Közokirattal igazolt hitelezői követelés a felszámolási eljárásban

A felszámolási eljárásban a követelés egyes esetekben még a közokiratba foglalása esetén is vitatható lehet – hívta fel az Origó figyelmét a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Szabó Dániel rámutatott: a gyakorlatban nem önmagában a közokirati forma játszik szerepet, hanem - hasonlóan a végrehajtási eljárásban alkalmazott szabályokhoz - az, hogy a rendelkezésre álló közokirat a hitelező követelésének jogalapját (létrejöttét, lejáratát) és összegét is igazolja-e.

A csődtörvény szerint az adós gazdálkodó szervezet ellen folyó felszámolási eljárásban csak akkor vitatható az adóssal szembeni, közokiratba foglalt követelés, ha az adós a kérdéses tartozást részben vagy egészben megfizette.

A csődtörvény rendelkezései

Amennyiben az adós nem teljesítette a közokiratba foglalt tartozását, akkor a csődtörvény szerint a felszámoló a felszámolási eljárásban bejelentett hitelezői követelések besorolásánál nem minősítheti vitathatónak azt a hitelezői igényt, amely az adós közokiratba foglalt tartozásán alapul (1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 46. § (6) bekezdés).

Dr. Szabó Dániel,a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda

A csődtörvény hivatkozott szabálya, a végrehajtási törvénnyel ellentétben nem követeli meg a közokirattal igazolt követelés előnyös kezeléséhez azt is, hogy a közokirat a követelés jogalapját és összegét vagy létrejöttét, mennyiségét és lejáratát is igazolja (1994. évi LIII. törvény (Vht.) 114/A. § (4) bekezdés, 187. § (1) bekezdés c) és 188. § (1) bekezdés b) pontok).

Felmerülő kérdések

A csődtörvény által alkalmazott és a hitelezői igények vitathatóságával kapcsolatban privilegizált közokirat fogalom értelmezése a közjegyzői okiratokon alapuló hitelezői igények besorolásánál vet fel kérdéseket – húzta alá a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

Ilyen kérdés az, hogy vitatható-e például a felszámolási eljárásban a közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú hitelezői nyilatkozat, amely az adós tartozását rögzíti? Továbbá: hogyan tekinthetünk egy eredetileg magánokiratba foglalt, utóbb közjegyző által hitelesített másolatként is elkészítetett szerződésben rögzített hitelezői igényre a felszámolási eljárásban?

Mindkét említett esetben közokirat áll a hitelező rendelkezésére, tehát a csődtörvény szó szerinti értelmezésével arra a megállapításra juthatnánk, hogy ezek az igények csak akkor lennének vitathatók a felszámolási eljárásban, ha az adós a tartozását legalább részben megfizette.

Közokiratok

A csődtörvény a közokirati minőséggel kapcsolatban a polgári perrendtartásra hivatkozik – hangsúlyozta dr. Szabó Dániel. A polgári perrendtartás alapján közokiratnak azok a papír alapú vagy elektronikus okiratok minősülnek, amelyeket bíróság, közjegyző, más hatóság vagy közigazgatási szerv ügykörén belül és a megszabott alakban állított ki.

A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. (1952. évi III. törvény (Pp.) 195. §).

Közokiratba foglalt hitelezői, illetve adósi nyilatkozat

Az egyoldalú nyilatkozatot tartalmazó közokirat, például a hitelező azon nyilatkozata, hogy az adós tartozik felé, kizárólag azt bizonyítja, hogy a nyilatkozatot a közokiratban megjelölt személy, a meghatározott módon, helyen és időben megtette. A nyilatkozatban foglaltak tényszerűségére, arra, hogy a hitelező adóssal szembeni követelése létrejött-e, érvényes-e, esedékessé vált-e és mekkora a követelés összege, tehát a tartozás valódiságára nézve az ilyen közokiratnak nem mindig van bizonyító ereje.

A valótlan tények közokiratba foglalása természetesen büntetőjogi következményekkel járhat (közokirat-hamisítás, 2012. évi C. törvény (Btk.) 342. § (1) bekezdés c) pont). Az adós elleni felszámolási eljárásban az ilyen nyilatkozat nem feltétlenül zárja ki a hitelezői követelés vitatásának lehetőségét.

Amennyiben az adós a tartozását közjegyzői okiratba foglaltan elismeri, például egy közokiratba foglalt kölcsönszerződésben illetve egy kapcsolódó tartozáselismerő nyilatkozatban, akkor a hitelező által közjegyzői okiratba foglaltatott felmondó nyilatkozat és a közjegyző által okiratba foglalt, adósi tartozást rögzítő okirat bizonyító erővel rendelkezhet arra nézve, hogy az adós tartozását a hitelező a felmondással esedékessé tette és mekkora a követelés összege.

