Mit tudhatott Magyar Péter politikai szövetségese a milliárdokat eltüntető bűnszervezet sötét ügyleteiről?

Magyar Péter, a baloldal új, háborúpárti messiása.

Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

Nemcsak Magyar Péter élettársának édesanyja és egyben bizalmasa, hanem pártjának alapítója, Deák Boldizsár is belekeveredett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb csalási botrányába - ez derül ki a milliárdos piramisjáték ügyében fellelhető iratokból. Míg S. Máriát elítélték, addig Deákból csak tanú lett a büntetőügyben.

A Metropol néhány nappal ezelőtt arról számolt be, hogy nemcsak Magyar Péter élettársának édesanyja, hanem az általa fémjelzett TISZA Párt alapítója, Deák Boldizsár is résztvevője volt annak a piramisjáték-hálózatnak, amelynek összesen 1200 károsultja volt.

A Magyar Nemzet azt írja: Emlékezetes, a piramisjáték szálai egészen a 2010-es évekig és egy, a celebvilágban is jól ismert nagykátai ikerpárig nyúlnak vissza. F. Attila és testvére, illetve az általuk létrehozott bűnszervezet megszámlálhatatlan embert vert át, köztük ismert embereket és alvilági figurákat is. Az ikerpár által irányított szervezet 

több mint nyolcmilliárd forintot szedett össze jó befektetést ígérve, de alig 1,5 milliárdot fizettek vissza a megtévesztett embereknek.

Az ügyben már jogerős döntés született, a csalási botrány kiagyalóját tizenegy évre ítélték, igaz, F. Attila hamarosan szabadulhat a rácsok mögül. Magyar Péter bizalmasa, egyben 

élettársa édesanyja már egy ideje szabadlábon van, de korábban ő is több évet ült börtönben a csalási ügy miatt. 

S. Mária a jogerős ítélet szerint összesen 350 millió forintos kárt okozott. De ez még nem minden, az eljárás adatai szerint a nő azután is folytatta az ügyleteket és verte át az áldozatokat, hogy F. Attilát 2012-ben letartóztatták, akivel addig szoros kapcsolatban állt.

Magyar Péter mellett ott van barátnője, Vogel Evelin, és annak anyja, a fegyházból nemrégiben kiszabadult Sájer Mária Judit. Fotó: Metropol

Nos, a különböző bírósági iratokból kiderül, hogy a bűncselekmény-sorozatban Deák Boldizsár neve is felbukkant. Mivel a férfi az ügy több szereplőjével is kapcsolatban állt, így nyilván többet tudhatott a csalássorozatról, mint egy átlagember, igaz, a perben mint sértett, csak tanúként szerepelt.

Az az általa indított polgári per anyagából azonban kiderül, hogy a férfi az ingatlanjával vett részt a bűnbanda által felügyelt „befektetésekben“. Mint az iratokban szerepel, Deák kapcsolatba került a bűnszervezet vezetőjével is, aki a jelzálogjog bejegyzése fejében tíz hónapon keresztül havi két-két és fél millió forintot ígért neki, amit aztán nem fizetett ki. A férfi tehát papíron károsultja a csalássorozatnak.

Az azonban fontos kérdéseket vet fel, mégis mi oka volt a dörzsölt üzletembernek arra, hogy egy ilyen kockázatos bizniszben részt vegyen, még akkor is, ha kimagasló befektetési lehetőséget látott a csalássorozat szereplőinek ajánlatában. Erre az egyértelmű válasz az, hogy semmilyen, kivéve akkor, ha 

Deák bennfentesebb információkkal is rendelkezett a piramisjátékról.

Ezt a nyomozóhatóság nem tudta igazolni, az mindenesetre általánosságban elmondható, hogy az ehhez hasonló piramisjátékoknál, miután lelepleződik a csalás, az érintettek nagy része úgy próbálja beállítani a saját szerepét, hogy ők csupán károsúltjai, nem pedig elkövetői a bűncselekménynek. Kiváló példa erre a szocialista kormányzat alatt 2003-ban kirobbant Kulcsár-ügy, amellyel kapcsolatban több védőügyvéd is úgy nyilatkozott, hogy nem egy „károsultnak“ inkább a vádlottak padján lenne a helye.