Házassági vagyonjog (3. rész): mi számít osztatlan közös tulajdonnak?

Osztatlan közös tulajdon mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt a házastársak akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, vagyis osztatlan közös tulajdon mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt a házastársak akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve az, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

A bírói gyakorlat alapján közös vagyon a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később adott ajándék. Közös vagyon például az a pénz is, amit például a lagzi során a mennyasszony táncért adtak a vendégek.

A házastárs foglalkozásából, tevékenységéből származó jövedelem, így a munkaviszonyból és egyéb keresőfoglalkozásból származó jövedelem mellett minden egyéb többletjuttatás, például a borravaló, a hálapénz, mind-mind közös vagyon.

A közös vagyon használata

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja, és ezeket a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs igényelheti, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek.

Ha ezeknek fedezésére a közös vagyon nem elegendő, a házastársak különvagyonukból kötelesek hozzájárulni, nem egyenlően, hanem különvagyonuk egymáshoz viszonyított arányában.

A házastársak a közös háztartás költségeit hasonlóképpen kötelesek viselni, mint a vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával járó költségeket, de amennyiben a közös vagyon erre nem elegendő, úgy nem arányosan, hanem egyenlően kell ehhez hozzájárulniuk.

A házassági vagyonközösség megszűnése

A vagyonközösség megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, vagy ha bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti, vagy a házassági életközösség megszűnik.

A házassági életközösség fennállása idején a bíróság szüntetheti meg a vagyonközösséget, amennyiben ezt a házastársak bármelyike, fontos okból kéri. A kérelmező házastársnak kérvényt kell benyújtania és a bíróság általi meghallgatás során bizonyítani kell egyrészt az okot, amelyre a vagyonközösség megszüntetését alapították, másrészt pedig azoknak a vagyonközösséghez, illetve a különvagyonhoz tartozó tárgyakkal kapcsolatos adatokat, melyeknek a valósága felől a bíróságnak kételye támad.

Továbbá a közös vagyon megosztását a felek rendezhetik vagyonközösséget megszüntető szerződéssel, peren kívüli egyezségkötéssel, továbbá a már említett bírósági eljárás során is.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére – ha a Ptk. bizonyos esetekben eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

Csak közös megegyezéssel lehet a vagyonról rendelkezni

A közös vagyon megosztásáig nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével, ez alól azonban léteznek kivételek, például azok a szükséges intézkedések, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg. A másik nagy csoportja a kivételeknek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó tárgyai, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen.

Forrás: Thinkstock

Nem lehet továbbá vélelmezni a másik fél hozzájárulását a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni. Korábban volt rá példa, úgymond vélelmezték ezt a hozzájárulást, az új polgári kódex azonban ezt kifejezetten tiltja.

Az egyik legnagyobb tévhit: a fizetés mértéke

A tapasztalatok szerint az egyik legnagyobb tévhit, hogy a párok fizetés mértéke szerint szeretnék szétosztani a szerzett vagyont. Ám a bírói gyakorlat szerint bármekkora is volt a két fél jövedelme, a közösen szerzett vagyon fele-fele arányban oszlik meg.