Egy olyan nyilatkozat azonban, amelyben a hitelező közjegyzői okiratban egyoldalúan nyilatkozik az adós tartozásának fennállásáról és összegéről, bár közokirat, nem bizonyítja az adós tartozását és nem rendelkezhet privilegizált helyzettel más hitelezői igényekhez képest a felszámolási eljárásban sem – figyelmeztetett a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

A csődtörvény szöveghű értelmezésével szemben a gyakorlat szerint csak a közokirat tartalma alapján lehet azt megállapítani, hogy az adott közokirat alkalmas-e hitelezői követelés alátámasztására. Ennek folytán a felszámolónak nem csupán a közokirati jelleget, hanem az adott közjegyzői okirat tartalmát is ellenőriznie kell.

Képviseleti hiányosságok

A közokirattal szembeni formai követelmények és tartalmi elvárások mellett arra is ügyelni kell, hogy az adós részéről a megfelelő képviseleti joggal rendelkező személy járjon el a közjegyzői okiratba foglalás során. E körben előforduló hiba, hogy az adós szervezeti képviselője, vezető tisztségviselője saját maga felé vagy egy másik olyan szervezet felé tesz az adós nevében jognyilatkozatot, amelyet ugyancsak ő képvisel

Ilyen eset például az, amikor az adós vezető tisztségviselője közjegyzői okiratban a saját tiszteletdíjára vagy munkabérére vonatkozó igényt ismeri el vagy egy olyan szállítói követelésre ad tartozáselismerő nyilatkozatot, amelynél a szállítónak ő maga a képviselője – említette dr. Szabó Dániel.

Ezekre az esetekre a Ptk. képviseleti jogra vonatkozó szabálya irányadó, amely szerint a képviselő nem járhat el, ha szemben álló vagy ellentétesen érdekelt fél ő maga, vagy olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel (Ptk. 221. § (3) bekezdés). Ilyen esetben az eljáró személy álképviselőnek minősül és az álképviselő cselekményének eredményeként a képviselt szervezet nem válik kötelezetté, a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat az adóst ilyenkor a formájától és a tartalmától függetlenül nem köti.

Közokirati formát öltő másolat

A közokirati alakban készített másolatok csak a másolat alapjául szolgáló eredeti okiratok tartalmával való egyezőség igazolására alkalmasak, bizonyító erejük ebben kimerül. Az ilyen másolatok – a formájuktól függetlenül – csak az eredeti okiratok bizonyító erejével azonos bizonyító erővel rendelkeznek.

A felszámolási eljárásban tehát a közokirati, közjegyzői okirati formában rendelkezésre álló másolatok az alapul fekvő eredeti okiratok minősítésétől függően tekinthetők a csődtörvény alkalmazásában vitatható vagy nem vitatható követelést alátámasztó okiratoknak.

Következtetések

A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője szerint összegzésként megállapítható, hogy a felszámolási eljárásban a követelés egyes esetekben még a közokiratba foglalása esetén is vitatható lehet. A gyakorlatban tehát nem önmagában a közokirati forma játszik szerepet, hanem - hasonlóan a végrehajtási eljárásban alkalmazott szabályokhoz - az, hogy a rendelkezésre álló közokirat a hitelező követelésének jogalapját (létrejöttét, lejáratát) és összegét is igazolja-e.

Az, hogy a felszámoló vitathatja a követelést, természetesen nem jelenti azt, hogy a vitatott követelés létét, érvényességét, hatályosságát és összegét a hitelező ne bizonyíthatná a felszámolási eljárásban. A felszámolás kezdő időpontja után az adóssal szembeni, a felszámolási vagyonra vonatkozó pénzkövetelések főszabály szerint csak a felszámolási eljárás keretében érvényesíthetők, a hitelező peres eljárást a pénzköveteléssel kapcsolatban nem kezdeményezhet az adós ellen.

Amennyiben a hitelező bejelenti a felszámoló részére az adóssal szembeni követelését és a felszámoló azt nem fogadja el, akkor nem utasíthatja el a követelést, hanem köteles azt a felszámolást lefolytató bíróságnak beterjeszteni. A bíróság nem-peres eljárás keretében határoz a hitelezői követelés kérdésében.

A felszámoló intézkedésével szemben továbbá a hitelező ilyen esetekben is éhet a csődtörvény biztosította jogorvoslati lehetőségekkel.

A közokirat sem nyújt azonban védelmet a hitelező számára az ellen, hogy az adós felszámolója ellenkövetelést támasszon az egyébként nem vitatható hitelezői igénnyel szemben. Amennyiben a közokirat a formai követelményeken felül tartalmában is igazolja az adós tatozását, akkor is lehetősége van a felszámolónak arra, hogy az adós hitelezővel szembeni tartozását beszámítással csökkentse – mondta végezetül dr. Szabó Dániel.