A próbaidő alatt kevesebb joga van a dolgozónak

2011.11.15. 21:48

Mivel a próbaidő azt a célt szolgálja, hogy a felek egymással szemben támasztott, ám nem teljesült elvárásai esetén gyorsan meglehessen szüntetni a munkaviszonyt, időtartama alatt kevesebb joga van egy dolgozónak, mint például utána - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Azok esetében, akik nem a közigazgatásban dolgoznak, próbaidő csak akkor van, ha azt külön kikötik a munkaszerződésben. Amennyiben ilyen rendelkezés nincs a szerződésben, akkor a próbaidő szabályai nem alkalmazhatóak - mutatott rá dr. Vizi András.

Munkaviszonyban a próbaidő harminc nap lehet, ami legfeljebb három hónapra növelhető. A közigazgatásban elérőek a szabályok, a közalkalmazottak esetében kötelező a három hónap próbaidő kikötése, a köztisztviselők és kormánytisztviselők legalább három legfeljebb hat havi próbaidővel kezdik meg a munkaviszonyukat.

A közszférában a kötelező próbaidők mellett léteznek próbaidőt tiltó rendelkezések is. Például, közoktatási intézményekben a pedagógusi munkakör esetén nem állapítható meg próbaidő annak, akinek az oklevélszerzését követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben szakmai gyakorlatát részben, vagy egészben teljesítette.

Nem állapítható meg akkor sem, ha utolsó éves hallgatóként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

További tilalom, ha a pedagógus határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták. Az előbbiek mellett a legalább öt év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkező közalkalmazott esetében sem állapítható meg próbaidő, feltéve, hogy az érintett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörbe nevezik ki.

Nincs felmondási védelem

Mind az állami, mind a privát szférában a próbaidejét töltő munkavállaló munkaviszonya ezen időszak alatt indoklás nélkül megszüntethető. A próbaidő gyakorlatilag ezt a célt szolgálja; gyorsan meg lehet szüntetni a munkaviszonyt, ha a felek egymással szemben támasztott elvárásai nem teljesülnek.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője leszögezte: az intézkedés mind a dolgozót mind a munkáltatót egyaránt megilleti és nem felmondásnak minősül. Ami gyakorlatilag azért fontos, mert próbaidő alatt nem kell semmilyen felmondáshoz kapcsolódó, a munkavállalót védő szabályt alkalmazni sem. A megszüntetést nem kell indokolni, ezért bírósági úton kicsi a megtámadás lehetősége. Nincs felmondási idő sem, így a nyilatkozat közlésével azonnal megszűnik a munkaviszony.

Mindezek mellett nem létezik a dolgozót megillető felmondási védelem sem, ami azt jelenti, hogy például táppénzen lévő dolgozónak, vagy akár terhes kismamának is meg lehet szüntetni a munkaviszonyát, itt őket sem védi a törvény.

Érvénytelenségi okok

Az egyik valós ok, ami miatt bíróságra lehet menni, ha a megszüntetésre vonatkozó nyilatkozat nem a szabályok szerinti formában születik meg. A próbaidő alatti megszüntetést ugyanis írásba kell foglalni, a csak szóban közölt megszüntetés érvénytelen. Ha például a munkáltató csak szóban közli a megszüntetést és kijelenti a dolgozót az OEP-nél, kiadja iratait, akkor bírósági eljárást lehet kezdeményezni a munkáltató ellen, és akár tizenkét havi kártérítésre, valamint az ítéletig járó munkabér megfizetésére is kötelezhető.

A másik előforduló eset az, ha a munkáltató hibásan állapít meg próbaidőt, és a valós időszak letelte után él a próbaidő alatti munkaviszony-megszüntetés jogával. Amennyiben a próbaidő hónapokban van meghatározva (közalkalmazottaknál, köztisztviselőknél így kötelező, munkavállalóknál napokban is lehet), azon a napon jár le, amely számában megfelel a kezdő napnak. A próbaidő letelte után közölt nyilatkozat jogellenesnek minősül, és bírósági úton támadható - húzta alá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

KAPCSOLÓDÓ CIKK