Amennyiben egy gépjárművet forgalomba hoznak Magyarországon, a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítással kell számolnia. A képletet akként tudjuk a legegyszerűbben felírni, hogy nem telhet el egy olyan nap sem, hogy a gépjárművön nincsen biztosítás. De mi történik az ellenkező esetben? A biztosítások fedezetlenségi díjjal fogják ezt meghálálni. A D.A.S. JogSzerviz szakértője ismerteti a legfontosabb tudnivalókat.

A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a kockázatviselés időtartama alatt a biztosító fizetési kötelezettséget teljesít az üzemeltetés során okozott károk esetére – fejtette ki dr. Krizsán Zoltán.

Azzal, hogy egy gépjárművet a forgalomba helyezünk, már kockázatnak minősül, függetlenül attól, hogy milyen gyakran használjuk az autót. A kötelezettség elmulasztása esetén a szankció a fedezetlenség időszakára fizetendő pótdíj, azaz a fedezetlenségi díj lesz.

Ki köteles a pótdíjat megfizetni?

A kötelező biztosításnál a gépjármű telephelye számít: ha az Magyarországon van, akkor az üzembentartó köteles biztosítást kötni, függetlenül attól, hogy ő éppen magyar vagy német állampolgár.

A rendszer igazságos annyiban, hogy az összes üzembentartóra ugyanezt a kötelezettséget rója, kibúvót pedig nem ad egyik jogszabály sem. A törvény akként rendelkezik, hogy az érintett időszakban az éppen üzembentartóként bejelentett személynek kell viselnie a fedezetlenségi díjat.
Időközben megváltozik az üzembentartó személye, ilyenkor ki fizet?

A fenti gondolatmenetet követve, ha valamilyen ok miatt megváltozik az üzembentartó, az új személyt nem fogja fedezetlenségi díj terhelni. Fontos azonban, hogy az üzembentartó személyében bekövetkező változást haladéktalanul jelentsük a biztosító felé.

Ez különösen adásvétel vagy ajándékozás esetén nem mindegy. Az eladónak bejelentési kötelezettsége van a biztosító felé, amivel lemondja a fennálló kötelező felelősségbiztosítását. Ilyenkor az adásvétel vagy ajándékozás időpontjára visszamenőlegesen megszűntnek tekintik a biztosítást. Vevőként ezért fontos az, hogy haladéktalanul – már másnap – kössünk biztosítást.

Mi történik akkor, ha elfelejtjük kivonni az autót a forgalomból? Akkor is fizetni kell a fedezetlenségért?

A bevett eljárás az, hogy ha pl. fél évig biztosan nem fogjuk használni az autót, évfordulóra felmondjuk a fennálló biztosítást. Úgy gondoljuk, hogy mivel úgysem fogunk az autóval közlekedni, a garázsban szépen eláll. Ez viszont tévhit! A biztosítókat és a hatóságokat ez nem fogja érdekelni, nekik teljesen mindegy, hogy minden nap közlekedik valaki az autóval, vagy csak félévente egyszer.

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

A fedezetlenségi díjat ki fogják szabni, ennek elkerüléséhez az a dolgunk, hogy vonassuk ki ideiglenesen a forgalomból az autót a közlekedési hatóságnál. Ezt szüneteltetésnek nevezik. A fedezetlenségi díjtól nincsen lehetőség méltányossági alapon szabadulni vagy arra hivatkozni, hogy elfelejtettük kivonni a forgalomból az autót.

Fedezetlenségi díj – Melyik biztosítónál kell megfizetni?

A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a fedezetlenséget követően az a biztosító fogja kikalkulálni a pontos díjat, akinél a biztosítást megköti az üzembentartó. A díjtarifa egységesen van meghatározva a fedezetlenségi díj esetén, így tehát nem ez a tétel lesz a döntő a jövőbeni biztosítónk kiválasztásában.

Mekkora összegre kell számítani?

A bírság összegét évről évre, egységesen határozzák meg nap szerinti elszámolásban, a gépjármű kategóriája és a teljesítménye alapján. A cél az, hogy mihamarabbi szerződéskötésre ösztönözze az üzembentartókat.

A kalkulálás során az utolsó öt év időtartamát veheti számításba a biztosító, ez tehát kvázi elévülési időként funkcionál. Az összeget az üzembentartónak egy összegben kell teljesítenie, részletfizetést a biztosító csak akkor nyújthat, ha meghaladja a 120 napot a fedezetlenséggel érintett időszak. A fedezetlenségi díjat az esedékes éves biztosítási díjjal együtt kell befizetni.

A meghatározott tarifa-táblázat naptári évre vonatkozik. Ha tehát 2021. december 29. napján történik az üzembentartó személyében változás és ő csak 2022. január 2. napján köt biztosítást, akkor a négy nap fedezetlenségi díj ekként oszlik meg: két napot a 2021-es számítás, két napot pedig a 2022-re vonatkozó tarifa alapján kell számolni.

Ezt azért tartjuk fontosnak kiemelni, mert a díj összege évről évre változhat. Személygépkocsinál a tavalyi évhez képest 50-60 forintos díjemelkedéssel kell számolnunk.

Fontos, hogy már egy nap biztosítási időszak is kellemetlen, nem várt többletköltséget eredményez. Összességében tehát nem érdemes halogatni a bejelentést az üzembentartó változást követően. A kötelező felelősségbiztosítást pedig már online, gyorsan meg tudjuk kötni a régi gyakorlattól eltérően.

https://das.hu/