A fenti kérdésre a Szegedi Ítélőtábla adott választ egy új döntésében. A bíróság arra jutott, hogy kártérítésre jogosultként lehet a biztosítótársággal megállapodott vagyoni kártérítésen felül az egyezséggel nem érintett további kárigényt perben követelni. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy a károsult a biztosítóval történt megállapodása ellenére a további, meg nem térült kárát közvetlenül a károkozóval szemben érvényesítse, különös tekintettel arra, hogy a károsult és a felelősségbiztosító megállapodásában a károkozó nem vett részt.
Lényeges, hogy a megállapodás kizárólag a biztosító kártérítési kötelezettségére terjedt ki, ezzel kizárva azt, hogy a biztosítóval szemben a perbeli káreseménnyel összefüggésben további esetlegesen később felmerülő igényt érvényesíteni lehessen.
A kár megtérítését illetően utalt a bíróság a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló törvény rendelkezéseire, amely szerint a biztosító általi kártérítés nem érinti a károsult Polgári Törvénykönyv szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét. Lényeges azonban, hogy az a kár, amelyért a biztosító helyt állt, a károsulttól már nem igényelhető.
Ily módon tehát a károsult egy polgárjogi eljárásban érvényesítheti esetleges további nemvagyoni kárát közvetlenül a károkozóval szemben. Természetesen a bíróság alaposan megvizsgálja a Polgári Törvénykönyv kártérítési szabályait az alábbiak mentén: mennyiben megalapozott az igény, mennyiben vonható felelősségre a károkozó, milyen esetleges mentesítő szabályok alkalmazhatók.
A fentiek alapján megállapítható, hogy ha a kártérítésre jogosult a felelősségbiztosítóval megállapodást köt a kár biztosító általi megtérítéséről, az nem zárja ki, hogy a károsult az egyezséggel nem érintett további kártérítési igényét (nemvagyoni kárát) perben közvetlenül a károkozótól követelje.