Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Kúria által felülvizsgált ügyben az érintett egyazon napon két csereszerződést kötött. Az egyik során
egy körülbelül 19 millió forint értékű ingatlant cserélt el egy 22 és fél millió forint értékűre, míg a
másik esetben egy 16 és fél millió forintos lakást cserélt el egy közel 13 millió forint értékűre.
Az első ügyben egy nagyjából 3 és fél millió forinttal drágább, míg a másodikban egy pont ennyivel
olcsóbb ingatlan lett az övé. Az illetékes adóhatóság az első csereszerződésnél 140 ezer forint
összegű illetékfizetési kötelezettséget állapított meg, míg a másodiknál nem volt illetékfizetési
kötelezettség.
Az érintett megtámadta az adóhatóság határozatait, mert álláspontja szerint az illetékekről szóló
törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a külön jogügyletben megállapított illeték alapokat egymásba
ismét beszámítsák.
Tehát amennyiben a magánszemély a korábbi cserétől számított egy éven belül újabb csere útján
lakástulajdont szerez, azt a kedvezőbb illetékalap elérése érdekében figyelembe lehet venni.
Meglátása szerint az illetékkedvezménynek nem lehet feltétele, hogy a több cserét egyetlen
jogügyletbe foglalják.
Az első fokon eljárt bíróság elfogadta a fenti érvelést, azonban a Kúria az adóhatóság felülvizsgálati
kérelmére tekintettel az ítéletet hatályon kívül helyezte és a bíróságot új eljárás lefolytatására és új
határozat hozatalára utasította.
Az illetéktörvény lakások cseréjére vonatkozó rendelkezései szerint az illetékalapok összeszámítására
nem több cserejogügylet, hanem több lakástulajdon cseréje esetén van lehetőség.
Ennek megfelelően a jogszabály nem ad lehetőséget a külön ügyletekben megállapított illetékek
egymásba való ismételt beszámítására, így jelen esetben a 3 és fél millió forintos különbségek
egymással történő szembeállítására.
A Kúria tehát egyértelműen kimondta, hogy minden egyes lakásszerzéssel szemben mindig csak egy
lakás értéke állítható szembe.
Így, ha például valaki egy nagyobb értékű lakás tulajdonjogát két kisebb, de eltérő forgalmi értékű
lakásra cseréli, akkor csak az egyik, méghozzá a drágább lakás esetében van lehetőség a
kedvezményes illetékalap megállapítására, míg az olcsóbb ingatlan esetén az általános szabályok
szerint állapítják meg az illetékfizetési kötelezettség.
A fentiekre tekintettel csereügylet során is figyelemmel kell lenni mind az ingatlanok számára, mind
azok értékére, ennek megfelelően pedig a legkedvezőbb illetékalapot biztosító konstrukciót érdemes
választani – tanácsolták végezetül a KRS Ügyvédi Iroda szakértői.
