Nem az ideiglenes külföldi tartózkodás lehetősége szűnt meg, csupán a bejelentési kötelezettség - mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője annak kapcsán, hogy a médiában téves információk jelentek meg azzal kapcsolatban, hogy március 1-től hatályos jogszabályi változásnak köszönhetően módosult a külföldi munkavállalással kapcsolatos bejelentési kötelezettség. Dr. Bezzegh Edina kiemelte: nem az ideiglenes letelepedés lehetősége szűnt meg, hanem az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség, a személyi igazolvány megtartásának lehetőségét pedig az határozza meg, hogy valaki ideiglenesen, vagy véglegesen távozik külföldre.

A március 1-től hatályos jogszabályi változásnak köszönhetően módosult a külföldi munkavállalással kapcsolatos bejelentési kötelezettség, ám a médiában a jogszabályt tévesen interpretálták.

A téves hírekkel ellentétben a jogszabály-módosítás nem határoz meg új kötelezettséget azokra, akik csak ideiglenesen kívánnak külföldön tartózkodni, hanem pont ellenkezőleg, egy eddig meglévő kötelezettséget szüntet meg - emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A bejelentési kötelezettség szűnt meg

2013. március 1. napja előtt ugyanis azoknak, akik ideiglenesen, de 3 hónapot meghaladóan külföldre költöztek, kötelezően be kellett jelenteniük a 3 hónapon túli ideiglenes külföldi tartózkodást az illetékes magyar települési önkormányzat népesség-nyilvántartó irodájánál, azaz az okmányirodánál. A jogszabály-módosítás következtében ez a bejelentési kötelezettség szűnt meg - mutatott rá dr. Bezzegh Edina.

A bejelentési kötelezettség eltörlése természetesen nem azt jelenti, hogy nem lehet többé ideiglenesen külföldön tartózkodni. Mindenkinek lehetősége van az ideiglenes külföldön tartózkodásra, anélkül, hogy bürokratikus bejelentési kötelezettséggel kellene foglalkoznia.

Azaz, a jogalkotó a kötelezettség eltörlésével a rémhírekkel ellentétben valójában kedvez a külföldön ideiglenesen tartózkodó állampolgároknak - mutatott rá a szakember. Természetesen azon állampolgárok, akik csak ideiglenes jelleggel tartózkodnak külföldön, a személyi igazolványukat is megtarthatják.

Végleges külföldi letelepedésnél más a helyzet

Más a helyzet azonban akkor, ha valaki a végleges külföldi letelepedés mellett dönt. Ebben az esetben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI törvény rendelkezése alapján a "...polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél" be kell jelentenie.

A jogszabály határidőt nem szab meg a bejelentésre, illetve a külföldön tartózkodás időtartamát sem tekinti irányadónak annak eldöntésekor, hogy az vajon véglegesnek minősül-e. Ez azt jelenti, hogy akár hosszú évekig, évtizedekig is lehet ideiglenesen is külföldön tartózkodni. A végleges kitelepedés tehát nem az időtartamtól függ, hanem az érintett személy elhatározásától.

A végleges külföldi letelepedéskor a személyi igazolványt és a lakcímkártyát azonban már valóban le kell adni, melyet követően az állampolgár útlevéllel tudja magát igazolni, illetve egy másik lakcímkártyát is kap, amellyel igazolni tudja, hogy ő egy külföldön élő magyar állampolgár.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: nem az ideiglenes letelepedés lehetősége szűnt meg, hanem az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség, a személyi igazolvány megtartásának lehetőségét pedig az határozza meg, hogy valaki ideiglenesen, vagy véglegesen távozik külföldre.