Egységes Szabadalmi Bíróság - újabb porszem a gépezetben, ezúttal Németországból

2020.04.07. 14:26

Az Egységes Szabadalmi Bíróság (ESZB) egy olyan nemzetek feletti bírói fórum, amely működésének megkezdésétől kizárólagos hatáskörrel rendelkezik majd az európai szabadalmak érvényességével és bitorlásával kapcsolatos jogvitákban. Az ESZB a jogviták eldöntése során az európai uniós jog, az ESZB Megállapodás, a szabadalmakra alkalmazandó és valamennyi szerződő államra nézve kötelező egyéb nemzetközi megállapodás, valamint a tagállamok nemzeti joga alapján hozza majd döntéseit. Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői mutatják be a jogi tudnivalókat.

Dr. Ficsor Dániel ügyvédjelölt és Szentpéteri Zsolt, irodavezető szabadalmi ügyvivő kifejtették: az ESZB létrehozását 25 uniós tagállam határozta el 2013 februárjában. Az ESZB működésének megkezdése feltétele az egységes európai szabadalmi rendszer létrejöttének.

Hangsúlyozták: az Egységes Szabadalmi Bíróság intézményrendszerét, hatáskörét, eljárását, illetve egyéb sajátosságait és jogi hátterét nem kívánják részletesen bemutatni, azonban fontos megemlíteni, hogy az ESZB kizárólagos hatáskörébe tartoznának különösen az alábbi ügyek:

- az európai szabadalmakat érintő, így azok bitorlásával és érvényességével (megsemmisítésével) kapcsolatos ügyek;
- a tényleges bitorlás vagy azzal fenyegető cselekmények tárgyában indított keresetek, a hasznosítási engedélyeket érintő viszontkeresetek, nemleges megállapítás iránti keresetek;
- a szabadalmak megsemmisítése iránti keresetek, viszontkeresetek;
- a közzétett szabadalmi bejelentés által biztosított ideiglenes oltalom alapján benyújtott kártérítési keresetek vagy kártalanítási keresetek és jogviták.

A rendszernek a kezdetektől fogva akadtak kritikusai mind az iparjogvédelmi, mind pedig az alkotmányjogi szférában, tekintettel többek között arra, hogy a leglényegesebb szabadalmi igazságszolgáltatási hatásköröknek az ESZB-re való átszállásával olyan szuverenitás-transzfer megy vagy mehet végbe, amely jelentősen befolyásolja az egyes tagállamok igazságszolgáltatási szuverenitását.

A kritikusok szerint ráadásul elsősorban a kisebb államok, így Magyarország esetén egyéb hátrányai is jelentkezhetnek, így különösen az ilyen országokból származó, alperesi helyzetben lévő kis és középvállalkozások számára a nemzetközi bíróság előtti eljárások a jelenleg hatályos nemzeti rendszerhez képest számos nehézséggel járhatnak és az említett cégek létét veszélyeztető anyagi terheket jelenthetnek.

Az ESZB létrejöttét és a Megállapodást, több, az ESZB Megállapodást aláíró részes állam alkotmánybírósága is vizsgálta.

A magyar Alkotmánybíróság is vizsgálta

Így, a magyar Alkotmánybíróság is foglalkozott az ESZB és az ESZB Megállapodás kérdéskörével, annak hazánk alkotmányossági és intézményi berendezkedésébe, rendszerébe történő beillesztésének jogi helyzetével, tekintettel arra többek között, hogy az ESZB Megállapodás alapján az Alaptörvényből eredő igazságszolgáltatási hatáskörök átengedése, de legalábbis más államokkal az ESZB-n keresztül történő közös gyakorlása valósulna meg.

A magyar Ab közel két évvel ezelőtti határozatában megállapította (X/1514/2017 sz. döntés ), hogy azáltal, hogy az ESZB Megállapodás "az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot az Európai Unió alapító szerződéseiben nem szereplő nemzetközi intézményre ruházza át, és ezáltal ezen jogviták elbírálását, illetve az azokban született bírói döntéseknek az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti alkotmányos felülvizsgálatát a magyar állami joghatóság alól teljes mértékben kivonja" oly mértékű szuverenitás-transzfert valósít meg, amely nem összeegyeztethető a magyar alkotmányosság alapelveivel illetve az Alaptörvénnyel, következésképpen az ESZB Megállapodás mint nemzetközi szerződés nem hirdethető ki.

