Elbaltázott biztosítás

Mi kell tudni a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról? A gépjármű felelősségbiztosítási szerződés lényege az, hogy amennyiben másnak, számunkra felróható módon, tehát jogellenesen kárt okozunk a biztosítás alá vont gépjárművel, akkor a megalapozott kártérítési igényt helyettünk a felelősségbiztosító fogja a károsult részére megtéríteni.
Belátható, hogy a többségnek nem mindegy, hogy egy nagyobb összegű kártérítést saját zsebből maga finanszíroz, vagy helyette a kockázatban álló felelősségbiztosító téríti meg.
Tévedés ne essék, a gépjármű felelősségbiztosítási szerződés megkötése, a törvény erejénél fogva: kötelező. A szerződő maximum abban dönt, hogy mely biztosító társaságnál köti meg az adott biztosítási évre szóló szerződését.
Ebből az is következik, hogy a gépjárművek csak úgy vehetnek részt a forgalomban, hogy érvényes kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötött rá az üzemben tartó és azt fenn is tartja.
Az üzemben tartó jogszabályi kötelezettsége tehát a felelősségbiztosítási szerződés megkötése, egyben a fenntartása, mely biztosítási díj megfizetésével történik.
Jellemzően mikor van gond?
A szerződés azonban díj nemfizetése miatt megszűnik, amennyiben a törvényben rögzített határidőn, azaz a díjfizetés esedékességétől számított 60 napon belül az esedékes biztosítási díj nem kerül befizetésre.
Ez a tipikus probléma, tehát a díjhátralék jellemzően akkor keletkezik, ha nem éves, hanem sűrűbb gyakorisággal fizeti valaki a díjat. Vagy a szerződéskötési ajánlat megtételét követően, a bonus-malus besorolás eltér attól, mint amiről a szerződő nyilatkozott és emiatt változik, értelemszerűen nő a biztosítási díj is és erről a szerződő nem vesz tudomást.
A biztosítási szerződés azonban nem szűnik meg csak úgy, komoly határidő és tájékoztatás előzi meg a szerződés díj nemfizetése miatti megszűnését. Kevesen tudják, hogy a biztosítónak két esetben is kötelező a tájékoztatást.
Eszerint, ha a biztosítási díjfizetésnek az esedékessége már eltelt, akkor ettől az időponttól számított 30 napon belül felszólítást kell küldenie a biztosítónak a szerződő felé, mégpedig jeleznie kell a díjhátralékot, valamint azt, hogy a díj nemfizetésének milyen következményei vannak.
A második esetben, pedig akkor köteles a biztosító tájékoztatást küldeni, amikor a szerződés már a 60. nap elteltével már megszűnt.
Lényeges elem, hogy a biztosítónak mindkét tájékoztatást írásban, igazolható módon kell a szerződő részére megküldenie. Gyakran azonban ez elektronikus úton történik meg, mivel egyre jellemzőbb, hogy a szerződéskötéskor a felek az elektronikus kapcsolattartásban állapodtak meg.
Abban az esetben, ha a szerződés a fenti módon megszűnik, sajnos azzal kell számolni, hogy a biztosítási díjjal nem rendezett időszakra, mindaddig, amíg az új szerződés megkötésre nem kerül, a biztosító, úgynevezett fedezetlenségi díjat köteles beszedni.
Ez sajnos igen magas összeg is lehet. Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 naptári napot, akkor a szerződőnek annyi könnyebbsége van, hogy részletfizetés engedélyezhető a számára. Ellenkező esetben a szerződőnek egy összegben kell a fedezetlenségi díjat is megfizetnie.
És hogy a fentieknek mi köze van az eredeti felvetéshez?
Több olyan esettel találkoztunk, amikor a szerződő a következő biztosítási évben más biztosítónál szerződött le, de anélkül, hogy a szerződését a korábbi felelősségbiztosítónál felmondta volna. A biztosító váltás ekként felmondás hiányában nem történhet meg.
A felelősségbiztosítási szerződést ugyanis a biztosítási év végére, 30 napos felmondási idővel és írásban lehetséges felmondani. Ha ez ebben a formában elmarad, akkor a szerződő a korábbi biztosítóval kénytelen szerződést kötni.
Ha esetleg ennek ellenére más biztosítóval szerződik le, akkor ez utóbbi érvénytelen lesz és sajnos az is előfordulhat. hogyha a díjfizetésre vonatkozó, korábbi biztosító felszólítását figyelmen kívül hagyta a szerződő és emiatt nemcsak biztosítási, hanem fedezetlenségi díjat is fizetnie kell majd. Ez pedig igen magas összeg is lehet.