Villámcsapás és a lakásbiztosítóval szembeni igény (2. rész)

2019.09.30. 14:46

Gyakorlati problémaként merül fel, hogy a biztosított észleli, hogy az ingatlan közelében hatalmas vihar volt és a villám is a közelben csapott le, azonban megdöbbenten észleli, amikor a biztosító az igényt mégis elutasítja – mondták el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértői. Most a második részt olvashatja, az első rész itt érhető el.

Ami a lakásbiztosítóval szembeni igényeket illeti, a legtipikusabb elemi károkra, az érintett ingatlanra és a benne lévő, biztosított ingóságokra a lakásbiztosítás nyújthat megtérülést – fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.

Elemi kárnak minősül a villámcsapásból bekövetkezett kár is. A biztosítók általában két típusát különítik el ennek a káreseménynek.

A két típus elkülönítése

Az egyik, amikor közvetlenül a biztosított ingatlanba vagy ingóságba csap bele a villám, a másik pedig, amikor igazolt villámcsapás következtében, másodlagos hatásként keletkezett túláram okoz kárt az ingóságokban.

A biztosítók esetben fontos, hogy mit tartalmaznak a szerződési feltételek. Ahány biztosító, annyiféle termék, és annyi féle meghatározása lehet egy biztosítási eseménynek.

Gyakorlati problémaként merül fel, hogy a biztosított észleli, hogy az ingatlan közelében hatalmas vihar volt és a villám is a közelben csapott le, azonban megdöbbenten észleli, amikor a biztosító az igényt mégis elutasítja.

A biztosító kifogásai

Itt sok elutasítási ok merülhet fel. A gyakorlatban általában a biztosító arra hivatkozik, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján nem volt megállapítható az érintett időszakban villámtevékenység a környéken. Ez elsősorban szakkérdés, mely a szakhatóság bevonásával tisztázható.

Ha az érintett tevékenység mégis bizonyítható, úgy azt is érdemes tisztázni, hogy az adott ingatlantól vajon milyen távol csapott le a villám.

Ennek azért van jelentősége, mivel a legtöbb biztosító azt is meghatározza a szerződésében, hogy milyen távolságon belüli villámcsapást tekint biztosítási eseménynek.

Így fordulhatott elő egy konkrét esetben, hogy az érintett ingatlantól igazolhatóan 3 km-re lecsapott villám mégsem volt káresemény, mivel a biztosító a szerződésében csak a 2 km-en belülieket tekintette annak.

Forrás: MTI/Haáz Sándor

Mind az elsődleges, mind pedig a másodlagos villámcsapás esetén a károsultat terheli a bizonyítási kötelezettség, hogy az érintett kár biztosítási esemény. Ezért a kárbejelentés során már célszerű a fentiekben megjelölt szakhatóság adattájékoztatását is csatolni a biztosító felé.

Ugyanakkor a másodlagos kár esetében könnyen mentesülhet a biztosító a helytállási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyíthatóvá válik, hogy az ingatlanon belüli túláram által okozott károk miatt a megfelelő védelem nem került kialakításra. Ez ebben az esetben is károsulti közrehatásnak minősül.

A meghibásodott eszközök kapcsán javasolt szakvéleményt beszerezni arról, hogy a kárt mi okozta, és a kár kiküszöbölhető-e.

Ha igen, akkor a javítási költség is meghatározható, ha nem akkor esetleg – szintén a biztosító szerződési feltételeitől függően – az érintett eszköz vételára vagy használati értéke az, melyet a biztosító megtéríthet a károsult számára – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.