Illetékmentes a testvér utáni öröklés és a testvérek közötti ajándékozás

2020.07.13. 14:44

2020. július 08. napi hatállyal módosul az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.). A korábbi szabályozás értelmében az ingyenes jogügyletek vonatkozásában (ajándék) az ajándékozási illeték alól mentes jogügyletnek a hozzátartozók vonatkozásában – az Itv. 17. § (1) bek. p) pontja alapján – az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék minősült – hívták fel az Origó figyelmét a Tuller Ügyvédi Iroda szakértői.

Tekintettel a módosításra azonban, az Itv. 17. § (1) bekezdése kiegészült a w) ponttal, amelynek értelmében mentes lesz az ajándékozási illeték alól az ajándékozó testvére által megszerzett ajándék is.

A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői kiemelték: nem csak az ingyenes jogügyletek vonatkozásában, hanem az öröklési ügyek tekintetében is módosításra került sor.

Az Itv. 16. § (1) bek. alapján, a módosítást megelőzően mentes volt az öröklési illeték alól a c) pont alapján az örökhagyó mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 000 000 forint és az i) pont alapján az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.

Ez a szabályozás egészült ki az Itv. 16. § (1) bek. j) pontjával mely alapján mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó testvére által megszerzett örökrész.

Az Itv. 102. § (1a) bek. c) pontja alapján a testvér az a személy, akinek legalább az egyik szülője (örökbefogadója) azonos az örökhagyó, megajándékozó szülőjével (örökbefogadójával).

A törvény értelmében tehát mind a vérszerinti („édes" testvér) – azaz az a személy, akinek mindkét vérszerinti szülője azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti szüleivel –, mind az örökbefogadáson alapuló kapcsolat megalapozza a testvéri minőséget, ezen felül nem szükséges mindkét szülő vonatkozásában a kapcsolat, a feltétel, hogy legalább egy szülő vagy örökbefogadó egyezzen – így testvérnek minősül akinek vérszerinti vagy örökbefogadó szülei közül egy azonos az örökhagyó, megajándékozó vérszerinti vagy örökbefogadó szülőjével (azaz a féltestvér, valamint az örökbefogadáson alapuló testvér is).

Forrás: Dreamstime

Vélhetően a családon belüli ingyenes vagyonmozgások kiterjesztése céljából bővítette a jogalkotó az illetékmentes ügyletek körét, sokan eddig is indokolatlannak találták, hogy a testvérek közötti jogügyletek miért esnek ki a kedvezményes szabályozás alól.

Megemlítendő, hogy a hagyaték, illetve az ajándék értékétől függetlenül fennáll a mentesség a testvérek vonatkozásában is.

A Tuller Ügyvédi Iroda szakértői rámutattak: a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes ügyekre a jogalkotó nem terjesztette ki a kedvezményes szabályozást, így a visszterhes ügyek tekintetében (például: adásvétel) az Itv. 26. § (1) bek. z) pontja alapján a továbbiakban is a visszterhes vagyonátruházási illeték alól akkor mentes a vagyonszerzés, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából és a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származik.