A napokban kapott nagyobb nyilvánosságot, hogy Budapesten az egyik forgalmas kereszteződésnél látszólag "értelmetlen" táblát helyeztek ki, majd a helyszínt bekameráztak, és a felvételek alapján bírságolják az autósokat. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a panaszok ellenére a játékszabályokkal mindenkinek tisztában kell lennie, az autósoknak nemes egyszerűséggel nincs joguk azt mérlegelni, hogy egy tábla célszerű, vagy indokolt-e, magatartásukat a jelzőtábláknak megfelelően kell alakítaniuk.

Dr. Szabó Áron szerint gyakran véljük úgy, látszólag értelmetlen szabály, tábla nehezíti a közlekedésünket. Klasszikus példák a sebességkorlátozó tábla, amiről valóban kiderül esetenként, hogy valóban csupán kint felejtették az út megjavítását követően, vagy klasszikus példa a behajtást, pontosabban a jobbra kanyarodást tiltó táblák. A most tárgyalt esetben az utóbbiról van szó.

A napokban kapott nagyobb nyilvánosságot, hogy Budapesten az egyik forgalmas kereszteződést bekameráztak, és a kamera felvételei alapján bírságolják az autósokat. A kereszteződésben ugyanis a kis ívben jobbra kanyarodást tiltja áttételesen egy "kötelező haladási irány" tábla.

Látszólag értelmetlen, hiszen láthatóan nem veszélyeztet semmit és senkit a jobbra kanyarodás, és az adott irányból érkező autósoknak komoly kerülőt kell tenniük, amennyiben ebbe az utcába akarnak eljutni.

Nincs mérlegelési jog

Ám a D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint az autósoknak egy percig sem szabad szereptévesztésben lenniük. Nincs joguk azt mérlegelni, hogy egy szabály, tábla célszerű, vagy indokolt-e, magatartásukat a szabályoknak, jelzőtábláknak megfelelően kell alakítaniuk.

Ennek az egyik oka az, hogy a forgalom többi résztvevője, aki betartja a szabályokat, veszélybe kerülhet, hiszen a szabályok betartására mindenki alappal számíthat. A másik ok pedig egyszerűen az, hogy a célszerűtlennek látott szabály még nem biztos, hogy az is. A mostani példában a nagy-forgalmú, leszűkülő körút forgalmának megakasztása az elkerülni kívánt cél.

Ettől függetlenül előfordul, hogy az ember nem veszi észre a kötelező haladási irányt mutató jeleket. Ilyen esetben a felháborodás abból indul ki, hogy ilyen kismértékű szabályszegés miatt miért alkalmaznak ötvenezer összegű bírságot, miért nem szabnak ki ennél alacsonyabbat.

Ez már közigazgatási bírság

Erre a kérdésre - a közlekedés- és bírságolás-politikai aspektusokat nem vizsgálva - egyszerű a válasz - hangsúlyozta dr. Szabó Áron. Azért, mert jogszabály pontosan ezt az összeget írja elő, se többet, se kevesebbet. A kötelező haladási irány megsértése nem szabálysértési bírsággal, hanem bő egy éve már a sebességtúllépéshez hasonlóan közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés. A 156/2009. számú kormányrendelet alapján pedig a közigazgatási bírság összege eme szabályszegés esetén ötvenezer forint.

Ráadásul, mivel a közigazgatási bírság objektív alapon is kiszabható, amennyiben a járművezető nem ismert, az üzembentartó köteles megfizetni az összeget - figyelmeztetett a D.A.S. JogSzerviz szakértője.