A talált dolog tulajdonjogának megszerzése feltétele, hogy a találónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa. További feltétele a tulajdonszerzésnek, hogy a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

A karácsonyi ünnepek alatt a tapasztalatok szerint figyelmetlenebbek az emberek, aminek sajnos az a következménye, hogy sok esetben pénzt vagy nagyobb értéktárgyakat hagynak el akár az utcán, akár a bevásárlóközpontok üzleteiben – fejtette ki dr. Bálint Boglárka.

Aki pedig ezeket megtalálja sincs könnyű helyzetben, hiszen a kérdés mindig ott motoszkál, mi legyen a talált dolog sorsa? Megtarthatja-e azt a találó? Ha nem, akkor pedig mit is kellene tennie pontosan?

Sokan talán nem is gondolnák, de jelenleg hatályos Polgári törvénykönyvünk igen pontos eljárásrendet dolgozott ki ezekre az esetekre.

Ezen szabályok értelmében, ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart.

A tulajdonjog megszerzésének feltétele azonban, hogy a találónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa. További feltétele a tulajdonszerzésnek, hogy a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül – élő állat esetén három hónapon belül – a dologért nem jelentkezett.

Fontos kiemelni tehát, hogy egyértelmű esetekben, például amikor valaki a mozgólépcsőn előttünk kirántja a zsebéből a pénztárcáját és nem veszi észre, kötelességünk azt visszaadni számára.

Kevésbé egyértelmű esetekben, amikor nem állapítható meg az eredeti tulajdonos személye, akkor segítségül hívhatjuk a közösségi médiát. Illetve plakátokat helyezhetünk ki annak érdekében, hogy mindent megtegyünk azért, hogy a dolog az eredeti tulajdonoshoz visszajusson.

Érdemes továbbá kiemelni, hogy a jelenlegi jogszabályaink az élő állatokat is dolognak tekinti. Tehát ha egy kóbor kutyát találunk az utcán, akkor sem lesz az a mi tulajdonunk pusztán azért, mert mi találtuk.

A fentieken túlmenően a találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni, amennyiben a tulajdonos személye nem derül ki ezen időszak alatt.

A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára abban az esetben, ha a későbbiekben sem derül fény az elvesztő személyére.

Ha a dolog tulajdonosának, vagy a dolog átvételére jogosult személy kiléte nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

A dolog tulajdonjoga ugyanakkor még ekkor sem illeti meg a találót. Ugyanis a fent kifejtettek szerint egy évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tulajdonjogot a találó megszerezze.

Fontos kiemelni, hogy eltérő szabályok vonatkoznak a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgokra.

Forrás: Cultura Creative/Cultura/Seb Oliver/Seb Oliver

Ezeket ugyanis a találó az üzemeltető alkalmazottjának köteles késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.

Ezekben az esetekben, ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja. Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi.

Vagy – ha a megőrzésre lehetősége nincs –, azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja. Amennyiben a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti – mutatott rá végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

https://das.hu/