Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Első körben szeptember 30-tól bővült, majd 2017. január elsejétől bővül a pénztárgépet használó kötelezettek köre – mondta el Németh-Bojtor Imola. Nyugtaadási kötelezettségnek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a gyógyszertárak, vagy bizonyos kiskereskedelmi, vendéglátási, szállításhely-szolgáltatási, továbbá egyes kölcsönzési, javítási tevékenységet folytató üzletek, kiskereskedések.
A pénztárgép használók körét a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
Akadnak még kivételek
Néhány kivétel esetében, így például utazásszervező iroda, mozgó vendéglátással, vagy csomagküldés, termelői borkiméréssel foglalkozó adóalany nem köteles pénztárgépet használni.
Továbbá: a nagykereskedelmi tevékenységet végző kereskedések sem kötelesek pénztárgépet használni, kivéve, ha kiskereskedelmi forgalmat is folytatnak – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Az érintett tevékenységek a TEÁOR '08 számok alapján kerültek besorolásra, így annak megállapítására, hogy az adóalany köteles-e pénztárgépet használni és ilyen módon kibocsátani a nyugtát, azt kell vizsgálni, hogy a tevékenységi körében felsoroltak alapján, ténylegesen végez-e pénztárgéphez köthető nyugta-kibocsátási tevékenységet.
A beszerzési költségek kérdése
A pénztárgép beszerzése olykor jelentős költséget ró a vállalkozásra, amely költségek nem csupán egyszeriek, hanem folyamatosan felmerülő, huzamos jellegű kiadások. A pénztárgép beszerzését követően, az üzembehelyezés és a folyamatos online kapcsolat fenntartása is költséget jelent a vállalkozás életében.
A kormány korábban támogatást nyújtott az offline pénztárgépek cseréjére, azonban jelenleg ez a lehetőség már nem él. A pénztárgép beszerzésében a kereskedés szabad kezet kap, így bármely forgalmazó termékei közül lehetséges szabadon választani, de akár használt készüléket is beszerezhet az adóalany, erre vonatkozóan megkötés nem áll fenn.
A mentesítés csak egyedi lehet
A pénztárgép a fent említett időpontoktól kezdődően kötelező jelleggel alkalmazandó, mentesülni a kötelezettség alól kizárólag egyedi mentesítési eljárásban lehetséges, amely menetét a rendelet szabályozza.
A hatóság a mentesítést szakhatósági állásfoglaláshoz köti és legfeljebb egy évre engedélyezik. A mentesítési kérvény benyújtásához külön formanyomtatványt szükséges kitölteni.
A hatóság akkor engedélyezi a mentesülést, ha nem áll rendelkezésre az online kapcsolathoz kiépített hálózat, amely külső antennával, vagy egyéb műszaki megoldással sem biztosítható, illetőleg a kapcsolatot csak aránytalan nagy teherrel lehetne kiépíteni az adózó költségére. A mentesülére okot adó körülményt minden kétséget kizáróan igazolni szükséges – emelte ki Németh-Bojtor Imola.
Könnyebbségként, a pénztárgépekre való átállást elősegítő szabályokról szóló 50/2013. (XI.15.) NGM rendelet megadja a lehetőséget arra vonatkozóan, hogy pénztárgépes nyugta helyett számlát állítson ki az adóalany, azonban ez esetben minden értékesítésről ki kell állítania a számlát és a pénztárgép használatra kötelezett tevékenységét illetően kiállított számláit elkülönítetten kell kezelnie, valamint nyilvántartania.
A pénztárgépes nyugta helyett kiállított számlákról az adóalanynak havi adatszolgáltatást kell benyújtania az adóhatóság felé elektronikus módon, a PTGSZLAH elnevezésű formanyomtatványon.
A jövőbeni tervek alapján, 2017-től az étel- és ital-automatákra vonatkozóan is bevezetik az online adóhatósági kapcsolatot, amely alapján a kormány tájékoztatása szerint, az eddigi eredményekhez hasonlóan, további bevétel-növekedés várható a központi költségvetés részére – mondta végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
