A védjegy tényleges használata hiányában megszüntetik a védjegyoltalmat

2013.05.28. 22:05

Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, megszűnik a védjegyoltalom - értesült az [origo] az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértőitől. A konkrét ügyben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hozott védjegyoltalmat megszüntető határozatot, amely egybecseng a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvénnyel, valamint az Európai Bíróság több ügyben is meghozott döntéseivel.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) a közelmúltban meghozott söntése egy szállodai beruházáshoz kapcsolódik, ahol a szálloda megkapta a védjegyjogosultságot, ám tőkehiány miatt a beruházás lényegében leállt. A jogi kérdés a következő volt: a jogosult azt állította, a projekt bevezető szakasza is hozzátartozik a használathoz, függetlenül attól, hogy az épületek elkészültek vagy sem.

A SZTNH úgy látta, ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy tényleges használata irányában megszűnik az oltalom.

Erről egyértelműen rendelkezik a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, és csak akkor nem alkalmazza a védjegy oltalmára a jogszabályban előírt következményeket, ha a használat elmaradását a védjegyjogosult kellőképpen igazolja.

A védjegyhasználat nem lehet szimbolikus

Az SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák szakértői rámutattak: az Európai Bíróság az Ansul vs. Ajax ügyben, a védjegyjogi irányelv értelmezése tárgyában már kifejtette, hogy tényleges használaton olyan használatot kell érteni, ami nem szimbolikus, valamint nem csupán abból a célból történik, hogy a védjegy által biztosított jogokat fenntartsa.

Olyan használat szükséges, amely megfelel a védjegy alapvető funkciójának, hogy a fogyasztó vagy a végső felhasználó számára garantálja egy áru vagy szolgáltatás eredetének azonosságát, és ezáltal lehetővé tegye számára, hogy ezt az árut vagy szolgáltatást az összetévesztés veszélye nélkül megkülönböztethesse. Az ítélet azt is megállapította, hogy a védjegy használatának olyan áruk és szolgáltatások tekintetében kell megtörténnie, amelyet már forgalmaznak, vagy a forgalmazás a közvetlen jövőben várható.

Az Európai Bíróság azt is kimondta a Leno-ügyben, hogy a védjegyhasználatnak olyannak kell lenni, hogy a fogyasztók elérjék a védjegy alatt nyújtott szolgáltatásokat.

Nem tudták igénybe venni a szolgáltatást

A benyújtott iratok alapján a SZTNH azt is megállapította, hogy a projekt, az engedélyezési tervek léteznek, ám a jogosultak befektetőt keresnek. Arra nézve semmi adat nem merülhetett fel, hogy a fogyasztók a védjegy alatt nyújtott szoláltatásokat ténylegesen igénybe tudták venni.

A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény ad lehetőséget az úgynevezett kimentésre, annak igazolására, hogy objektív akadály miatt nem tudta megkezdeni a védjegy tényleges használatát. Ám az SZTNH arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi források hiánya, az eredeti befektetők elállása a projekttől, az új befektetők felkutatása nem minősül olyan akadálynak, ami a kimentés oka lehetne.

Egyébként arra is lehetőség van, hogy a védjegyjogosult a használatot például licencia szerződés keretében harmadik félnek engedje át, mutatott rá SZTNH, amely megszüntette a védjegyoltalmat, mert egyértelműnek látta, hogy a jogosult a védjegy árujegyzékében lévő szolgáltatásokra nézve tényleges használatot nem tudott igazolni és ennek hiányát sem tudta alappal kimenteni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK