Kerékbilincs – mikor alkalmazható és mikor nem

Kevesebb bosszantóbb dolog merül fel egy autótulajdonos életében, mint az, amikor parkoló autójához visszaérve azzal szembesül, hogy amíg ő távol volt, gépjárművére kerékbilincset szereltek fel a közterület-felügyelők. Ilyenkor gyakorlatilag egy lehetősége van az embernek: tárcsázni a gépjárműre ragasztott matricán szereplő telefonszámot és kérni a kerékbilincs eltávolítását. Sokan sokszor érzik úgy, hogy jogtalan volt a kerékbilincs alkalmazása velük szemben és keresnek jogorvoslatot az intézkedéssel szemben. Jelen cikkünkben a kerékbilincs közterület-felügyelők általi alkalmazásának feltételeit ismertetjük.

A kerékbilincs alkalmazásának jogalapja

A kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazásának jogalapját a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény adja. E jogszabály rendelkezik ugyanis nem csak a közterület-felügyelet jogállásáról, szervezetéről és feladatáról, hanem a felügyelők intézkedési jogköreiről is. A kerékbilincs alkalmazásának lehetőségét tehát e jogszabály teszi lehetővé a közterület felügyelők számára.

A kerékbilincs alkalmazásának feltételei

A fent említett jogszabály azonban azt is meghatározza, hogy milyen esetekben alkalmazhat a közterület-felügyelet kerékbilincset. Az első és legfontosabb követelmény, hogy a kerékbilincs alkalmazására csak olyan gépjármű esetében kerülhet sor, amely jármű balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza. Olyan esetben viszont, hogyha a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti, a közterület-felügyelet a gépjármű elszállításáról is intézkedhet.

További követelmény, hogy kerékbilincs akkor alkalmazható, hogyha a gépjármű korlátozott várakozási övezetben díjfizetés nélkül várakozik, kiemelten védett, védett vagy korlátozott várakozási övezetben érvényes engedély nélkül helyezték el, illetve egyébként a közterületen szabálytalanul parkol. Fontos tehát kiemelni, hogy bármilyen, közterületen szabálytalanul parkoló gépjármű esetében alkalmazhat a közterület-felügyelő kerékbilincset feltéve, hogy a gépjármű a balesetveszélyt nem jelent, és a forgalmat nem akadályozza. A szabálytalan parkolás lehet például egy megállni tilos tábla figyelmen kívül hagyása, a járdán történő szabálytalan parkírozás, vagy éppen a zöldfelületen történő szintén szabálytalan megállás.

Érdemes tisztában lenni továbbá azzal a ténnyel is, hogy a kerékbilincs alkalmazásának nem feltétele, hogy az adott útszakaszon olyan tábla kerüljön kihelyezésre, amely kifejezetten felhívja az autósok figyelmét, hogy szabálytalan parkolásuk esetén akár kerékbilincset is kaphatnak.

A kerékbilincs alkalmazásának szabályai

A kerékbilincs alkalmazásának részletes szabályait már egy másik jogszabályban találjuk meg, a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 16.) IRM rendeletben. A rendeletben található szabályok közül jelen cikkünkben csak azon rendelkezésekre térünk ki, amelyek ismerete a gépjárművek tulajdonosai, üzemben tartói számára kiemelten fontos lehet.

Az első és legfontosabb ilyen szabály az, hogy az intézkedés megkezdésekor az üzemben tartó személyének megállapítása céljából a járművet a közterület-felügyelőnek ellenőriznie kell a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban, tehát a gépjármű-nyilvántartásban. Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az üzemben tartó értesítését az intézkedés megkezdéséről. Amennyiben pedig az üzemben tartó válaszában jelzi, hogy 15 percen belül a helyszínre érkezik, és a járművet eltávolítja, akkor az intézkedést fel kell függeszteni. Ha a 15 perces időtartam eredménytelenül eltelt, az intézkedést folytatni kell. Érdemes tehát a megelőzésre fektetni a hangsúlyt és gondoskodni arról, hogy telefonszámunk a gépjármű-nyilvántartásban feltüntetésre kerüljön, ezzel ugyanis sok kellemetlenségtől meg tudjuk kímélni magunkat.

A másik igen fontos szabály, hogy az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz visszaérkező üzemben tartó vagy a jármű használója azt kéri, és az intézkedés költségeinek 50%-al csökkentett összegét megtéríti, valamint a szabálytalanságot megszünteti.
Végezetül pedig amennyiben az üzemben tartó vagy a jármű használója kéri az intézkedés megszüntetését (tehát a kerékbilincs leszerelését) és az intézkedés költségét megtéríti, úgy annak a bejelentéstől számított két órán belül eleget kell tenni.

Mikor járhat vissza a leszerelésért kifizetett költség?

Amint azt a bevezetőben említettük sokszor előfordul az is, hogy a gépjármű tulajdonosa, üzemben tartója, használója úgy érzi, jogtalanul kapott kerékbilincset és felmerül kérdésként, hogy a leszerelésért fizetett összeget vissza kaphatja-e. A jogszabály pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor erre lehetőség van.

A legtöbb esetben a szabálytalan várakozással, parkolással valamilyen szabálysértést vagy közigazgatási szabályszegést is elkövet a gépjárművet vezető sofőr. Ennek következménye, hogy a kerékbilincs felszerelése mellett külön eljárás is indul vele szemben. Amennyiben azonban az eljárás során jogsértést nem állapítottak meg, úgy az intézkedés költségét nem kell megfizetni, illetve a már megfizetett költséget haladéktalanul vissza kell téríteni.

Elképzelhető az is, hogy maga az intézkedés jogszerűtlen volt, például azért, mert a kerékbilincs alkalmazásának feltételei nem álltak fenn, vagy éppen a telefonon történő értesítés maradt el. Ebben az esetben szintén az a szabály, hogy az intézkedés költségét nem kell megfizetni, illetve a már megfizetett költséget haladéktalanul vissza kell téríteni.

Sőt, ezen túlmenően a fent említett két órás szabálynak is kiemelt jelentősége van. Abban az esetben ugyanis, hogyha a közterület-felügyelet ezt az időtartamot egy órával túllépi, szintén nem kell megfizetni az intézkedés költségét, valamint a már megfizetett költséget haladéktalanul vissza kell téríteni. Abban az esetben viszont, hogyha a két órás időtartamot fél órával lépi túl a közterület-felügyelet, úgy az intézkedés 50%-al csökkentett költségét kell megfizetni.

Végszó

A kerékbilincs alkalmazásával lehet egyet is érteni, meg nem is, ettől függetlenül tény, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük van eldönteni azt, hogy illetékességi területükön belül alkalmazzák-e ezt az eszközt a parkolási kultúra fejlesztése, a szabálytan parkolás megszüntetése érdekében. Természetesen előfordulhat az, hogy bizonyos esetekben jogtalanul alkalmaznak kerékbilincset a közterület-felügyelők, ezekben az esetekben azonban van jogorvoslati lehetőség. Mindazonáltal az első lépés mindig annak átgondolásával kezdődik, hogy vajon tényleg szabályosan parkoltunk?

dr. Bálint Boglárka