Mikor felelős a tag a cég tartozásaiért?

Bár egy társaság tartozásaiért elsősorban a társaság felel, a tagok felelőssége a társaság tartozásaiért korlátozott, ám nem minden esetben - hívták fel a figyelmünket Horváth és Társai Ügyvédi Iroda DLA Piper szakértői.

Noha a tagok felelőssége mindössze arra terjed ki, hogy a társaságban fennálló részesedésükért fizessenek, ugyanakkor bizonyos feltételek fennállása mellett felelőssé tehetőek a cég tartozásaiért.

A korlátolt felelősségű társaság két alapvető jellemzője a tulajdonosoktól elkülönülő önálló lét illetve a korlátozott pénzügyi felelősség. Ám a korlátozott felelősség úgynevezett áttörése annak az elismerése, hogy a gazdasági társaság nem egy végső létező entitás, hanem önálló személyekből áll. A korlátozott felelősség áttörésének alkalmazására csak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a régi gt.) hatályba lépése óta, azaz 1998. június 16-ától van lehetőség.

Az azóta eltelt 12 év alatt mindössze egyetlen publikált esetben került sor felelősség áttörésére, amikor piramisjáték (tehát bűncselekmény) szervezésére hoztak létre gazdasági társaságot. A Legfelsőbb Bíróság bírái különböző publikációikban kifejtették, hogy a felelősség átvitelnek a társasági jogban való alkalmazhatósága csak igen szűk körben képzelhető el.

Bizonyítási eljárás kell

A Horváth és Társai DLA Piper szakértői szerint a felelősség-áttörés megállapítására mindig polgári perben, bizonyítási eljárás lefolytatását követően kerülhet sor, ami azt jelenti, hogy számolnunk kell egymásnak ellentmondó első- és másodfokú döntéssel, továbbá felülvizsgálati eljárással.

A hatályos gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (az "új gt.") a felelősség átvitel két esetkörét tartalmazza, az első, a megszűnt tag tartozásaiért való felelősség, ha a tag visszaélt a korlátozott felelősséggel. A második: a minősített többséggel rendelkező tag felelőssége A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a "cégtörvény") pedig a "fantomizálódott" cégek tagjainak mögöttes felelősségét szabályozza.

Felelősség az új gt. szerint

Először is vizsgálni kell a megszűnt tag tartozásaiért való felelősséget, amikor a tag visszaélt a korlátozott felelősséggel. Az új gt. a felelősség áttörés ezen esetét a hitelezővédelem körében helyezte el, ugyanis a tag korlátozott felelőssége visszaélésre adhat módot, és a hitelezők számára hátrányos következményekkel járhat.

A szabályozás lényege, hogy azokban a társaságokban, ahol a tagnak, részvényesnek a felelőssége csak korlátozott, és e korlátozott felelősséggel visszaélt, ez a magatartás pedig a hitelezők megkárosítására vezetett, korlátlanul és egyetemlegesen felel a jogutód nélkül megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért.

A felelősség-átviteli szabály alkalmazható, ha a tagok a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, vagy ha a társasági vagyont saját vagy más személyek javára úgy csökkentették, hogy tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellett volna, hogy ez által a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem lesz képes teljesíteni.

A szabály alkalmazható akkor is, ha valamelyik tag nem pénzbeli hozzájárulását a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken szolgáltatja, illetve a többi tag azt - tudomása ellenére - a szolgáltatáskori értéket meghaladó értéken fogadja el.

Ez a szabály a már nem létező társaság volt tagjának felelősségére vonását - a részesedés mértékétől függetlenül - teszi lehetővé - mutattak rá a szakértők. Az új gt. másik újítása a régi Gt-hez képest, hogy a felelősség átvitelt kifejezetten kiterjesztette a betéti társaság kültagjaira is.

Minősített befolyásszerző felelőssége

A minősített befolyásszerzés azt jelenti, hogy a tag - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok legalább 75 százalékával rendelkezik az adott gazdasági társaságban. A minősített befolyásszerzőnek a részesedésszerzéssel összefüggő első kötelezettsége a tulajdonosi szerkezetben végbement változások bejelentése a cégbíróság részére. Amennyiben ennek a befolyásszerző nem tesz eleget, úgy a cégbíróság törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhat.

A minősített befolyás létrejöttének jogkövetkezménye, hogy a társaság bármely tagját eladási jog illeti meg, és ezzel a joggal élve a társaságban fennálló részesedését megszüntetheti. Az új gt. lehetőséget teremt arra, hogy ezt a eladási jogot a gazdasági társaság társasági szerződésében a tagok egyhangú határozattal kizárják.

