Közhasznú alapítványok joga (1. rész): törlik a közhasznú jogállást a határidőt mulasztók esetében

A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának első részében arra figyelmeztet, hogy amennyiben valamely közhasznú, vagy kiemelten közhasznú alapítvány nem tett eleget törvényi kötelezettségének, és határidőn belül nem nyújtott be kérelmet a közhasznú jogállás megtartása érdekében, úgy az illetékes törvényszék hivatalból törölte, vagy a jövőben törli a közhasznú jogállást.

Dr. Korim Balázs elöljáróban kifejtette: a 2012. január 1-jén hatályba lépett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: az „Ectv.”), melynek értelmében valamely civil szervezet, így az alapítvány is csak abban az esetben jogosult a közhasznú jogállásra, ha megfelel az Ectv-ben meghatározott követelményeknek.

E körülmény pedig kiemelt jelentőséggel esik latba az e szervezeteknek szánt támogatások esetében, hiszen a közhasznú szervezetnek, adományozási szerződés keretében juttatott támogatás, annak juttatójánál adózás előtti eredményt csökkentő tételként jelenik meg, a társasági adó vonatkozásában.

Csökkenthető az adózás előtti eredmény

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, az adó megállapításakor csökkentő jogcímek között nevesíti a közhasznú szervezetnek nyújtott támogatást. Ilyen szervezetek támogatása esetén a támogatás értékének 20 százalékával csökkenthető az adózás előtti eredmény, míg tartós adományozási szerződés esetén a juttatás értékének további 20 százaléka szintén csökkentő tétel.

E támogatás összege, a juttatónál, a vállalkozás érdekében felmerült költség, amennyiben a támogatást nyújtó rendelkezik a közhasznú szervezet által, az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.

Ezen igazolás kiállítására ugyanakkor csak a közhasznú jogállással rendelkező alapítvány jogosult, ily módon adózás előtti eredményt csökkentő tételként adott támogatásban is csak ilyen szervezet részesülhet – hangsúlyozta a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.

Meghatározó jelentőségű

Éppen ezért meghatározó jelentőségű, hogy azon civil szervezetekre vonatkozóan, amelyek az Ectv. hatályba lépése előtt közhasznú vagy kiemelten közhasznú jogállással rendelkeztek, a törvény az átmeneti rendelkezései között egy 2014. május 31. napjáig terjedő határidőt állapított meg, ameddig továbbra is igénybe vehették a törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számukra biztosított kedvezményeket.

A 2012. január 1-je előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek, 2014. május 31. napjáig kezdeményezhették az Ectv-nek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételüket és 2014. június 1. napjától csak az Ectv. szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.

Az illetékes törvényszék törölte, vagy törölni fogja

Dr. Korim Balázs szerint ennek megfelelően, 2014. június 1. napjától a nyilvántartó törvényszékek törlés alá vették a 2012. január 1-je előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve, ha a szervezet igazolta, hogy az Ectv. szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.

A törvényben meghatározott fenti határidő ráadásul anyagi jogi határidőnek minősült, így a közhasznú jogállás megtartása iránti kérelemnek – mivel elseje vasárnapra esett - 2014. június 2. 16 óráig be kellett érkeznie az illetékes törvényszékhez. Amennyiben valamely közhasznú vagy kiemelten közhasznú alapítvány e törvényi kötelezettségnek nem tett határidőben eleget, úgy az illetékes törvényszék hivatalból törölte, vagy a jövőben törli a közhasznú jogállást.

(A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértőjével készült írás második részét hamarosan közöljük – a szerk.)