A karácsonyi vásárlások előtti legfontosabb jogi tudnivalókat foglalja össze a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége kétrészes írásukban, most a második részt olvashatják, az első rész itt érhető el.

Visszautaláskor nem vonhat le a webáruház a korábban kifizetett pénzből „használati díjat" vagy bármilyen más címen egyéb összeget – hangsúlyozza a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége.

Erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha kiderül, hogy a visszaküldés előtt a termék használhatóságának megállapításához szükséges mértéket meghaladóan használta a fogyasztó a terméket és emiatt csökkent annak az értéke.

Azoknak a termékeknek az esetében, amelyeknél él a 14 napos meggondolási lehetőség, nem lehet elutasítani az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását amiatt, hogy például az eredeti csomagolást a fogyasztó felbontotta vagy az már nincsen meg.

Sőt, ha visszaküldte a terméket a fogyasztó, a kifizetett összegből a visszautalásnál csak akkor van lehetőség levonásra, ha a fogyasztó a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használat mértékét meghaladóan használta azt és ezért az árucikk értéke csökkent.

Fontos, hogy mielőtt üzletben vásárolunk, tájékozódjunk a vállalkozás által biztosított akció pontos feltételeiről, szabályairól, időtartamáról, esetleg kérdezzünk is rá a helyszínen. Az ajándék vásárlásakor annak nyugtájára írassuk rá, hogy a kereskedő - arra az esetre, ha az nem hibás, viszont nem tetszik a megajándékozottnak - vállalja-e a cserét és meddig.

Szerencsére a legtöbb vállalkozásnak azt követően is fontos a vásárló, miután már megvásárolta a terméket. Azaz érdeke, hogy visszatérjen a fogyasztó az üzletébe. A korábbi évek tapasztalatai alapján szerencsére a vállalkozások önként vállalják, hogy rendszerint 15 vagy 30 napon belül az ajándékot, ha nem jó a méret vagy más okból nincs rá szükség kicserélik vagy levásárolhatja a vételárat a fogyasztó.

Milyen lehetőségei vannak a fogyasztónak, ha hibás a termék?

Előfordul, hogy már csak a karácsonyi ajándék kipróbálásakor derül ki a kapott árucikk hibája, így például az nem működik, vagy be sem kapcsol. Esetleg nem sokkal később megy tönkre. Ilyenkor különleges jogok illetik meg a fogyasztót, aki kérheti például a termék kijavítását, kicserélését is.

Ha viszont az ajándék hibája mindössze annyi, hogy „nem tetszik", akkor csak a kereskedő jóindulatán múlik, kicseréli-e azt vagy épp visszaadja-e annak vételárát, ahogy ez előzőekben írtuk.

Tudnunk kell, hogy ha egy ajándékba kapott termékkel csak annyi a gond, hogy az nem tetszik a megajándékozottnak - de lehet használni, illetve működik -, akkor az jogi értelemben véve nem minősül hibásnak.

Az úgynevezett szavatossági-jótállási jogok (a kijavítás, kicserélés, árleszállítás, vételár visszatérítése, vagy a mással való kijavíttatás költségének megtérítése) ugyanis csak hibás termékek esetén érvényesíthetőek. Amennyiben a termék valóban hibás, akkor kérhetjük, hogy azt javítsák ki, vagy cseréljék ki.

Ha ezt nem vállalják, vagy nem tudják megtenni, akkor kérhetünk árleszállítást, visszakérhetjük a teljes vételárat is, vagy pedig megjavíttathatjuk a terméket valaki mással, és ennek a díját kifizettethetjük a vállalkozással.

Forrás: Shutterstock

Két dologra is figyelnünk kell, mikor visszaviszünk egy hibás terméket a kereskedőhöz.

a) Az egyik az, hogy a vásárlást igazoló nyugta rendelkezésünkre kell, hogy álljon, mert csak ezzel tudjuk érvényesíteni szavatossági vagy jótállási igényünket. A nyugtákat ezért mindig őrizzük meg!

b) A másik a határidők kérdése.

Minden egyes új termék esetében (függetlenül attól, hogy mi az, könyv, ruha, vagy például elektronikai eszköz) a vásárlástól számítva két éven belül érvényesíthetjük a kereskedővel szemben jogainkat, ha az árucikk meghibásodott. Ebből a két évből azonban az első hat hónapban vagyunk csak igazán védettek: ha fél éven belül megy tönkre a termék, akkor ugyanis a vállalkozásnak kell bizonyítani azt, hogy ő még hibátlan árucikket adott el.

Azaz csak akkor nem köteles teljesíteni igényünket, ha kimenti magát például egy független szakvéleménnyel, ami igazolja, hogy a hiba oka (például: nem rendeltetésszerű használat miatt) a vásárlást követően keletkezett.

Azonban a vásárlástól számított hat hónap elteltét követően (tehát a két évből még hátralévő másfél éven belül) jelentkező hiba esetén már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék eleve rossz volt akkor is, amikor azt megvette.