Nem emelhetik a bankok a bankkártyák és számlák árát

Elutasítja a magyar kormány, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát, ezért a háborúellenes akcióterv részeként külön terheket és illetékeket vetnek ki a bankokra és mindazon cégekre, amelyek a háborús időkben extraprofitra tettek szert. A bankok esetében ezek a már meglévő tranzakciós díjra és a devizaváltási tranzakciókra lesznek érvényesek. Ugyanakkor a kormány úgy döntött: nem fizettethetik meg a bankok az emberekkel az extraprofitjuk után beszedett adót, azaz nem drágíthatják a bankszámlákat és a bankkártyákat.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, háborúellenes akciótervet hirdetett a kormány. Ennek része, hogy 

védelmi hozzájárulást kell fizetnie a bankszektornak, a multinacionális vállalatoknak, valamint az energiacégeknek, amelyek háborús időkben extraprofitra tettek szert. 

A befizetett összeg a védelmi alapba kerül. 

Annak érdekében ugyanakkor, hogy a bankok a plusz költségeiket ne tudják a fogyasztókra terhelni, a kormány banki árstopokat jelentett be. A bankszektor a többletterheiből semmit sem háríthat a lakosságra. 

 A kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg 

– hangzott el az M1 Híradójában. 

„2024-ben a számlavezetési és kártyahasználati díjra egy stopot vezetünk be a lakossági kártyákra és lakossági számlákra vonatkozóan” – emelte ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. 

Számlavezetési és kártyahasználati díjra vezetnek be árstoppot - jelentette be Gulyás Gergely
Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

Az M1 összeállítása szerint pénzügyi elemzők úgy vélik, a kormány jó döntést hozott a korlátozással. 

Korábban ugyanis a bankok a tranzakciós díjak emelését az ügyfeleikre terhelték azzal, hogy megemelték a bankszámladíjakat és egyéb banki költségeket is. Ez most nem lesz lehetséges. 

A döntés lényege, hogy 2024. december 31-ig nem emelhetik a lakossági ügyfelek esetében a bankszámlák díjait a bankok, és ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, a már megkötött és az új szerződések esetében is. 

A kormány tehát megakadályozza, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezzel is segítve a fogyasztás helyreállását, amelynek a gazdasági növekedés újraindulásnak köszönhetően végső soron a bankok is a nyertesei.

Háborúellenes akcióterv

A kormány a háborús propaganda ellen is fellép egy háborúellenes akciótervvel – ismertette Gulyás Gergely. Költségvetésük átláthatóvá tételére fogják kötelezni a médiumokat és a pártokat. 

A külföldről pénzelt médiumokat az igazságügyi miniszter segítségével kötelezni fogják a források visszaküldésére. 

Jelezte, hogy van erre európai uniós szabályozás, de a kormány annál egy kicsit jogállamibb megoldást támogat, azonban az uniós rendelet kapcsán megjegyezte, ennyire durva, radikális, a vélemény és a szólás szabadságát sértő szabályozást Magyarországon alkotmányos keretek között nem lehetne bevezetni.

A téma a Nézőpont Intézet június végén bemutatott elemzésében is előkerült, ugyanis az intézet a kutatásai során meglepő adatokra bukkant arról, hogy milyen összegekkel támogatják az ellenzéki médiumokat külföldről – hívta fel rá a figyelmet a Magyar Nemzet. 

Boros Bánk Levente, az intézet politikai elemzési igazgatója akkor arról számolt be, hogy 

a kétmilliárd forintot is meghaladhatja évente az ellenzéki, baloldali médiumokhoz érkező külföldi támogatások mértéke.