, ha olyan személy akar adományozni nekik, aki a vagyonát aljas módszerekkel, teljes országok, ezáltal egyszerű emberek megkárosításával, shortolással szerezte. A honlapjukon olvasható, honnan származik a finanszírozásuk:

„Elsősorban olyan alapítványi adományozók támogatnak bennünket, akiknek küldetése és elképzelései egybeesnek a miénkkel, többek között a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE), a Nyílt Társadalom Alapítványok, a Ford Alapítvány és az Oak Foundation. A Libertiest az Európai Bizottság is támogatja, a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program (CERV) támogatásának kedvezményezettjeként. Fenntarthatóságunk biztosítása érdekében aktívan keressük a különböző forrásokból származó finanszírozást. A sokféle bevételi forrásra való támaszkodás segít megőrizni függetlenségünket."

A Liberties ügyvezető igazgatója már 1997-től a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, majd 2004–2012 között elnöke volt, aztán 2013-tól négy éven keresztül a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok projektigazgatójaként dolgozott. 2011 áprilisában, majd októberében is a kormányellenes demonstrációk egyik fő arca volt. 2012-ben 8 év vezetés után azért hagyta ott a TASZ-t, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány akkor induló európai szabadságjogi projektjét (Civil Liberties Project) vezethesse; majd pedig megalapította a Civil Liberties Union for Europe nevű szervezetet, amely indulásakor 1,4 millió eurót kapott a Nyílt Társadalom Alapítványtól.

Neve onnan is ismerős lehet, hogy egy 2018-ban a Jerusalem Post által közzétett hangfelvétel tanúsága szerint arról vallott, hogy német hátterű magyarországi cégeken keresztül gyakorolna nyomást a magyar kormányra. A lap által megszerzett hangfelvételen Dénes így fogalmaz: „Keményen dolgozunk. Egy agytröszt képviselőjével találkozom a héten; ez egy olyan szervezet, amelynek komoly befolyása van a német kormányra, a német külügyminisztériumra. Elviszem nekik a törvényszöveg másolatait, amelyet épp most fordíttattam le magyarról, és elmagyarázom nekik, hogy mit kell tenniük a törvény ellen."

A kérdésre, hogy szerinte miként lehetne nyomást gyakorolni a kormányra, Dénes azt válaszolta: ezt olyan gyárak, cégek segítségével lehetne megtenni, mint amilyen a Mercedes, az Audi és a Bosch. Dénes azt már konkrétan lenyilatkozta, hogy át akarják venni a jogvédelem ügyét az Európai Uniótól.

„Az emberi jogi NGO-knak kellene felügyelnie minden állami intézményt" – közölte a korábban az Együtt elnökével, Juhász Péterrel közösen a drogliberalizációért is síkra szálló Liberties-vezető.