Növekvő export mellett szükséges a hazai kreatívipar fejlesztése

Folyón, lebegő, úszómedence, New, York,
Pictures MUST credit: Friends of +POOL A floating swimming pool is set to become another iconic landmark New York city. The + POOL will allow all New Yorkers to swim in clean, filtered water right under the city skyline. When completed, the cross-shaped floating swimming pool will filter its water through its walls, cleaning more than one million gallons a day without chemicals or additives. The filtration system that brings raw river water to an acceptable microbiological standard for swimming, and patented the design. It can move location and be tethered to the river bed which will allow it to raise and lower with the tides and waves. The construction is adaptable and is able to be reconfigured for lap swimming, lounging, watersports, and children’s activities. Each configuration can be used independently, combined to form an Olympic-length pool or opened completely into a 836 square metres pool for play. New York state will contribute $12 million USD and the city $4 million for the pool which is planned to open for testing this summer and be ready for swimmers the following year. The installation was masterminded by a non-profit organisation which harnessed public help for the project called Friends of + POOL. Picture supplied by JLPPA15464
Vágólapra másolva!
A kreatívipar a fejlett gazdaságok évtizedek óta elismert húzóágazata. A világ magas hozzáadott értékű termékeinek jelentős részét továbbra is Európában és az USA-ban tervezik, és csak a gyártásuk helyeződött át Ázsiába. Magyarország jellemzően csak kisebb gyártási részfeladatokkal, logisztikai feladatokkal és elsősorban csak fogyasztói oldalon kapcsolódik be ezen globális folyamatokba. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. átfogó elemzést készített annak érdekében, hogy feltárja, Magyarország hogyan tudná erősíteni szerepét ebben az iparágban, ezt mutatjuk be alábbi cikkünkben.
Vágólapra másolva!

Ma a gazdaságilag erős országok versenyelőnyének legfontosabb eleme a kreativitás. Ez az a hozzáadott érték, amely meghatározza egy termék vonzerejét, és a vásárlások fő mozgatórugója. Például az iPhone-okostelefont az Egyesült Államokon kívül gyártják, de elemzések szerint az értékének közel kétharmadát a design, a márkaépítés, az iOS-platform vagy az iStore kialakítása teszi ki, míg a gyártás az érték 3–10 százaléka között mozog.

A kreatív gazdaság fogalma

Röviden így lehet megfogalmazni: a gazdaságban zajló kreatív tevékenységek összessége. Ennek komplexitását azonban jól mutatja az alábbi ábra:

Forrás: Századvég

A Kulturális és Kreatív Iparágak (KKI-k) az EU-n belül a gazdaság egyik fő hajtóerejét jelentik. 2019-es adatok szerint 643 milliárd eurós összforgalmat hoztak létre és összesen 253 milliárd euró hozzáadott értéket teremtettek, és

az EU GDP-jének 4,4 százalékát képviselték, ami nagyobb, mint a távközlés, a csúcstechnológia, a gyógyszeripar vagy az autóipar.

A KKI-szektor több mint 7,6 millió embert foglalkoztat és 2013 óta mintegy 700 000 (körülbelül plusz 10 százalék) új munkahelyet teremtett, beleértve a szerzőket, előadóművészeket és más kreatív dolgozókat. 2017-ben az EU 28,1 milliárd euró értékben exportált kulturális javakat, ami az EU teljes exportjának 1,5 százalékát jelenti.

Az elérhető adatok és kutatásuk tanúsága szerint Magyarország lemaradásban van a kreatív gazdaság teljesítményének tekintetében.

A kreatívipari ágazatok termékeinek, szolgáltatásainak hozzáadott értéke jelentősen elmarad az EU-átlagtól, míg a hazai külkereskedelmi mérleg jelentős deficitet mutat a kreatív áruk terén.

A kreatíviparban alacsony a kkv-k száma, teljes mértékben hiányoznak a tőzsdei kreatív cégek, a védjegyek száma rendkívül alacsony, és szinte nem létező a design bejegyzések száma.

Ezzel jelentős növekedési potenciált veszít Magyarország, hiszen ez a fejlett gazdaságok jövőjének egyik kulcs növekedési területe.

Magyarországon a designipar a teljes kibocsátás 1,1 százalékát teszi ki, amely már figyelemre méltó gazdasági hozzájárulást jelent. Ugyanakkor az export szempontjából még jelentősebb az iparág, mivel

az összes export 2,1 százaléka a designipar termékeinek értékesítéséből származik.

Ennek megfelelően a designipar exportintenzitása magasabb, mint a magyarországi ágazatok átlaga.

A hazai hozzáadott érték tekintetében csupán 0,9 százalék származik a designiparból. Számításaink szerint az egységnyi termelésre jutó hozzáadott érték nemzetgazdasági átlaga 43 százalék, míg a design ágazatokban csupán 34 százalék, tehát

a designiparban a hozzáadott érték tartalom elmarad a többi ágazat átlagához viszonyítva.

A hozzáadott érték tartalom egy ágazat szempontjából a versenyképesség egyik meghatározó tényezője. Az alacsonyabb hozzáadott érték tartalmú ágazat megerősítésére, felzárkóztatására szolgáló jellemző eszköz a magasabb szintű innováció, új technológiák és eljárások implementálása. A termelékenység tehát közel 30 százalékkal alacsonyabb a designiparban a nemzetgazdasághoz képest.

Ugyan a nemzetgazdaságnak csak kis szeletét adja, de a magyar designipar kibocsátásának háromnegyedét az export teszi ki, ami nemzetgazdasági szempontból kedvező, hiszen hozzájárul a külföldi bevételek növeléséhez és a nemzetközi versenyképesség erősítéséhez.

A magyar kreatív áruk exportja több mint kétszeresére nőtt a 2005 és 2015 közötti időszakban,

651,5 millió dollárról 1,3 milliárd dollárra, és ez a tendencia folytatódott a következő tíz évben is.

A kreatív termékek exportjának hagyományosan legnagyobb részét a designtermékek adják.

A kiadói tevékenység, publikáció (könyvek és folyóiratok) volt a második legdinamikusabb ágazat a kreatív áruk exportjában, ezek értéke összesen 119 millió dollárt tett ki. A kreatív termékek importjának értéke 1,3 milliárd dollárt tett ki 2015-ben, elsősorban a designcikkek, a kézműves/iparművészeti termékek, a kiadói és az audiovizuális termékek hatására. A végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás aránya azonban viszonylag alacsony, ami arra utal, hogy

a magyar designipar inkább más ágazatokat szolgál ki, és nem épül be közvetlenül a hazai lakosság és vállalatok fogyasztási szerkezetébe.

A kutatás összefoglalója elérhető a Századvég weboldalán.