Megelőző pártfogást vezetne be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) azért, hogy megakadályozza a gyermekkorúak bűnismétlését. A gyámhatóság megkeresésére az illetékes igazságügyi szolgálat vezetője kijelöli a pártfogó felügyelőt, aki harminc napon belül elkészíti a környezettanulmányt, amelyben – szabályozott szempontrendszer alapján – megállapítja a gyermek bűnismétlési kockázatának fokát is.

A jogszabálytervezet szerint az elhúzódó büntetőeljárások során a fiatalkorú terheltek nem kapják meg a szükséges segítséget és támogatást a társadalomba való beilleszkedésükhöz, és a gyermekeknél jelenleg nincs lehetőség a pártfogó felügyelethez hasonló eszközök alkalmazására.

A tervek szerint a gyámhatóság a bűncselekmény, illetve az elzárással sújtható szabálysértés elkövetése miatt indult eljárás során, vagy a már fennálló védelembe vétel mellett megkeresné az illetékes igazságügyi szolgálat vezetőjét, hogy a bűnismétlés kockázatát is értékelő környezettanulmányt készítsen.

Ennek eredménye alapján döntenének a pártfogó felügyelő kijelöléséről a gyermek mellé. Ha ez megtörténik, a gyámhatóság kötelezné a gyermeket és a szülőt vagy más törvényes képviselőt a pártfogóval való kapcsolattartásra. A megelőző pártfogást ugyanakkor az sem szüntetné meg automatikusan, ha a gyermeket nevelésbe veszik.

A megelőző pártfogás tehát egy következő lépés a bűnmegelőzés területén, hiszen ebben az esetben már elkövetett bűncselekményről beszélünk, tehát a tervezett jogintézmény célja valójában – jól időzítetten – a bűnismétlés megelőzése, és ezen keresztül a további bűnelkövetés megelőzése.

Környezettanulmány harminc nap alatt

A törvénytervezet indoklásában kifejtik, hogy jelenleg a fiatalkorú elkövetők esetében nincs lehetőség szorosabb ellenőrzésre és felügyeletre, főként megfelelő szakértelem hiányában. Ezért költséghatékony megoldásnak látszik a felnőtteknél alkalmazott Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál (PFSZ) meglévő szakértelmet hasznosítani.

Ennek érdekében ki kell alakítani az együttműködést a gyámhatóság és a PFSZ között. A gyámhatóság megkeresésére az illetékes igazságügyi szolgálat vezetője kijelöli a pártfogó felügyelőt, aki harminc napon belül elkészíti a környezettanulmányt, amelyben – szabályozott szempontrendszer alapján – megállapítja a gyermek bűnismétlési kockázatának fokát is.

Kockázatértékelés alapján döntenek

A kockázatértékelés alapján dönt a gyámhatóság arról, indokolt-e a továbbiakban is a PFSZ bevonása az eljárásba. Amennyiben a veszélyeztetettség magas fokú, kötelező elrendelni a megelőző pártfogást, közepes kockázatnál pedig a gyámhatóság dönt. Ha közepes veszélyeztetettségnél a gyámhatóság a pártfogás mellőzéséről dönt, fél év múlva felül kell vizsgálni a döntést.

A gyermek és a megelőző pártfogó felügyelő kapcsolattartásának módját és gyakoriságát a felügyelő javaslata alapján a gyámhivatal határozza meg, legalább havi egy alkalomban. A pártfogó felügyelő a környezettanulmány elkészítése és havi aktualizálása mellett személyes találkozásokon „támogatást ad az életvezetési problémák megszüntetéséhez”, szükség esetén részvételt biztosít „reszortatív programban” (konfliktuskezelés, agresszióhelyettesítő tréning).

Gyermekvédelmi Internet-kerekasztalt

A törvénymódosítás további célja, hogy a kiskorúak ne csak otthon, hanem az általuk gyakran használt iskolai és könyvtári számítógépes terminálokon se férhessenek hozzá káros, jogellenes tartalmakhoz. Ennek érdekében - jövő szeptembertől - szűrőszoftverek használatát tennék kötelezővé az iskoláknak, valamint a nyilvános könyvtáraknak.

Az indítvány ezen kívül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság javaslattevő, véleményező és tanácsadó testületeként létrehozná a Gyermekvédelmi Internet-kerekasztalt.

A médiahatóság vezetője által kinevezett elnökből és húsz tagból álló testület két-két tagját az NMHH elnöke, illetve az informatikáért felelős miniszter jelölhetné, míg nyolc-nyolc tagjára kiskorúak védelmével foglalkozó szakmai és civil szervezetek, illetve a médiatartalom- és hírközlési szolgáltatók szakmai-érdekképviseleti és önszabályozó szervezetei tehetnének javaslatot. A kerekasztal kötelező erejű jogi normát nem alkothatna, de felhatalmazást kapna ajánlások és állásfoglalások kiadására.