A magyar döntés tehát kimondta, hogy az ESZB-t létrehozó megállapodás kihirdetése alkotmányossági akadályba ütközik, mivel magyar bíróságok elvesztenék joghatóságukat egy nemzetközi bíróság rovására, így hazánknak az ESZB Megállapodást nem lehet kihirdetni, így nem alkalmazható hazánk esetében jelen alkotmányossági keretek között.

Fontos megemlíteni ehelyütt, hogy az ESZB-megállapodás hatályba lépéshez legalább 13 aláíró állam ratifikációja szükséges azzal, hogy köztük kell lennie annak a három aláíró országnak, amelyekben az ESZB-megállapodás aláírása előtti évben (2012) a legtöbb európai szabadalom volt hatályban (Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság).

A német Alkotmánybíróság határozata

Az ESZB létrejöttének újabb akadálya a német Alkotmánybíróság napjainkban nyilvánosságra hozott határozata lehet – mutattak rá az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértői.

A német AB elé érkezett alkotmányos panasz négy alkotmányossági kifogást is tartalmazott, melyek közül hármat nem fogadott be a testület, azonban egy tekintetében helyt adott a panasznak, nevezetesen az ESZB Megállapodást "elfogadó", ratifikáló német jogszabályt eljárási okokból - a szükséges parlamenti többség hiányára tekintettel - alkotmányellenesnek minősítette. A törvényt ugyanis pusztán a német Parlament, a Bundestag 35 képviselőjének jelenlétében és szavazatával fogadták el.

Megjegyzendő, hogy a magyar döntés, az inkább eljárásjogi kifogásokat tartalmazó német döntéshez képest, előzetes normakontroll keretében, a kérdés tárgyává tett nemzetközi szerződést és annak meghatározott rendelkezéseit érdemben is kifogásolta. Ugyanakkor, a német döntés és a magyar döntés több, hasonló, ha nem is azonos jogi érvelést, álláspontot és alkotmányossági problémát vetett fel, illetve kifogásolt az ESZB Megállapodás kapcsán.

A német döntés kimondja, hogy minden olyan jogszabály, amely elfogadása esetén ítélkezési jogkört ruházna át a német bíróságokról, illetve bíróságok hatásköréből egy nemzetközi szerződés alapján létrehozott nemzetközi bíróságra oly mértékű szuverenitás-transzfert eredményez és jelent, hogy az a német Alaptörvény rendelkezései alapján kétharmados többséget igénylő kérdésnek minősül.

Vagyis, a német Ab megállapította, az ESZB Megállapodás ratifikációja és az így elfogadott törvény minősített többségű elfogadást igényel. Ez a megállapítás - hasonlatosan a hazánkban kimondott döntéshez - kimondja tehát, hogy egy nemzetközi bíróság javára történő szuverenitás feladás alkotmányossági kérdés.

További fontos megállapítása a német döntésnek - hasonlóan a magyar Ab határozatban foglalt gondolatmenethez - a nemzeti igazságszolgáltatási hatáskör elvesztése, az arról való lemondás és mint ilyen, a nemzeti szuverenitás alapvető összetevőjének kérdése. Ráadásul, a döntésben azt is jelezte a német Ab, hogy az ily módon, egy nemzetközi bíróság részére átadott hatáskör nem nyerhető vissza, lényegében "elveszett", tulajdonképpen egyfajta szuverenitásdeficitet is eredményez a tagállamok, így Németország számára.

Erre pedig - azaz a szuverenitás meghatározott fokú és tárgykörben történő elvesztésére - akkor van lehetőség, ha a megfelelő alkotmányos legitimációt biztosítjuk, azaz jelen esetben a Bundestag valamennyi képviselőjének legalább kétharmados többsége azonos módon szavaz a kérdésben. Ellenkező esetben hiányzik az a "demokratikus láncolat", amely alapjául szolgálhat és biztosíthatja, hogy a tagállamok állampolgárainak akarata érvényesüljön és megvalósuljon egy ily mértékű kérdés kapcsán.

Azaz, a német Ab is úgy ítélte meg, hogy az ESZB létrehozása és annak felállítása, működése sarkalatos kérdés kell, hogy legyen a jogalkotói hatalom számára.

Megjegyzendő, hogy a német Ab - a magyar Ab határozatával ellentétben - nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy anyagi jogi értelemben az ESZB Megállapodás és annak ratifikációja megfelel-e a német Alaptörvény rendelkezéseinek, ezáltal alkotmányosnak minősül-e, azonfelül, hogy kimondja, hogy a német Alaptörvényben foglalt jogokat és hatásköröket is érint a ratifikáció.

