Egyszerűsítették az egyik legbonyolultabb európai törvényt

Vágólapra másolva!
Az Országgyűlés lényegesen egyszerűsítette Európa egyik leghosszabb és legkevésbé rugalmas jogszabályát, a magyar közbeszerzési törvényt. Az új kódex rövidebb, átláthatóbb lesz, és kiemelten figyel a közpénzek védelmére, valamint a verseny tisztaságára.
Vágólapra másolva!

Az első egységes hazai közbeszerzési törvényt, az 1995. évi XL. törvényt az Országgyűlés azzal a céllal fogadta el, hogy biztosítsa az államháztartás kiadásainak ésszerűsítését, a közpénzek felhasználásnak átláthatóságát és széleskörű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtését.

A törvényt számos, évente akár több alkalommal is módosították, és az egyes módosítások révén mind bonyolultabbá és átláthatatlanabbá vált a több mint négyszáz paragrafus.

Mindezen okok miatt már nem volt elegendő a törvény egy újabb, átfogó módosítása, hanem egy új, egyszerűbb, rövidebb és könnyebben átlátható közbeszerzési törvény elfogadása vált szükségessé.

A törvény deklarált célja a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítása, ennek érdekében számos rendelkezést léptet életbe, vagy fogalmaz át, pontosít más szabályokat.

Fedezet összegének bontás előtti ismertetése

Új szabályként jelenik meg, hogy az ajánlatkérő a bontást megelőzően nyilvánosan ismerteti, hogy a szerződés teljesítéséhez mekkora anyagi fedezet áll rendelkezésére.

Minden ajánlattevő számára kiszámíthatóvá válik így annak az eredménytelenségi oknak az alkalmazása, amikor egyik ajánlattevő sem vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett a fedezet mértékéhez mérten megfelelő ajánlatot.

Ilyen módon nem használható ez az eredménytelenségi ok olyan esetben, ha esetleg ennek útján szeretné az ajánlatkérő elkerülni, hogy ne egy általa preferált ajánlattevővel kössön szerződést.

Eredményhirdetés megszüntetése

Az új törvény megszünteti az eredményhirdetés intézményét, amely korábban sem tett hozzá érdemben az eljárás jogszerűségének erősítéséhez.

A gyakorlatban ugyanis az ajánlatkérő azt az írásbeli összegezést olvassa fel az eredményhirdetésen, amelyet minden ajánlattevő számára át kell adnia, illetve az eredményhirdetést követően haladéktalanul meg kell küldenie.

Az új szabályok szerint az ajánlatkérőnek eljárást (vagy a részvételi szakaszt) lezáró döntése meghozatalát követően egyidejűleg kell minden ajánlattevő számára megküldenie az írásbeli összegezést.

Nem kell előre megadni az összegezés megküldésének pontos időpontját, az ajánlatok elbírálásáról készített összegezést az ajánlati kötöttség időtartama alatt.

A részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezést azon időpontot megelőzően kell kiküldeni, amelyet az ajánlatkérő a felhívásban az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontjaként megjelölt.

Visszajárhat a dokumentáció ára

A közbeszerzési törvények örök témája az, hogy mennyi pénzt kérhet az ajánlatkérő a dokumentációért. Az új törvény a dokumentáció előállításának és az ajánlattevők részére történő eljuttatásának a költségét határozza meg alapnak.

Visszajár a dokumentáció ellenértéke akkor, ha az ajánlatkérő visszavonja a felhívást, ha az eljárás eredménytelen, vagy pedig ha az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség végéig nem hirdet eredményt.

Tartozás és hamis adatszolgáltatás ellen

Nem lehet ajánlattevő az, aki 2010. szeptember 15. után kötött szerződés alapján az alvállalkozójának a szerződött díj több mint tíz százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a tizenöt napot.

Ugyancsak kizárt az ajánlattevők sorából az, aki korábbi közbeszerzésen hamis adatot szolgáltatott. Az ajánlatok értékelési szempontjai a régiek: vagy a legolcsóbb, vagy pedig az összességében legelőnyösebb ajánlat lehet a nyertes.

A törvény három esetet sorol fel a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó szerződések semmisségére. Ezek: ha mellőzték a kötelező közbeszerzést, ha hirdetmény nélküli tárgyalásos szerződést folytattak le, holott nem álltak fenn annak a feltételei, végül pedig, ha a szerződéskötési moratórium alatt kötötték meg a szerződést.

Nemzeti és uniós értékhatár

A közbeszerzés értékének vagy az uniós, vagy pedig a nemzeti értékhatárt kell elérnie, ez alatt nem kötelező az ajánlati felhívás közzététele. Az előbbit az Európai Bizottság teszi közzé, míg a nemzeti értékhatárt a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza.

A kormány az általa felügyelt területeken központosított közbeszerzést rendelhet el, és az Egészségbiztosítás Alapból finanszírozott szervezeteknél is alkalmazható a központosított közbeszerzés.

Az ajánlatkérőknek a hirdetményeket elektronikus úton kell megküldeniük a Közbeszerzési Hatóságnak, amely a Közbeszerzések Tanácsát váltja a jövőben.

Az ajánlatkérők a szerződés teljesülésétől számított öt évig kötelesek megőrizni a közbeszerzések dokumentumait. Az uniós eljárásrendbe nem tartozó közbeszerzésekre alkalmazandó eljárás szabályai szintén jelentősen változtak.

Az ajánlatkérő alkalmazhatja - építési beruházás esetén pedig köteles alkalmazni - az uniós eljárásrend eljárási fajtáit, azokkal a könnyítésekkel, rövidebb határidőkkel, amelyeket a kisebb értékre tekintettel az új törvény lehetővé tesz.