Ahogy arról az Origo is beszámolt, háborúellenes akciótervet hirdetett a kormány. Ennek része, hogy
védelmi hozzájárulást kell fizetnie a bankszektornak, a multinacionális vállalatoknak, valamint az energiacégeknek, amelyek háborús időkben extraprofitra tettek szert.
A befizetett összeg a védelmi alapba kerül.
Annak érdekében ugyanakkor, hogy a bankok a plusz költségeiket ne tudják a fogyasztókra terhelni, a kormány banki árstopokat jelentett be. A bankszektor a többletterheiből semmit sem háríthat a lakosságra.
A kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg
– hangzott el az M1 Híradójában.
„2024-ben a számlavezetési és kártyahasználati díjra egy stopot vezetünk be a lakossági kártyákra és lakossági számlákra vonatkozóan” – emelte ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón.
Az M1 összeállítása szerint pénzügyi elemzők úgy vélik, a kormány jó döntést hozott a korlátozással.
Korábban ugyanis a bankok a tranzakciós díjak emelését az ügyfeleikre terhelték azzal, hogy megemelték a bankszámladíjakat és egyéb banki költségeket is. Ez most nem lesz lehetséges.
A döntés lényege, hogy 2024. december 31-ig nem emelhetik a lakossági ügyfelek esetében a bankszámlák díjait a bankok, és ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, a már megkötött és az új szerződések esetében is.
A kormány tehát megakadályozza, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezzel is segítve a fogyasztás helyreállását, amelynek a gazdasági növekedés újraindulásnak köszönhetően végső soron a bankok is a nyertesei.
A kormány a háborús propaganda ellen is fellép egy háborúellenes akciótervvel – ismertette Gulyás Gergely. Költségvetésük átláthatóvá tételére fogják kötelezni a médiumokat és a pártokat.
A külföldről pénzelt médiumokat az igazságügyi miniszter segítségével kötelezni fogják a források visszaküldésére.
Jelezte, hogy van erre európai uniós szabályozás, de a kormány annál egy kicsit jogállamibb megoldást támogat, azonban az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.
A téma a Nézőpont Intézet június végén bemutatott elemzésében is előkerült, ugyanis az intézet a kutatásai során meglepő adatokra bukkant arról, hogy milyen összegekkel támogatják az ellenzéki médiumokat külföldről – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet.
Boros Bánk Levente, az intézet politikai elemzési igazgatója akkor arról számolt be, hogy
a kétmilliárd forintot is meghaladhatja évente az ellenzéki, baloldali médiumokhoz érkező külföldi támogatások mértéke.