Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta:
Az idén 75 éves védelmi szervezet minden korábbinál több és jelentősebb biztonsági kihívással kell szembenézzen. Az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktus globális biztonsági feszültséget okoz, melynek hatását országaink és a Szövetség egésze egyaránt megérzi.
Leszögezte: ebben a helyzetben a csúcstalálkozó általános célja a transzatlanti egység megerősítése.
A miniszter beszámolt arról, hogy a tárgyalások Ukrajna támogatása, a kollektív védelem megfelelő demonstrálása, valamint a csendes-óceáni partnerországokkal és az Európai Unióval történő együttműködés körül körvonalazódtak.
Elmondta, hogy a szövetségesek megerősítik elköteleződésüket Ukrajna támogatása iránt. Hozzátette:
Sok esetben azonban ezek az erőfeszítések éppen a háború meghosszabbításának lehetőségét hordozzák magukban. Az ukrajnai koordinációs szerepvállalás, valamint a többéves pénzügyi kötelezettségvállalás egyre jobban vonja be a NATO-t a konfliktusba.
Magyarország ebből az eszkalációhoz vezető folyamatban nem vesz részt, és - ahogy Orbán Viktor miniszterelnök megállapodott a NATO jelenlegi és következő főtitkárával – sem pénzt, sem katonát nem ad ezekhez a kezdeményezésekhez, cserébe nem akadályozza meg, hogy a többi szövetséges véghezvigye ilyen irányú szándékait.
Rámutatott: a NATO 75 éve azért jött létre, hogy megvédje közösségét. Az ehhez szükséges erőt azonban a szövetségesek saját nemzeti haderői adják, ezért kiemelten fontos ezek erősítése és fejlesztése.
Magyarország a meghatározott, GDP-arányosan 2%-os védelmi költési szintet már korábban elérte, és ezen belül, a fejlesztésre fordított összegek tekintetében is kiemelkedő, második helyen áll a szövetségesek között – így elmondható, hogy Magyarország nemcsak elkötelezett, de kifejezetten jól is teljesít – sorolta.
A magyar katonák jelen vannak a NATO műveleteiben és kivesszük a részünket a Szövetség megerősítő intézkedéseiből is.
Így hozzájárulunk a koszovói, az iraki, valamint a balti országok légtérvédelmét rotációs alapon ellátó missziókhoz, illetve Magyarországon van egy, a NATO parancsnoki rendszerébe illeszkedő többnemzeti hadosztályparancsnokság és egy többnemzeti szárazföldi harccsoport is.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte a magyar gazdaság egyik új és egyre erősödő elemének számító védelmi ipart is, amely a képességfejlesztéshez kapcsolódóan szintén nagyobb hangsúlyt kap a NATO-ban.
A növekvő számú védelmi beruházások, valamint a védelmi innováció több területén elért sikereinek köszönhetően Magyarország akár nemzetközi szinten is jelentős szerepet tölthet be ezen a téren.