Ugyanakkor a jelen német határozat nem zárja ki azt, hogy a későbbiekben még vizsgálja ezt a kérdést is a német Ab és döntsön az ESZB Megállapodás alkotmányossági aspektusairól is.
Az, hogy mit hozhat a jövő az ESZB és az ESZB Megállapodás számára jelen pillanatban képlékenynek látszik.

Forrás: SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők/ Végel Dániel

A németországi hírek arról szólnak, hogy a német kormány eltökélt a Megállapodás ratifikációja és az integráció elmélyítése mellett - annak lehetséges időpontját 2021 vagy 2022-ben megjelölve -, így kiállnak továbbra is az ESZB Megállapodás mellett, tiszteletben tartva természetesen a német AB határozatát és annak, a jogszabály eljárásjogi elfogadására vonatkozó megállapításait.

Elemzők ugyanakkor azt várják, hogy a Bundestag nem fogja egyhamar napirendre venni a kérdést az idézett Ab határozat, valamint annak okán, hogy jelentős módosításokat eredményezhetnek az elmúlt időszak uniós eseményei is.

E körben kiemelkedő szerep jut(hat) természetesen a Brexit-nek, hiszen a Megállapodás egyik fő pillére, a brit ratifikáció előbb kérdésessé vált. Hangsúlyozni kell, hogy ugyan az ESZB alapvetően nem egy új uniós intézmény, de a brit kilépés értelemszerűen érinti az uniós jogot is alkalmazó Bíróságról szóló Megállapodás brit ratifikációját. Továbbá, a Megállapodás értelmében London, azaz egy Unión kívüli tagállam területére esne az ESZB központi divíziójának egyik székhelye. A britek nemrégiben viszont egyértelműen kinyilvánították, hogy nem kívánnak részesei lenni semmilyen, az uniós jogot alkalmazó és joghatósággal bíró intézménynek, így az ESZB-nek sem.

Ez a fejlemény több szempontból is megrengetheti a Megállapodást, bár gyors jogalkotói és jogértelmezési megoldásokkal a Megállapodás léte önmagában nincs veszélyben.

A Brexit következményeképpen tehát a fenti, nagyon érdekes helyzet állt elő, mivel az Egyesült Királyság helyére az érvényesítések száma alapján Olaszország léphet. Olaszország nagyon sokáig ellenállt a UPC-nek, és mindmáig tisztázatlan körülmények között hajtotta végre a ratifikációt, mindenki számára meglepő módon és gyorsasággal. Kérdés, hogy vajon mit tesznek, ha ténylegesen ilyen erős döntési jogkörhöz jutnak.

Fentiek ugyanakkor fontos fejlemények, hiszen a magyar Ab döntése után egy, az ESZB Megállapodás kulcsszereplőjénél, a németeknél is akadozni látszik a Megállapodás ratifikációja, még ha egyelőre csak eljárási indokokkal is alátámasztottan, de a német határozat tüzetes vizsgálata és értelmezése mindenképpen abba az irányba mutat, hogy az ESZB támogatóinak még bizonyosan várniuk kell a Bíróság tényleges működésének megkezdésére és így, az európai szabadalmakkal összefüggésben keletkezett jogviták szupranacionális elbírálására.

Magyar KKV-k számára a ESZB felállításnak további odázása jó hírként jöhet, függetlenül attól, hogy Magyarországon nem lesz hatályos a rendszer. Magyarország jelenlegi Exportstratégiája közé tartozik a HEPA (Magyar Exportfejlesztési Ügynökség) programja, amely keretében érdemes felkészíteni a magyar KKV-ket egy az ESZB rendszer esetleges elindulására, és arra, hogy külpiacra lépésük előtt úgynevezett Freedom To Operate (FTO), avagy szabadalmi tisztasági kutatást végezzenek egy esetleges szabadalom bitorlása elkerülése végett.

A szabadalomtisztasági kutatások alkalmasak arra, hogy feltárják egy érintett személy terméke vagy eljárása, az érintett személy által megjelölt más országban vagy országokban beleütközhet-e már érvényes szabadalom oltalmába. A szabadalomtisztasági kutatások jelentette kényelmes helyzet biztosítása érdekében mindenképpen javasoljuk szabadalmi ügyvivő segítéségnek igénybevételét – hangsúlyozta végezetül dr. Ficsor Dániel és Szentpéteri Zsolt.