Milyen esetekben lehet elállni a távollévők között létrejött szerződésektől?

Figyelemmel a nagymértékű kockázatra, a távollévők közötti szerződések jogosultjainak védelme érdekében kormányrendelet biztosítja a fogyasztó jogosultságát arra, hogy elálljon a szerződéstől. Az elállási szándékot javasolt írásban megtenni, tértivevényes levélben, a későbbi bizonyíthatóság érdekében, és elállással egyidejűleg a termék visszaküldéséről is gondoskodni kell - hívta fel az [origo] figyelmét a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A távollévők közötti jogügyletek szabályozását a 17/1999. számú kormányrendelet tartalmazza. A távollévők között kötött szerződés, az a szerződés, amelyet fogyasztó és vállalkozás köt egymással termék, illetve szolgáltatás értékesítésére irányuló, a vállalkozás által működtetett távértékesítési rendszer keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a vállalkozás kizárólag távközlő eszközt alkalmaz.

Dr. Nyilas Anita kifejtette: szerződés egyik megkötője a fogyasztó, "az a személy, aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik, továbbá, aki az áruval vagy a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje". A másik fél pedig a gazdálkodó szervezet.

Gazdálkodó szervezet bármely áruval csomagküldő kereskedést akkor folytathat, s így távollevők közötti szerződéseket akkor köthet, ha a nyilvántartásba vételére jogosult szerv a kereskedőt és üzletét vagy raktárát, tárolóját nyilvántartásba vette.

A szerződő feleket egy távközlő eszköz köti össze, amely olyan eszköz, "amely alkalmas a felek távollétében - szerződés megkötése érdekében - szerződési nyilatkozat megtételére".

A D.A.S. JogSzerviz szakértője hangsúlyozta: fontos tisztázni, hogy a gyakorlatban mit lehet távközlő eszköz. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

Ami nem köthető meg távollevők között

Természetesen, vannak olyan szerződések, melyek nem köthető meg távollevők között. Ilyenek: a pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, biztosítási és a biztosításközvetítői, a befektetési szolgáltatatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatatási tevékenységgel kapcsolatos szerződések.

Ilyenek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és a nyugdíjpénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződések, az automatából történő értékesítés, nyilvános távbeszélő állomás igénybevétele útján a távbeszélő szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerződések, az építési szerződések, ingatlan tulajdonjogának vagy ingatlanra vonatkozó más jog megszerzésére irányuló szerződésekre, a bérleti szerződések kivételével; illetve az árverésen kötött szerződések.

Nem alkalmazható a rendelet az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló termékek rendszeres házhozszállítására vonatkozó szerződésekre, és az olyan szállást nyújtó, szállítási, étkeztetési vagy szabadidős szolgáltatásokra vonatkozó szerződésekre, amelyek alapján a vállalkozás e szolgáltatásokat meghatározott időpontban vagy meghatározott időszakban nyújtja, korlátozottan vonatkozik a jogszabály - húzta alá dr. Nyilas Anita.

Az eladót fokozott tájékoztatási kötelezettség terheli ezekben az esetekben, köteles ugyanis információt adni a cég adatairól, a termék leglényegesebb tulajdonságairól, a fizetés, szállítás módjáról, feltételeiről illetve az elállás jogáról is. A jogszabály kötelezi továbbá az értékesítőt arra, hogy általános szerződési feltételeket tegyen közé, amelyet célszerű átolvasni, mielőtt vásárolunk.

Nagymértékű kockázat

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kiemelte: figyelemmel a nagymértékű kockázatra, mely abból adódik, hogy a fogyasztó a megrendelt terméket nem szemrevételezheti, az ilyen szerződések jogosultjainak védelme érdekében, a rendelet biztosítja a fogyasztó jogosultságát arra, hogy elálljon a szerződéstől.

Az elállási szándékot javasolt írásban megtenni, tértivevényes levélben, a későbbi bizonyíthatóság érdekében. Az elállással egyidejűleg a termék visszaküldéséről is gondoskodni kell. A visszaküldés költségei sajnos a vevőt terhelik, az nem követelhető vissza a későbbiekben sem. Természetesen, a vevő a terméket kipróbálhatja, a terméket a csomagolásból kibonthatja, ez nem képezheti akadályát az elállási jog gyakorlásának.

Az elállást nem kell megindokolni. Annak gyakorlására, termék esetén a termék átvételétől, szolgáltatás igénybevétele esetén, a szerződéskötéstől számított nyolc munkanapon belül lehet kezdeményezni, kivéve, amennyiben az eladó a fenti tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, ebben az esetben az elállási jog gyakorlásának határideje 3 hónapra hosszabbodik meg.

A vállalkozás köteles a fogyasztó által kifizetett összeget haladéktalanul, de legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni.

Amikor nem lehet elállni a szerződéstől

Nem lehet elállni a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés esetében, ha az elállási határidő lejárta előtt a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte; vagy olyan termék értékesítése, illetve szolgáltatás nyújtása esetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac értékesítő által nem irányítható ingadozásától függ - mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Nem lehet elállni olyan termék értékesítése esetében, amely a fogyasztó személyéhez kötött, illetve amelyet a fogyasztó utasításai alapján, vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy amely természeténél fogva nem szolgáltatható vissza, avagy gyorsan romlandó. Nem lehet elállni hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépi szoftver példányára vonatkozó szerződés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta, vagy hírlap, folyóirat és időszaki lap értékesítésére vonatkozó szerződés esetében, vagy szerencsejáték-szerződés esetében.

Nagyon fontos, hogy fentiek kizárólag azon ügyletekre vonatkoznak, amelyek fogyasztó és vállalkozás között jönnek létre. Amennyiben magánszemélyek között jön létre adásvételi szerződés, azokra az esetekre a kormányrendelet rendelkezései nem terjednek ki - hangsúlyozta dr. Nyilas Anita.