Az új gt. - összhangban a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénnyel ("csődtörvény") - a minősített befolyásszerző ellenőrzött társaság tartozásaiért való korlátlan felelősségének megállapítását teszi lehetővé, ha bizonyítást nyer, hogy a minősített befolyásszerző tartósan hátrányos üzletpolitikát folytatott az ellenőrzött társaság vonatkozásában, vagy az ellenőrzött társaság felszámolás alá került.

Bizonyítást nyerhet, és a felelősség megállapítását teszi az is lehetővé, ha okozati összefüggés áll fenn a hátrányos üzletpolitika és aközött, hogy a felszámolás alá került a társaság; illetve a felszámolási eljárásban a hitelező követelése nem került kielégítésre, illetve a hitelező a felszámolás alatt vagy annak jogerős befejezését követő 90 nap alatt benyújtja a minősített befolyásszerző marasztalására irányuló keresetet.

Ezt a felelősséget - szemben az előzővel - jogilag még létező, de felszámolás alatt álló társaság esetében lehet alkalmazni, ha a tag meghatározott befolyással rendelkezik.

Egyszerre kell teljesülnie

A szabályozás több ponton is megnehezíti a felelősség megállapítását, ugyanis a fenti összes feltételnek egyszerre kell teljesülnie a felelősség megállapításához. Azaz, csak akkor jöhet szóba ez a felelősség, ha a felszámolás alá került a társaság és a felszámolási eljárásban nem nyert kielégítést a hitelező követelése (azaz csak a csődtörvény szerinti hitelező jogosult perindításra és csak a felszámolási eljárásban bejelentett, követelést lehet így érvényesíteni). Ezen túl a fenti feltételek teljesülése esetén is a bíróságnak mérlegelésre van lehetősége.

A minősített befolyással rendelkező taggal szemben a hitelező a felszámolás befejezését követően (90 napon belül) benyújtott újabb keresetben kérhet marasztalást A felszámolás alatt indított perben csupán a felelősség megállapítására van lehetőség, mert ekkor még a kár mértéke ismeretlen, hiszen csak annak a követelésnek a kielégítését lehet kérni a minősített befolyásszerzőtől, amely a felszámolási eljárásban nem nyert kielégítést.

A minősített befolyásszerző a ki nem elégített tartozásokért teljes vagyonával felel, és a hitelezők kielégítése során a csődtörvény szerinti kielégítési rangsor már nem vehető figyelembe.

A cégtörvény szerinti felelősség

Ha egy cég fantomizálódott, tehát a cég a székhelyéről eltűnt és a vezető tisztségviselők sem találhatóak, szintén felveti a tagi felelősség kérdését. Sok esetben a megszüntetési eljárást követően, amely a cég törlésével zárul, jelentős tartozások maradnak a cég után.

A cégtörvény értelmében a többségi befolyással rendelkező tag felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, ha céget a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég a saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó, ki nem elégített tartozást hagyott hátra; hasonlóan a megszüntetési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag is korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért a fentiek szerint.

A többségi befolyás azt jelenti, hogy egy személy a szavazatok több mint 50 százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik, azaz, ha a vezető tisztségviselők vagy felügyelő bizottsági tagok többségének megválasztására vagy visszahívására jogosult, vagy a többi taggal kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több, mint 50 százalékával.

A cégbíróság itt azt vizsgálja, hogy van-e összefüggés a többségi befolyással rendelkező tag (tehát, aki elvben lényegesen befolyásolhatta a társaság működését) és aközött, hogy a jelentős tartozást felhalmozó céget, a cégbíróság megszüntetési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, és a hitelezők nem juthattak hozzá követeléseikhez.

Csak a cég törlését követően

A keresetet csak a cég törlését követően lehet indítani, amikor pontosan fel lehet mérni a fennálló követelés nagyságát - emelték ki a Horváth és Társai DLA Piper szakértői. A keresetet indító hitelezőnek azt kell bizonyítania, hogy a törölt cég saját tőkéjének 50 százalékát meghaladó tartozást hagyott hátra, és azt, hogy az alperes tag, részvényes többségi befolyással rendelkezett.

Ezen túl a felelősség kimentéséhez (mentesüléshez) az alperes tagnak kell bizonyítania, hogy a megszüntetési eljárás bekövetkezéséhez magatartásával nem járult hozzá, például huzamos ideig kórházban kezelték, így nem tudott intézkedni az eltűnt ügyvezető pótlásáról.

A tagsági részesedését átruházó tagnak csak az lehet a kimentési ok, ha bizonyítja, hogy vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt ugyan fizetőképes, de a tag az üzletrész átruházás során jóhiszeműen járt el.

Egyik rendelkezés sem vonatkozik azonban a jogilag még működő gazdasági társaság tagjainak közvetlen felelősségére. A mögöttesen felelős tag csak akkor lép előtérbe, ha a cégnek nincs elegendő vagyona.